A Vörösmarty-forrás környéke egy kis vizenyős erdőfolt Bonyhád és Ladomány közt, a szántóföldek közé beékelődve. Az egykor itt fakadó forrást azért nevezték el a költőóriásról, mert amikor a Perczeleknél házitanítóskodott, akkor a közeli Börzsönyből ide járt a költő azon reménytelen szerelmén búsongani, ami Perczel Etelkához fűzte. Itt ma már nincsenek igazi erdők, csak akácosok vannak, és az egykori forrás vizéből előbuggyanó patak medre környékén egy-két fűz. Hunyor nem sok van, egy-pár tő éldegél az akácosban, azt tanúsítva, hogy itt egykor erdők voltak. Azokat már rég kivágták, helyükön tengődik az akácos, és ez a néhány hunyor. |