A "jégkorszak" vége (?)

Január közepe még a hidegről szólt. 

Január 18-án még tartotta magát a fagy. 

24-én már olvadni kezdett a hó, de a jég a Sötétvölgyi tavon még masszívan tartotta magát.  1.

2.

Sok ember arra gondolt, talán évtizedekre elbúcsúzhatunk a jégen sétálás élményétől. 

Január legvégén aztán a hó egy-két nap alatt végleg eltűnt, és a jég is kásásodni kezdett. 

A Szálkai-tározó.

2.

A lihegő is jóval nagyobb lett. 

Rianás. 

3. 

4. 

Séta Szálka és Grábóc közt. Maradt még néhány  eper az út mentén. 

A kolostor kicsit új perspektívából. 

Az egykori vízmű lepusztult épületei mellett egy listás fa, amit 2024. tavaszán fedezett fel Pósfai György, amikor barátaival itt járt. Le is fényképezte, de aztán valahogy a listára nem került fel. 

 

Ez már jelent valamit.

Jég 2., avagy WWF kontra Gemenc Zrt. , zárásként a keselyűsi tölgy növekedése.

Keselyűsi és egyéb téli képeim ürügyén a WWF és az erdészetek újkeletű vitájáról fogok írni. 

Közönséges pocsolyajég. 

Csörge- tó jéggel 1.

2.

3.

Keselyűs. Figyelmes szemlélő két lékhorgászt is észrevehet. 

És akkora keselyűsi képek alatt következzék tudósításunk a WWF kontra Gemenc Zrt összecsapásáról:  Történt, hogy a napokban Gálhidy László a WWF Magyarország erdészeti programjának a vezetője a "szentélyerdők" lelkes kutatója,   bejelentés nélkül a Gemencbe jött szétnézni  egy munkatársával, és hát ahogy ez ilyenkor megszokott, fakitermelést, véghasználatot, tarvágást látott, talán még vadászokkal is összezördült.  Egy nemzeti parkban ezeket látva természetesen  -póriasan fogalmazva- "kiakadt", talán előre programozottan. 

Mindezt kósza Facebook (FB)bejegyzésekből szedtem össze. Ritkán megyek fel a FB-ra, korántsem biztos, hogy mindent elolvastam, pro és kontra.  A WWF, a Gemenc Zrt, vagy a DDNP (Duna-Dráva Nemzeti Park) honlapján egészről nincs (még) semmi. A DDNP-től egyébként semmi reakciót nem láttam még a FB-on sem. 

 A Gemenc Zrt. erdészeinek reakciói nagyjából a következők voltak: 1. "Illett" volna bejelentkezni.  2. Messziről jött ember össze-vissza írdogál. 3. Minden tevékenységük törvényes, jogszerű. gondosan tervezett, kutatásokkal alátámasztott. Az erdőgazdálkodás visszaogott még annyit sem termelnek, amennyire törvényadta lehetőségük van. 4. A kőrisvészt és szárazsági vészhelyzetet is figyelembe kell venni a tarvágások esetén 5. A kőriseknél és más fáknál nincs természetes újulat, telepíteni kell. 6. A Gemenc Zrt. a DDNP-vel közösen sokat tesz a természet védelme érdekében. 

Itt most egy pillanatra elfüggesztjük a történetmesélést és egy távoli pillantást vetünk a keselyűsi tölgyre, amit megmértem, és a kerülete 593 cm-nek adódott. Erre még visszatérünk.

Folytassuk: A mindenféle hozzászólások közül egyet emelnék ki. Felső Barnabás a Gemenc egykori legendás természetvédelmi őre arról írt, hogy a Gemencben ügyködő fiatal erdészgeneráció össze sem hasonlítható a régebbivel, a mostani már nagyon tudatosan hordoz magában egy természetvédelmi szemléletet is. 

Én 2024. áprilisában nagyjából kiírtam magamból minden "okosságot", ezt követően még elmentem egyszer a Kopácsi-rétre megnézni, hogy csinálják a horvát kollégák az idegenforgalmat egy ártéri erdőben, aztán elhatároztam, hogy ezt követően leteszem a gemenci lantom. 

Keselyűsbe kijárok még persze, de nem csábulok el már nagyon a rengetegbe. Betartom a jó hosszú tilalmas időszakokat, jobbára csak a kevéske és unalmas turistaútvonalakon baktatok fel-alá, ezeket már ezerszer láttam.   

