2019. január 9., szerda

Gáspár napi séta a szőlősdombok közt

Városom 17 listás fával rendelkezik, ami nem egy rossz szám. Ezek közül az egyik a Remeténél lévő házi berkenye, amit most télies viszonyok közt is megörökítettem.

Városom.

Ilyenkor azért megyünk sétára, már Gáspár meghív minket a dombok közti tanyájába.

Kikandikál a Zengő is.

Nekünk ez kész túra.

Lassan alkonyodik a Zengő felett.

2019. január 5., szombat

Szarvaskaland a Duna-erdőben egy kőris ürügyén

A Duna-erdő a Gemencnek az a része, ahová leggyorsabban ki lehet érni,  autóval kb. 9km, 13-15 perc otthonról.

Itt is magas a telepített erdők aránya, de azért vannak szép részei. Tegnap azért ugrottam ki, hogy a falistám frissitéséhez lemérjem az itt talált egyik kőrisemet.

Útonálló.

Rendes volt, megvárta azt a kb. 5 másodpercet, amíg a gépemmel fókuszálni tudtam.

Aztán jött a haverja is, ő már nem állt meg szemezni velem, hanem komótosan átsétált a nyiladékon.
Talán ha 5 percet haladtam, amikor nagy csörtetésre leszek figyelmes. Az erdő mélyén egy nagy, bikákból álló rudli vonult a fák közt, csak néhány tag volt kijjebb, ezeket tudtam fotózni.
Aztán az előttem lévő réten is megjelent egy a rudlitól lemaradt suhanc.
Megállt nézelődött, gondolom kereste a rudlit. Ekkor én már hason feküdtem egy nagyobb fa tövénél rendkívül terepszínű City Hunter márkájú, Sanghaj-Felsőn gyártott kabátomban,  és fényképeztem csiga lassúságú gépemmel az eseményeket.  A képen is látható, hogy a rudli és  a ledmaradók közt egy kerítés is volt.
Aztán néhány idősebb is feltűnt a réten, ki a kerítés innenső, ki a másik oldalán,  és a rudli után szaladtak.
Aztán a suhanc is a három idősebb bika után indult.
Aztán megállt, és bevárt egy másik suhancot. Közeben a kerités másik oldalán újabb fiatal bikák poroszkáltak a rudli után.
A két suhanc magára maradva nézelődött.
Aztán lazán helyből átugrották a kb. 130 cm magas kerítést,  és a rudli után  eredtek. Hát ennyi volt a "kaland."
A kőris 472-vel simán hozza a listakövetelményeket.
Ez az erdőtag tele van 360-380-as kettős törzsű kőrisekkel, szilekkel, 400-as tölgyekkel
Tóth Gábor a Sió árterében talált még régebben egy 620-as füzet. A harmada letört, így is 625, de sokat vesztett szépségéből, sőt egyenest ronda lett.
A Szilágyi-fok környékén is hallok szarvasokat csörtetni, de fotózható módon nem kerülnek a szemem elé.

Jég a fok vízén.

Mindig izgalmasnak találom  a jég felületét. Most a szemerkélő hó még izgalmasabbá teszi azt.

Egy órácska alatt körbeértem. Az egész utam másfél óra alatt, 18,4 km autózással  megvolt. Azért Szekszárd csak jó hely.

2019. január 2., szerda

Hársak közt a Geresdi-dombságban

Visszatértem méretlen hársfáimhoz a Geresdi-rög területére. Kilátás az erdősmecskei temető dombjáról a rög legmagasabb 302-307 méteres "csúcsai" felé.
A véméndi temetőkápolna melletti hárs 485 cm-es kerületű, impozáns fa.
Az egykori erdősmecskei vasútállomás melletti kislevelű hárs 425 cm-rel került listára. Azóta egyik ága letört. Most 431 cm-nek mértem. Mérése nem volt egyszerű, mert rengeteg sarj nő a tövénél. A képen látható, hogy az állomásépület másik sarkán, szinte pontosan ugyanebben a helyzetben egy másik hárs is áll, ami azonban jelentéktelen fa a  listás hárshoz képest.  Ez alapján valószínűsíthető, hogy a két hársat egyszerre, az állomásépület átadása után ültették. Mivel a Pécs-Bátaszék vonalat 1911-ben adták át (és 2007-ben zárták be) ezért a hársak alig lehetnek százévesek, vagy még annyi sem. Ezt megerősíti a letört ág csonkolt végén megejtett évgyűrűs korbecslésem is, ahol messze nem láttam még száz évgyűrűt sem.   Érdemes az egyéni különbségeket is hangsúlyozni. Az egyik ezen idő alatt még a 300-as méretet sem érte el, a másik már listán van, igaz minden jel szerint hamarabb is fog kimúlni.
Feked Závoddal küzdhet a "sváb Hollókő" címért. (Feked még Závodnál is rendezettebb, Závodnak viszont nagyszerűbb emlékei vannak.) Most Feked a 415 cm-es hárssal a dendrománia térképére is felkerülhet.

