2012. február 25., szombat

Lengyel: Annafürdő és környéke


Lengyel a Tolnai-hegyhát déli részén terül el. Lengyel jelentőségét az adta,
hogy az Apponyi család uradalmi központja volt.Ma a vidék turisztikai
központja Annafürdő. A hely nevét gróf Apponyi Rudolf feleségéről,
gróf Benckendorff Annáról (1818-1900) kapta. Az itteni  fürdő azonban korábbi.
Apponyi József feleségének, gróf Pejacsevich Teréznek  épített itt először egy
gőzfürdőt, betegségeinek kezelésére,  1846-ban.  Ehhez -a vidéken egyébként
ritka- természetes forrás vizét használták fel. A gróf végrendeletében már
úgy intézkedett, hogy a fürdőt meg kell nyitni a helyi lakosok előtt is.

Apponyi Józsefet Rudolf követte. Felesége, Benckendorff Anna a fürdőt
jelentősen továbbfejlesztette. Ő építette a ma látható régi épületet, ahol
hat pihenőszoba volt kádfürdőkkel. A grófnő külön rezidenciát épített
magának, ami ma a vadászház.
Apponyi Rudolfot fia, Sándor követte az uradalom élén. A jótékonykodásairól
is híres gróf és felesége, Esterházy Alexandra idején is élénk társasági élet
zajlott itt,  amint erről ez az 1891-es képeslap is tanúskodik.
A falu kastélyparkját másutt már ismertettem, és a falu rengeteg látnivalójára
sem térek ki e helyütt, csupán a Lengyel környéki erdők bemutatására
szorítkozom. A képek 2004 és 2010 közt készültek.

Az Anna-forrás környéke, hatalmas kidőlt bükkel.

A forrás körüli erdő bükkfái 170-180 évesek. közülük
akad, ami megközelíti a listás méretet.  Mindenesetre
szokatlan,  és a terület hűvösebb mikroklímájára utal, hogy ilyen
alacsonyan is bükkerdőre akadunk,
bár ilyenre a szomszédos Zselicben még szebb
példákat látunk.

A turisztikai központ vonzerejét egy mesterséges tóval is fokozták.

Az itt lévő több tanösvény egyike egy kilátót is kapott, ahonnan szép
kilátás van a Tolnai-hegyhát szelíd dombjaira.


Annafürdőn egy kisebb vadaspark is van. Gímszarvas.

Vaddisznó kocáival

Fachwerkes kis épület.

Annafürdői kereszt 1897-ből. Az Apponyiak Tirolból több szépen faragott
keresztet hozattak, amiket egy-két helyen még ma is látunk.

Annafürdőtől néhány kilométerre Mucsi irányába található a Papdi-kápolna,
ami régen jeles búcsújáró hely volt.A kápolna előzménye a török időkben
elpusztult Alsó-Papd falu kis temploma volt. Ezt az 1720 körül itt megtelepedő
mucsiak és a lengyeli németek  többször felújították, Mária-kegyhelyként tisztelték.
A rom helyére 1882-ben újabb kápolna épült.A mocsaras vidéken álló templom
azonban megsüllyedt,ezért  1930-ban új templomot emeltek a régi helyén.



A Tolnai-hegyhát geológiai felépítése a Szekszárdi-dombsággal azonos.
A mélyen húzódó gránitos, gneiszes alapra vastag pannon üledékréteg
rakódott, amit Lengyel környékén vastag pleisztocéni lösz takar.
Ebben a löszben alakult ki a Betyár-gödör hosszú és látványos árokrendszere
is, amely menetén a Lengyeli Sánc felé haladhatunk.

Löszmélyút

Lengyel nemzetközi hírnevét  Wosinsky Mór ásatásai alapozták meg.
A lengyeliek egykor csak Töröksáncnak nevezték az itt látható
földvárat, amiről Wosinszky kimutatta, hogy neolitikus eredetű.
Ez lett a lengyeli kultúra névadója.
A képen Wosinsky emlékköve a sáncon.


Kilátás a sáncról

Az egykori ásatások nyomai a sánc területén.

A sánc helyenként ma is több méter magasan húzódik. Ez a sánc a lengyeli
kultúrára rátelepülő bronzkori nép műve már.

Löszmélyút vezet a sánchoz a kurdi országútról.

Kora tavaszi erdőrészlet

A vidék flórája is a Szekszárdi-dombságra emlékeztet azzal, hogy sok a
szubmediterrán elem, mint pl. az illatos hunyor, és akad még szúrós
csodabogyó is.

Kora tavasszal itt is tömegesek a keltikék

Nem ritka a májvirág sem

Közönséges a kis télizöld (meténg)

Tavaszi hérics is akad

Kis apollólepkék

Egy újabb tiroli kereszt Miklósmajor  mellett (2004).
Miklós-major a nevét gróf Esterházy Miklósról kapta.
A keresztet az Apponyiakkal rokonságban álló
Miklós gróf felesége, herceg Borghese Camilla
állíttatta férje emlékére. 1900. április 16-án lett felszentelve.
Lengyel történetéről még sokkal többet meg lehet
tudni Bai József könyvéből.