2018. december 9., vasárnap

Ciszterci parkok és családi mélylélektan

A zirci apátság címere a nagyvenyimi egykori uradalmi központjuk homlokzatán. Nagyvenyim és Előszállás közt terület el  a zirci ciszterci apátság egyik legnagyobb birtokteste, amelyik az államosításig jól jövedelmező "mintagazdagság" volt.

Mindkét uradalmi központhoz park is tartozott. Ezeket  parkokat néztem ki magamnak azzal, hogy ha Pestről jövet lesz még időm, akkor az M6-osról letérve megnézem őket. Szerencsére mindegyik igen közel van az autópályához.

A nagyvenyimi igen szépen gondozott, Szent Bernát Arborétumnak is nevezik, de nem  öreg fákból áll. Egyetlen érdemleges fája a bal oldali hegyi juhar. Látványos még a vadgesztenye fasora.

Ez a hegyi juhar csaknem listás 298 cm kerületű, "várólistás", hogy Torma Zolit idézzem. A háttérben a korábban plébániának is használt uradalmi központ szépen - a Darányi-programból- felújított épülete. Kár hogy láthatóan nem használják semmire.

Az előszállási volt uradalmi központ ("rendház") is üresen áll és romosodik.

Érdeklődők.

Az itteni szóhasználattal Cifrakertként emlegetett parknak a Pósfai-listás fája egy platán volt, ami meglepő módon nem élte meg  látogatásom. Néhány éve kivághatták.

A Cifrakert mára már kissé elvadult, szép tava is volt, másként nézhetett ki itt minden a ciszterciek idejében. A helyén létrejött Tsz nem tudta azt a gazdálkodási színvonalat produkálni. Ma már a Tsz sincs sehol.

A templommal együtt az egész impozáns együttest alkotott. A rendház előtt Hagyó-Kovács Gyula mellszobra idézi meg a dicső múltat. Az ő  igazgatása alatt élte az uradalom a virágkorát. A Grősz-per hetedrendű vádlottjaként hosszú évekre börtönbe került.

A templomba természetesen nem tudok benézni se, színvonalára a barokk vasalások utalnak.

A templom előtti téren viszont egy nagy fekete dióra leszek figyelmes. Nem is okoz csalódást, 422 cm-rel listás méretű.

Balról a fekete dió részlete, egy üregből hosszú ideig nedvezhetett, ez még a kérgét is átalakította. Jobbról egy kerítés mögött bíztató méretű vénic szil.

Előszállás másik listás fájáért a vasútig kell menni.

Itt áll ez a tekintélyes nyárfa, ami már szintén szerepel a listán. Jócskán növekedve én most 780-nak mérem.

Verebek röppenek fel.

Elindulok a vasút mentén, távoli emlékekre hagyatkozva, egy családunk számára neves helyet keresve.  Előszállás számunkra baljós név volt mindig is.

1945 január 20-án nagyapám a körülzárt Budapesten úgy gondolta, hogy legjobb, ha számára most véget ér ez az értelmetlen háború. A pesti rokonoktól civil ruhát szerezve elindult hat másik társával hazafelé, ő Nádasdra. Eddig jutottak, egyikük, egy paksi, a nádasba menekülve túlélte. Akkor Előszállás környéke már szovjet megszállás alatt volt. Még két nap gyalogút lett volna vissza, anyám születésnapjára éppen haza is ért volna, és akkor egészen másként alakult volna az én családom története is.

2018. december 7., péntek

Nagy szürkeség a Sároson

Egy hétköznapi délután a Sároson. Mire kiér az ember munka után, már alkonyodik.

Nincs csend a Sároson, mert nagy csapatokban jönnek-mennek a károgó kárókatonák.

Aztán valami furcsa hangra leszek figyelmes, és az ágak sűrűjében felfedezek egy réti sast. Messze van, alig látni, megpróbálom becserkészni.

Mikor kicsit közelebb érek, feltünik, hogy van egy társa is.

A kacsák megint a jég peremén bandáznak.

A Sáros partján.

Fűzroncsok.

Szokásos jeges téma.

Ismét látok friss hódrágást.

A kárókatonák a Sáros kürüli fákra telepednek nagy csapatokban.

2018. december 1., szombat

Rövid gemencezés

A Sároson lassan beáll a jég, kezdődik a jégkorszak.

Vadkacsák bandáznak a jég peremén.

Csuszka.

A gémek lassan elhúznak a Sárosról.

A banda.

A jégről készült bagatell az egyik gyengém.

A Sáros partján listássá nőtt az egyik fűz.

A jégről készült bagatell az egyik gyengém.

A jégről készült bagatell az egyik gyengém.

Ugrás a Budzsák nevű erdőrészre.

Budzsák az elképesztően nyurga tölgyek és kőrisek  vidéke. Amióta Pósfai György magasságot is mér, én is érzékenyebb vagyok a horizontális mértekre. Mindazonáltal a jobb oldali tölgy kerületre is csaknem listás, pár év múlva az is lehet.

A Gemenc szilkirálya jól van.
A szil királytól (jobb oldali kép) nem messze az erdő egy szép tölgyet is rejt (bal oladi kép), amit a nemzetközi fás találkozó (2015. május) idején 490-nek mértünk. Jövőre listás lesz már.

A jégről készült bagatell az egyik gyengém.

Tarvágás

A Hosszúvölgyi-nyiladék 590-es tölgye.


A Kutyás-tölgy

Mintha az utóbbi időkben megcsappantak volna az effajta leletek, vagy csak az érzékenységünket veszítettük el? Pedig annak idején, milyen biztatóan indult, de minden jel szerint elsorvadt az etnoollalológia tudománya. C3V3S lelet Keselyűs határában.

2018. november 24., szombat

Ugrás a papdi kápolnához

A papdi kápolna
Kaposvár felé haladva volt annyi időm, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve a szokásos Szekszárd-Hőgyész-Kurd-Dombóvár útvonalat a csak némileg hosszabb, de sokkal kalandosabb Szekszárd-Tevel-Lengyel-Kurd kitérővel helyettesítsem. Lengyelnél több alternatíva van: Annafürdő, kastélypark, de a most egy improvizatív ötlettől hajtva a mekényesi elkanyarodó közelében induló erdei feltáró útra hajtottam, amiről a Sáncot lehet elérni. De mivel a Sáncon már jártam, ezért az úton haladtam tovább, lássunk hova érünk jelszóval. Az út nyilván nem városi autóra van méretezve, de azért óvatosan járható.
Egy helyen megálltam, és felmásztam a domboldalra.

November utolsó virágai.
 
Valamiféle kilátás.

Hat holló körözött felettem, és változatosan károgtak.

Sok a szúrós csodabogyó.

Erdei bagatell.

Ahogy sejtettem, rövid kitérővel a világ egyik legnyugodtabb helyéhez, a papdi búcsújáró kápolnához lehet kiérni. Szerencsém volt, nem volt sem traktor- , sem láncfűrész zaj, csak csend és hollók.Azt meg ugye mondanom sem kell, hogy egy teremtett lélekkel nem találkoztam.

Ciszterci parkok és családi mélylélektan

A zirci apátság címere a nagyvenyimi egykori uradalmi központjuk homlokzatán. Nagyvenyim és Előszállás közt terület el  a zirci ciszterci ...