2015. március 18., szerda

Báta 1.: A szivattyútelep

Bátai hétvégénk számomra első számú látnivalója a szivattyútelep volt. 
1873-ban megépült a volt Sárvíz medrében folydogáló belvízvédelmi főcsatorna zsilipje az új töltésbe ágyazódva. Hamarosan azonban kiderült, hogy csak gravitációsan nem biztosítható a belvíz levezetése, ezért 1896-97-ben szivattyútelep épült a zsiliphez. A budapesti Röck gyár szállította gőzgépeket, a Schlick a szivattyúkat. A szivattyúk 4,5 m3 vizet tudtak másodpercenként átnyomni a töltés alatt.

1943-ra a gőzgépek rossz műszaki állapotba kerültek, mert rengeteg dolguk akadt. Lecserélésükre több alternatíva közül a faszéngáz-generátoros Otto-motorok mellett döntöttek, talán azért is mert, a fa a háborús körülmények közt is mindenkor rendelkezésre állt a Gemenc szomszédságában. Ez mindenképpen műszakilag ritka és egyedi megoldás volt, hiszen ebben a korban már szinte csak dízel vagy villanymotorokat gyártottak szivattyúk hajtására. A Láng gépgyár ennek ellenére elkészítette  ezeket a képen is látható faszéngázosítók készülékeket, amik  a szivattyútelep egyik helyiségét betöltik. Ma ez az egyetlen egy ilyen működőképes rendszer van a világon. 

A szivattyúház

Felirat

Még 2000-ben is működtek, és ma is működőképesek lennének.

A szívócsövek.

A gépészmester szolgálati lakása volt ez egykoron. Már többször adóztam nagy tisztelettel a monarchia korának műszaki megoldásai iránt, és némi fájdalmas nosztalgia van bennem aziránt , hogy ekkoriban egyes területeken  (villamosítás, vasútépítés stb.) tényleg a világ élvonalába tartozott a Monarchia.