Ezt a táblát kapta. Visszafogottan "150 esztendőnél is idősebb" kort adnak neki. Itt most valószínűleg nem kell a "kérdezd meg a helyieket, és oszd el kettővel" szabályt alkalmazni. (A tábla másik oldalán természetesen ugyanez megismétlődik németül is.)
A hárs a templommal.

Szebénybe is beugrottam a tiszafát lefényképezni. Az  egykori iskolaépület most magánlakás lett. Nem találtam otthon senkit, így nem tudtam bejutni. Maradt a kert másik oldaláról való fényképezés.

2019. január 1., kedd

Molyhosok közt

Az utóbbi időkben szép hagyománnyá váltak a kedves budapesti vendégeinkkel elkövetett szilveszteri túrák. Ezúttal a Geresdi-dombságba mentünk.
A nagyrészt spontán szerveződő utunk úgy alakult, hogy érintettük hazánk két legnagyobb molyhos tölgyét. Kétségtelenül a bátaszéki az ismertebb. Egész szép turistabarát környezetet alakítottak ki körülötte, a kápolnát is nemrégiben felújították.

Nem hagyhattuk ki a  geresdi/erdősmecskei gránitbánya tavat sem.

Minden időben más-más arcát mutatja.

Úgy tűnik, tulajdonosváltás volt itt, de a kirándulás, fotózás, túrázás továbbra is megengedett tevékenység.
 
Feked eddig csak a sváb építészet gyöngyszemeként volt ismert, de a templom mögötti hárs révén felkerülhetne a dendrománia térképére is.

A természeti látnivalók sorát a szebényi molyhos tölggyel zártuk. Ez kevésbé mutatós, mint a bátaszéki, de "szakmailag" legalább akkor értéket képvisel.

Érdekes, hogy két oldalának eltérő mintázata van. Nehezen szabadulok attól a gondolattól, hogy a bal oldali kocsányos/cseres jellegű, a jobb oldali molyhos. Elképzelhető, hogy ennek gigantikus méreteibe is belesegített egy kis hibridizáció? Ez  a bátaszékinél  is erősen vélelmezhető talán.

Mindenesetre a fa egész habitusa, környezete is nagy tetszést váltott ki pesti vendégeinkből is.  Szebény másik nagy fáját, a fél iskolaudvart betöltő tiszafát a romló és sötétedő időben már csak autóból látjuk.

A Geresdi-dombság legjobb túrahelyei


Az M6 autópálya révén Szekszárdról is fél óra alatt elérhető helyszínné vált az ismeretlen Geresdi-dombság néhány távolabbi helyszíne is. Ez a kis dombság közvetlen szomszédja a Szekszárdi-dombságnak, tőle a Bátaszák-Bonyhád közút völgye választja el. Látszólag hasonló ez a két hely, de Geresdi kicsit "komolyabb". Nem azért, mintha sokkal magasabb lenne (307m-es csúcsa csak 25m-rel előzi meg a mi dombságunkat), nem is azért mert sokkal nagyobb területű (ez is csak 250 km2), hanem azért, mert a lösz mellett itt valódi kőzet is a felszínre bukkan, mégpedig nem is akármilyen. Itt található hazánk egyik legöregebb kőzete, a gránit, és különböző módosulatai. Két különálló tömbből áll, a Mórágy-rögből és a Geresdi-rögből, közöttük a Pécsvárad-Véménd közút halad. A Geresdi-dombság teljes területe az egykori  Schwäbische Türkei területére esik, ezért is szerepelnek a német falunevek. Az egyetlen magyar többségű faluja Szebény volt.


1. Üveghuta maradványai (Apadiger Klasshitte)



Üveghuta története 1766-ban a Mecsek környékén nincstelenné vált sváb üvegfúvók letelepedésével kezdődött, és az 1946-os kitelepítésükkel végződött. (Még 1960-ban is volt azért 8 lakóka.)  A Báatapátitól 4-5 km-re az erdő mélyén található kis torony a falu evangélikus templomának megmaradt hírmondója. A temető néhány sírkövén és a tornyon kívül nem is maradt meg más a faluból. Ha olyan erdőjárásra vágyunk, ahol nem akarunk más turistával összetalálkozni, ide jöjjünk. Itt több turistaúton sétálhatunk a környéken, például a  kereshetünk nagyszerű kilátópontokat a Mecsekre. 
A helyet itt találjuk. 

