2015. március 18., szerda

Báta 2: A környezet

Hosszú évszázadokig Báta fekvésének köszönhette fontosságát. Bátánál találkozott a középkorban még Fehérvárig  hajózható Sárvíz és a  Duna. A magas löszfal beszorította a Dunát, így itt volt az egyik legfontosabb rév is a középkorban. A magas part lába pedig árvízmentes volt. Az Erdély felől érkező sószállító út is itt érte el a Dunántúlt, és a sót  innen terítették az ország többi része felé. Ma úgy mondanánk, hogy Báta közlekedési és logisztikai központ volt, amit a löszös dombok szőlőtermesztése, és a dunai halászat egészített ki. Ehhez járult még a szakrális szerepe a Szent Vér búcsú révén, aminek központja a Szt. László alapította bencés apátság volt. 

A löszfal ma sok gondot  okoz

A kertek végében helyenként szürke gémek tanyáznak

Lassan tavaszodik

Kilátás a Gemenc felé. A képen két új tető, a református templomé és a volt református iskoláé, ami most a Fekete Gólya Múzeum.  Nemrégiben egy pályázat keretében Holt-Duna medrét kiszélesítették, hogy vize felfrissülhessen. Most csatorna jelleget mutat, de tényleg sokkal szélesebb, mint korábban. 

Az egykori Sárvíz ma a Szekszárd-Bátai-főcsatorna és a Holt-Duna találkozása

A Csont-hegy meredek domboldala virágzó sombokrokkal és a Kálvária-kápolnával

Tipikus