Pénzbánya megtalálása

Pénzbánya egy 17-18.század fordulóján megnyitott ezüstbánya volt a Keleti-Mecsekben. A pécsváradi  apát telepített ide üvegeseket, akik észrevették a kőzetekben az ércesedést. Túl sok ezüstöt biztos nem találtak itt. A Mecseknek aranybányája is volt.

 

Óbányáról indultam. 

Rengeteg szép kankalin.

A Döngölt-árok mentén indulok el.

A Réka-völgyi sziklaodú. 

A Pénzbánya megtalálása nem volt egyszerű. Ezt a mély völgyet is végigjártam mindhiába. Korábban is már kerestem.

Egészen váratlan helyen találtam meg a bánya bejáratát. Viszonyításul a bejárathoz tettem a hátizsákom. 

Egyetlen hosszan előrefutó tárna, kezdetben még kuporodva lehet haladni benne, a végén csak négykézláb. 

A Réka-völgy kaukázusi jegenyefenyői.

Somos -hegy felé térek vissza Óbányára. Kilátás a Zengőre.

Sziklakert a Somos-hegy oldalában. 

Nyilván már Biki Endre Gábor hatására,  elhatároztam, hogy felkeresek néhány forrást. A Három-kút vascsöves foglalása kimosódott a helyéről. 

A kecskefüzek barkái színesítik az erdőt. 

A Hidegkúti-forrásában egy csepp víz sincs. 

Ismét a Döngölt-árok mentén térek vissza Óbányára.

A völgy mélyén csekély sziklásodás.

Nehéz terep, de nem túl látványos. 

Az utam adatai. Kicsit vívódtam  azon, hogy feltárjam-e Pénzbánya pontos helyét. dr. Jáger Viktor Pénzbánya felfedezője sem adta meg ezt, ezért úgy döntöttem, hogy én is eltitkolom a nagy nyilvánosság elől.

Se pénz, se bánya

Ismét a Mecsekben.

Megyünk egy újabb "római úton" a Réka-völgy (régi nevén Altgrund) felé.

A hegyvidéki fáktól teljesen elszokott amatőr természetkedvelő lázba jön egy hegyi juhartól, ami persze messze nem méretes. 

Ereszkedvén a Réka-kunyhó felé, megállapítást nyer, hogy a fenyők még a bükköknél is rosszabbul állnak, pontosabban jobban hevernek manapság. 

Ez a fotó egy dagonyázó helyet ábrázol, és ez a rosszul sikerült, homályos felvétel soha nem került volna bemutatásra, ha egy térképen leolvasható koordináták nem erre a pontra teszik a Pénz-bánya helyét.

Úgyhogy elkezdtünk bóklászni a környéken az igazi bánya helyszínét keresve. De mi is az a Pénz-bánya? Erről  dr.Jáger Viktor, az ihlető forrásomnak számító doktori értekezésében így ír: "Az egyik ilyen kontaktuson  pirithintéses tefrites kőzetbe hajtva található meg az a 23 m-es táró (5.ábra) és a környékén a pirites ércesedés, melyről talán 1700-ban Daniel Dauth, 1799-ben pedig Kitaibel Pál is említést tesz, mint egykori ezüstkutatás helyszíne. Az ércesedés egykori kutatását jelzi egy horpa is, nem messze a tárótól." Az 5.ábra egy fényképet takar, ami a hosszú vágatot mutatja. 

Nem állítom, hogy a pirithintéses tefrites kőzetet felismerem, de egy 23m-es táró bármiféle kőzetbe hajtva izgalmas látnivalónak ígérkezett, úgyhogy nem adtuk fel könnyen a keresgélést. 

De kőzetet alig találtunk, nemhogy 23m-es tárót. 

A legnagyobb elismerés hangján szólnom kell most társamról is, ki férje legnagyobb hülyeségeit is jól tolerálja, és órákon át járja úttalan utakon át az erdőt, a 23m-es táró legcsekélyebb reménye nélkül is. Azt még hamarabb fel kellett adnom, hogy méretes fákat találjunk ezen a környéken. 

Visszatérve a Réka-kunyhóhoz arra járó turistákat is kérdeztem, mit tudnak az állítólagos ezüstbánya táróról.  Csak egy ember hallott róla, aki a környéket jól ismeri, és a völgy palás kőzeteiben gyakran fosszíliák után  kutatgat. Még ő sem látta, de "barlangként" hallotta már emlegetni, helyét egy kicsit lejjebb tette, mint ahol mi kerestük.  Ő eddig nem is nagyon hit a létezésében, mert geológiához értő emberként, nem tudta elképzelni, hogy itt barlang lehessen, de a  "pirites ércesedés" nyomait ő is  felismerni vélte. 

A Réka-kunyhó régen  erdészház volt. A fenyők fogyatkoznak előtte, de a gyantás cédrus szépen virul. 
Minden elismerésem dr. Jáger Viktoré, aki ezt a "barlangot" megtalálta és beazonosította. A közeljövőben  igyekszem én is megtalálni az egykori ezüstbánya tárót, de még az is elképzelhető, hogy a segítségét fogom kérni.