2. Zsibrik (Sibrick)


Zsibrik/Sibrick majdnem Üveghuta sorsára jutott, de aztán felfedezte magának a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány (KIMMTA), akik itt lakóotthont hoztak létre a súlyosan drogos és alkoholista fiataloknak. Megépült egy út is, és akárhogy is nézzük a falu egyfajta virágzásnak indult. Sajnos azonban az evangélikus templomot, ami a képen még kikandikál a lombok közül,  már hiába is keressük A munkaterápia része az itteni rehabilitációs tevékenységnek, aminek eredményeként több régi fachwerkes ház is megújult az itt lakók keze nyomán.  Én azért óvva intek attól, hogy tolakodásunkkal megzavarjuk az itteni rendet, és zsibriki látogatásunk alatt inkább a táj szépségével foglalkozzunk. A falu előtt és után is halastavak vannak, láttam itt már réti sast és fekete gólyát is. Keressünk a falu felett szép kilátópontokat, ahonnan ráláthatunk a tavakra és a Mecsekre!
Zsibriket itt találjuk a térképen.
 
 

3. Dömörkapu (Dimirkape) temetője


A svábok kitelepítése, majd az azt követő spontán falusorvadás több települést "lenullázott" a mi vidékünkön. Az egyik ilyen Dömörkapu/Dimirkape is. Ma kellemes túrával tudjuk elérni lelkes véméndiek által  helyreállított temetőjét. A túra érdekessége az, hogy az M6-ost is tanulmányozhatjuk, valószínűleg a világ leghosszabb szántóföldek és gyümölcsösök alatt futó autópályaalagút-viadukt-rendszerével. Véménd felől közelíthetjük meg rövid sétával, az út leírása innen. 
A helyet itt találjuk a térképen.
 
4. Fekedi (Schwartzfeld) kereszttúra

Feked kész csoda Magyarországon, Závoddal versenghet a "sváb Hollókő" címért, és méltán nevezheti magát a "magyarországi német építészet gyöngyszemének". De nem csak a faluban érdemes sétálni, hanem a falu körül is. Egyrészt 7 kortárs szobor van a falu körül a tájban elhelyezve, amik elképesztő módon hatnak ebben a környezetben. (Ezekről leírást itt találunk.) Másrészt két kereszttúrán bejárhatjuk a falu szép környezetét. A kereszttúrák leírása itt. Egy beszámoló az utunkról itt.
Térkép.


5. A bátaszéki Szent Orbán kápolna és molyhos tölgye

2015-ben Magyarországon, majd 2016-ban Európában is az Év fája lett. Molyhos tölgynek mondják, mi dendrománok csak halkan jegyezzük meg,  hogy valószínűleg hibrid, persze erős molyhos jelleggel. Ez persze semmit nem von le szépségéből, amit csak fokoz páratlan környezete.


6. A szebényi molyhos-tölgy

Vitán felül áll a bátaszéki szépsége és elhelyezkedésének nagyszerűsége, de nekünk dendrománoknak csak nagyobbat dobban a szívünk, ha a Bátaszéktől csak néhány kilométerre lévő szebényi molyhos tölgyet megpillanthatjuk. Ennek majdnem két méterrel nagyobb  a kerülete és habitusán is látszik, hogy ez (vagy megtisztelve inkább: Ő) már javakorabeli fa lehetett, amikor a bátaszéki rokon még csak első levélkéit hozhatta. Persze neki is besegíthetett egy cser vagy egy kocsányos rokon, de nála tényleg szóba jöhet az, hogy ő már szép nagy fa lehetett, amikor az első svábok megjelentek a vidéken.
A térképe itt található.


7. Hazánk legöregebb kőzetei közt az ófalusi (Ohfala) Goldgrundban

Az Ófalusi Formációt több szakkönyv hazánk legősibb kőzetének mondja. Rövid, de precíz leírása a Geománia alapján a következő: "Ófalu környékén paleozoikus (ókori) kristályos palák, szerpentinitek kerültek felszínre, melyek a karbon korú gránittal állnak kapcsolatban, azaz azonos üledékből képződtek, csak más nyomás- és hőhatások mellett. Keletkezésüket az ordovicium, szilur időszakra helyezik, de ősmaradványok hiányában a pontos kormeghatározás nehéz. Az Ófalu melletti Goldgrund (Aranyos-völgy) felső szakaszán a patak tárja föl az amfibólpalákat, szerpentinitet, melyekhez gazdag, de többnyire mikroméretű ásványtársulás kapcsolódik." Nyilván hozzájárul a hely szellemiségéhez ez a tudat, de önmagában is látványos és érdekes az egész környék, ami 2017 óta természetvédelmi terület. Leírása itt.
A völgyet  itt találjuk.

