A Baja -Báta közti Duna szakasz a maga hatalmas kanyarjával a Gemenc területén az egyik legaktívabban változó területrész volt. Mikoviny, az I. Katonai Felmérés vagy Böhm térképein rá sem ismerünk a vidék mai arcára. A dél felé fokozatosan elfajuló meder folyamatosan építette és rombolta ezt a vidéket. Így apró szigeteket és Duna-ágakat hagyott maga után, egészen addig, amíg az 1950-es évekre véglegesen stabilizálták a medret különböző védművekkel.
 |
| A Móric név először egy sziget neveként jelenik meg az 1839-es Királyi Dunamérési Intézet térképén. Valószínűleg személynév eredetű lehet, akárcsak másik két társa. Ezt támasztja alá az is, hogy az egyik szomszédos sziget neve nemes egyszerűséggel Szabó András. (A térképek forrása: archivportal.arcanum.hu) |
 |
| Csaknem húsz évvel később, a II.Katonai Felmérésen a Simon -Dunát már névvel is feltüntetik. Jól látszik, hogy egykor ez a Duna-ág két szigetet vágott le. Érdemes észrevenni, hogy a szigetek is változtak. |
 |
| Ötven évvel később, a XX:sz. legelején a negyedik katonai felmérésen már hasonlít a mai képhez. (A térkép forrása: tajertektar.hu) |
 |
| A Simon-Duna felső vége az esetek nagy részében száraz. Az egykori Közép-Pörbölyi vadászház közelében a partját hatalmas nyárfák szegélyezik. Itt több listás méretű fa is van. A Simon-Duna délről kap Duna vizet. A terület műholdképét itt találjuk. |
 |
| Az alsó része már víz biztosabb, bár sekély a meder |
 |
| A Simon-Duna és a Móric-Duna összefolyásának közelében. A Móric-Duna 480cm körüli bajai vízállásnál már átöblítődik, mindét vége kapcsolatban van a Dunával. |
 |
| A torkolat közben a Hágli- és a Simon-Duna szinte párhuzamosan együtt halad |
