Adriai tengernek syrenaia 1. A tenger

A Szent Iván-világítótorony Rovinj partjai előtt.  

Ha már a címet Gróf Zrínyi Miklóstól kölcsönöztem,  ide kívánkozik fő művének  címlapja.  Soha nem volt a horvát-magyar viszony olyan szoros, mint akkoriban. A horvát-magyar közös múlt tudata ma alig létezik, az Isztrián pedig alig találjuk meg szerény nyomát. 

Itt kellett volna elkészítenem az "egy sör a balkonon" képemet, jó sorsom illusztrálására. 

A sör helyett Ricardo a balkonon.

A Ricardo nevet feleségem aggatta erre - az ottlétünkkor rendszeresen megjelenő-  sárgalábú sirályra. 

Sétálgatunk a parton. A Koversada (Beszélgetés)-sziget. A szigeteknek olyan érdekes nevük van a Google Translate szerint, hogy ezeket a neveket a továbbiakban csak magyarul közölnöm.  

Elvtárs- vagy Társ-, a Vastag héj- és a Lakk-sziget Vrsar (Orsera) elött. Zárójelben a település  eredeti olasz neve szerepel.

A balkonunkról mi a Tüdő- és Galoppozó-szigetekre láttunk. 

Ha már alkony, akkor jöjjön néhány ilyen. 

A Tüdő-sziget

1.

2. 

Indul egy kalózromantikára építő hajó Vrsar szigetéről.

Jacht előz delfint.1.

2. 

Életemben először látok delfineket. 

Hosszú évtizedek után ismét szaporodásnak indult az állomány az Adrián, és rendszeresen tűnnek fel a Vrsar előtti partszakaszokon is alkony felé. 

Zátony. 

Kis kócsag a parti sziklákon.

Sirálykolónia.1.

2.

A Lim-"fjord" a tenger felől. A fjord itt egy geológia törésvonalban haladó egykori folyóvölgy tenger által elöntött része.  

Tengeri barlang egy szigeten.

A Szent-Iván szigetek.

Rovinj/ Rovigno

Vrsar/ Orsera

Funtana / Fontane.

A Tüdő-sziget a tenger felől. 

A tenger alatti világ megismerésének legegyszerűbb módja egy látogatás a pulai akváriumba.  

Korallok.

Egy medúza "csápjai".

Rám legnagyobb hatást kétségtelenül a medúzák gyakorolták. 

2, 

3. 

4.

Az Adriában nem hemzsegnek a korallok, nem is olyan látványosak, mint trópusi társaik, de a viharos gyorsasággal melegedő tengerben terjedőben vannak. 

Valami rájaféle.

Az édesvízi halaknak már csak az udvaron jutott hely. 
Szólni kell az akváriumoknak otthont adó erődrendszerről is. A 19. század óta a Habsburg-birodalomhoz, majd a Monarchiához tartozó Isztrián Pólában építették ki a Császári és Királyi  Hadiflotta kikötőjét, ahol például Horthy Miklós is szolgált. Póla város körül egy hatalmas, a maga korában rendkívül korszerűnek számító erődrendszer is kiépült a 19. sz. vége felé, amelynek számos erődje kedvelt az urbexezők körében. 

A főként a földalatti erőrendszer kazamatáiban találhatók az akváriumok, ahol látványos, hosszú folyósok kötik össze az egyes termeket. 

A Verudella-félsziget erődrendszerének két épületében kapott helyett az akvárium,  ami az  épületeknek nagy előrelépés volt, különösen ahhoz képest, hogy az 1960-80-as években egy darabig a városi szemét elhelyezésének a helyszíneként jött számításba. A 2010-es évek óta a mintaszerű műemlékhasznosítás szép példája.   

 

A főváros hegyei közt

Fővárosunk grandiózus panorámája az Árpád-kilátóból.

Fővárosunk egy neves fája a Kondor utcai libanoni cédrus, amit a hagyomány -tévesen - Fedák Sárival hoz kapcsolatba. 

Valószínűbb az, hogy a Huber-féle, a Szépkilátáshoz címzett vendéglő kertjébe ültette a tulajdonos valamikor a 19. sz. végén, mint Viczián Zsófia könyvében olvasom. A Pósfai-listán is előkelő (negyedik) helye van a cédrusok közt. 

Kisebb körútra indulunk. Kilátás a Hármashatár-hegy felé. 

Tömeges az odvas keltike.

Tele van a vidék világháborús emlékekkel.

Katonasír. 

A híres Oroszlán-szikla feje is a háborúban  sérült meg. Glück Frigyes szálódatulajdonos -aki a  sétaútnak is  névadója- még egy szobrásszal kiigazítgatta annak idején. 

A Kecske-hegy sziklái. 

Kilátás az Árpád-kilátóból, amit szintén Glück kezdeményezésére épült: A Gellért-hegy és a vár. 

A Kis.Sváb-hegy és a Sahegy a Notre Dame De Sion Nővérek egykori iskolájával, ami most az AranyJános Iskola. 

Pest. 

A hidak. 

Annak ellenére, hogy szinte  a város szívében van, szinte semmit nem lehet kideríteni a Kőkapui Bivak-barlangról. 

Nagyon mesterséges eredetűnek tűnik. 

Az Apáthy-szikla felé. 

A Kőkapu. 

Sziklák. 

Kilátás a János-hegy felé Pasarét és Lipótmező kertvárosi negyedei felett. 

Visszatekintés a szikla tetején lévő bunker felé. 

A szikla egy nagy hasadékija. 

A János-hegy. A hegy lábához is jutott néhány panel magasház. 

Az egészen döbbenetes méretű a lipótmezői  Magyar Királyi Országos Tébolyda épülete, ami történetét Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet néven 2007-ben zárta le. Az épület például csaknem 300m hosszú ami 30 m-rel nagyobb a parlamentnél is.   A Parlament felépüléséig ez volt Magyar királyság legnagyobb alapterületű épülete. Maga Ferenc József császár rendelte el építését 1859-ben.  Ma sem számít kicsinek. 2007 óta pusztul. 

A Tündér-szikla, a főváros másik híres sziklája.  

Az Apáthy-szikla aktuális virágkínálata: 1.Homoki pimpó. 

2. Leánykökörcsin, védett.