         Annyi történt még, hogy amikor a nemzetközi turista térképeken megjelent egy újabb "illegálisnak" tűnő hosszútávú túraútvonal, ami a Gemenc magterületén halad keresztül, akkor ezt jeleztem a Gemenc Zrt.-nek és a DDNP-nek is. Válaszoltak is, hogy majd intézkednek. De erről is már írtam, jobbára csak rögzítem, hogy nincs új fejlemény. A Sultans Trail 312-es és 313-as szakasza azóta is változatlanul ott halad át a Gemenc szívén.  Van már élménybeszámoló is róla, és 9 nyelven ír róla a wikipedia. Lehet, hogy most tavasszal én is végigjárom a gemenci szakaszát, mert a reakciókat -pontosabban azok hiányát- lehet úgy értelmezni, hogy  megtűrt lett, mint a Gemencen Bajától Bátáig átmenő zarándokútvonal. 

Még néhány didaktikus megjegyzés, mielőtt 3 műholdfelvételt közlök:
 1. A Hohe Tauern nemzeti parkban is láttam hatalmas tarvágásokat, mert  a pusztuló lucosok intenzív lecserélése zajlik. 
 2.Kecskére nem lehet bízni a káposztát, mert meg akarja enni azt, "az van a vérében."  Egy erdőgazdaságra sem lehet bízni egy nemzeti parkot, mert fakitermelés és fatelepítés "van a vérében." Persze nem csak a Gemenc van erdészetre bízva, mint ahogy az a Bükkben a Tar-kőről készült felvételen is látszik, és a Bükk sokkal "hagyományosabb" nemzeti parkunk, mint a Gemenc.   
3. Jó, hogy gazdálkodik a Gemenc Zrt., és tűzifát is ad el? Persze, én is - amióta több lábra állítottam a fűtésemet- , gemenci  szillel tüzelek. (A tölgyet és a dombsági akácot elkapkodták előlem.)
 4. Ma Magyarországon 15% körül van azok aránya, akik kizárólag fával fűtenek. Ausztriában 30% felett. (Ausztriának nagyobb az erdősültsége, de erdeinek java fenyves,  a tüzelésre jobbára használt lombhullató erdők területe nagyjából azonos.) Van  azért Ausztriában felelős természetvédelem vagy elégetik erdöiket ?  Van természetvédelem. 

Marylandi Egyetem Globális erdőváltozási térképén nézünk át 3 ártéri nemezti park erdőváltozását. A műholdképek elemzésén alapuló felső, 2000-es alaptérképen a Dunától északra (és egy kicsit délre is)  eső Donau Auen Nemzeti Park látható. Az alsó térképen kis színes pöttyök jelzik, hogy 2000-2025 közt hol voltak tarvágások a fenti területen. 

Ugyanezt nézzük meg a horvát Kopácsi-rét természetvédelmi területről, ami Dunától nyugatra található. (A keleti rész Szerbia, ott nem védett az erdő.)

Végül a Gemenc zárja a képek sorát. A módszertanról és jelölések finomságáról lásd az eredeti honlapot.  

Ez a keselyűsi tölgy legnagyobb odva. Magyarán nem nagyon odvasodik. 2011-ben egy nagy oldalsó ága letört, de azóta nem látok rajta jelentős romlást.  

 

Növekedése  erőteljes, több mint 3 cm/év, sőt gyorsuló ütemű. (Az utolsó kettő az én mérésem, a korábbiak Pósfai Györgyé. A péterhidai kidőlése után most az sem tudom, hogy ez örvendetes vagy aggasztó fejlemény? (Az utóbbi években a Holt -Sió vizét magasan tartják az aszályok idején is.)

Jég

Kezdjük a Sióval. Mindig lenyűgöz a jég formagazdagsága. 

Kicsiny enyhület a holnap kezdődő szibériai hideg előtt. 

1.

2.

3.

4.

5.

Szálka, az Iszapolónak nevezett kisebbik tó következik.

1.

Szép mezei juhar  a parton.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

A Tározóról készült képek jönnek.

Mint egy impresszionista kép részlete.

A helyiek szerint is rekord alacsony vízszinttel zárult az idei év. Kérdés, hogy ez a a havazás mennyit segít rajta. 

1.

A madarak lihegője. Lassan kiveszik ez a szép régi szó.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

Nyilván a Balaton ilyenkor szebb és grandiózusabb, de az messze van. Nekünk szekszárdiaknak ez adatik, de ez is szép. 

 

A vörösbegy támad. 
Itthon részint megoldódott a talány, mi az oka annak, hogy csak egy vörösbegyet látok a cinkegolyók környékén. Megfigyelhettem (de sajnos megörökíteni nem tudtam), amint kitartó agresszivitással elzavarja a cinkéket. A golyón sem relaxálva pihen hosszú perekig, hanem őrködik.