8. Kisgeresd (Klageresch)  és akácfája

Kisgeresd is egy különleges hely. Hazai tapasztalatok szerint már rég el kellett volna néptelenednie, erre felfedezték maguknak a finnek. Persze  nem csak távoli északi nyelvrokonaink vettek itt házat, úgyhogy ma a falu egyfajta üdülőfaluként éli nyugodt napjait, de itt nem fogunk turistákkal találkozni, mint pl. Kisújbányán.  Különleges látnivalója,  hazánk második legnagyobb kerületű  akácfája, ami egy nagyon meghitt kis helyen áll. Ligete egyben a Geresdi-dombság legdélibb nyúlványa is, innen  messzire ellátunk. Nem véletlenül épült fel a közelében   finn-magyar együttműködés keretében egy kilátó.
Itt találjuk.


9. A hosszú-völgyi gránitkibúvások

Az üveghutai erdészházig mehetünk autóval, majd a KÉK KÖR túristajelzésen induljunk el. Amikor a turistajel elhagyja a patakmedret, akkor mi ezt ne kövessük, hanem maradjunk a völgy alján, és köveken ugrálva tudunk tovább haladni. Így érhetjük el a már Baranya területére eső gránitfalat, mint a dombság leglátványosabb természetes sziklaalakzatát. Nem egy Rám-szakadék, cserébe viszont olyan helyen jártunk, ahol még nem sokan.
Itt találjuk.

10. A bátaapáti Apponyi-kilátó

2019 októberében új kilátót adtak át Bátaapátiban. A faluban a központot és a buszfordulót elhagyva a  Táncsics utcán kell végigmenni, majd a dombra vezető betonúton hajthatunk a fel a parkolóig. Innen 300m-t mehetünk földesúton a kilátóig. (Frissítés 2020: Már ezt sem kell, az utat végig megcsinálták.) Szerintem a Tolna megyében innen nyílik a legszebb kilátás. Bátaapátiból gyakorlatilag bármelyik turistaúton elindulhatunk, előbb-utóbb szép kilátópontokat fogunk találni.


11. Keresztül a Geresdi-rögön


Szép út vezet keresztül a kis rögön a már lezárt kisgeresdi kőfejtő mellett. Az egykori erdősmecskei vasútállomás mellől indulhatunk. Itt parkolhatunk. A zöld turistajelzés az elején nehezen indul, nyárra benővi a dzsuva, de aztán nagyon szép erdőbe ér, és eléggé látványos völgyben halad dél felé. Utunkat helyenként nagy gránittömbök is kísérik. A 3km-re lévő Kisgeresd előtt sajnos akácosba megy át ez az erdő is. Kisgeresdről a 8. útnál már írtam. Beszámoló az útról itt van.


 

2019. október 31-én kaptam a hírt, hogy a tó látogathatósága megszűnt, ezért az alábbi bejegyzést a végére kellett tennem, mint megszűnt látnivalót. 

A geresdi Gránitbánya-tó
 


A 19.század végén kezdték a gránit bányászatát a Geresdi-dombságban. A Bátaszék-Pécs vasútvonal megépülésével a termelés felfutott, majd a 20. század végén alábbhagyott. A mély bányagödröt feltöltötte a talajvíz. Az M6-os építésekor újra megnyitott a bánya, de az építkezés befejezése után néhány évvel ismét bezárt. Nemrégiben pedig látványos tanösvénnyel szabadon látogathatóvá vált.  Hazánk egyik legszebb bányatava. Ha pedig a tulaj egyszer véletlenül idetéved, akkor olvassa el azt, hogy az Apponyiék annak idején miként viseltettek egy saját tulajdonukban lévő természeti látnivalóval. Szerintem nem volt jó ötlet a környék legérdekesebb látnivalóját megvenni, aztán magánterületként lezáratni, mert például mihaszna semmirekellők, akiknek nyilván soha nem lesz tehetségük bányatavakat vásárolni, mindenféle erkölcsi példázatokkal fognak előállni.