"Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben."

Újabb blogtörténeti mélypontként szeptemberben csak egyetlen egy bejegyzés született. Most október bíztatóbban indul. 

Teljesen kiszáradt a Rák-patak,  ami korábban elég bő vízű volt. Öt halastavat kellene táplálnia. Így persze nem csak a halak tűnnek el (és megy fel az egekig a hal ára)  hanem a vízimadarak is. Már szinte fel sem tűnik a bátaapáti Apponyi-kilátóból, hogy egykoron a völgy mélyén egy halastó volt.  

A Geresdi-dombság Rozsdabarna színekbe öltözött. 

Jó, hogy itt még tartja magát a kilátó. 

Így most már csak két kilátó maradt akciórádiuszomban, amit érdemes felkeresni. Ez és a Bati-kereszti kilátó. 

A Dél-Dunántúl Olimposza. 

Közelítések az egykori tóhoz. 

A másik zsibriki tó innen távolról még bíztató képet mutat. 

Száraz tónak száraz medre. 

Kilátás a mederből. 

A nádasból még van valami. 

A másik zsibriki tó a vízimadarak utolsó menedéke. 

Az egész tó felületén növényi szárak lógnak ki. A vize rendkívül csekély. 

A tó felső vége.

Elhúz egy barna rétihéja.

Légköroptikai jelenség. 

Csak kétszersült van vacsorára, ebédre is. 

Szomjoltó tó. 

Szálka. Rég volt, amikor a szemben tévő nádcsomót körbe lehetett úszni.

Szerény dombságunk koraőszi színei.

Ugrás Keselyűsbe.

Kellemetlen látvány, hogy a holtág mentén álló hatalmas nyárfák közül feltűnően sok hatalmas földlabdákkal kidőlt. 

Talán logikus feltételezés, hogy ennek köze lehet ahhoz, hogy kora tavasz óta magasan tartják a holták vizét a zsilippel. 

A kidőlt fák ellenére élettel teli vidék, zöld oázis. 

Sajnos a moszatpáfrány az idén is nagy területet vesz el a vízfelszíntől. 

A Sároson  nincs moszatpáfrány, sok is a madár. Szárcsák. 

Seregély.

Még több seregély. 

Egészen sok seregély röppen fel időnként a nádasból. 

Kárókatona seregélyt előz. A Sárosi-torony bezárása óta a marhaitatónál szoktam ücsörögni néhány percet, nagyritkán. Nem olyan jó hely, mint a torony volt. 

A széptölgyesi halastavakat is a Rák-patak táplálta. 

A felső tóval az idén tavasszal már nem is próbálkoztak, a kihajtott növényzetet most egy traktorral kaszálják. Annak idején 13 perc alatt mennyi mindent lehetett itt látni. 

Az alsóban még reménykedtek, de itt se sokkal jobb a helyzet. 

Őszapó. 

Kis dombságunkban véget ért a vadászati tiltás, most már délután is ki-ki sétálunk a közeli helyekhez. 

Egy szórónál birsalmákat tettek ki, amiket a dámak nagy lelkesedéssel esznek is. 

Elsőéves. 

 

Bejártam Tolnát, Baranyát

Pécstől....

Szedresig.  A forró nyártól a hűvös őszig.
A szólást tehát szó szerint tessék érteni, és nem így! Szerintem a képeket végig nézve pont az derül ki, hogy ez milyen kultúrvidék.  

A grábóci kolostor kútházában csörgedezik  még a víz.

A szerb temető.

A Mária-hegyi szobor még áll, de hegy tetején lévő kilátót életveszély miatt lezárták és bedeszkázták. Egy időben a három szép kilátó volt Szekszárd közelében. Kettő már nincs meg. 

Ez a kép azt illusztrálja, miként vészelte át a keselyűsi út legnagyobb nyárfája az aszályt. Jól.

Ez a kép azt illusztrálja, hogy miként látszanak most a Dunafalvánál Contra Florentiam általában vízzel takart romjai. Jól.

Kárókatonák a Duna maradékainak a partján. 

A szedresi Holt-Sárvíz maradéka.

Kilométereken keresztül semmi víz,...

...csak haltetemek és bűz. 

Ez augusztus legvégén készült, szeptember elejére ez is eltűnhetett. 

Gyerekek játszanak a mederben. 

Az orvosi atracél az egyetlen virágzó növény most a szedresi réten.

A Sárvíz völgye. 

Az idén szinte csak barna kányákat látok a nemesebb madarak közül. Fekete gólyát most először a kiszáradt medrek felett. A Gemencben az idén egyetlen egy fekete gólya fióka kelt ki. Kovácsa Attilától a Gemenc egyik természetvédelmi őrétől tudom ezt. Ő az egész szezonban egyetlen egyszer látott csak fekete gólyát. Évek óta csökken a számuk, és most az idén mintha előre érezték volna helyzet romlását,  messzire kerülte a legtöbbjük a Gemencet. 

Dombságunk.

Az Éles-hát mentén árnyéktalan már az erdő. 

A gemenci madarak jönnek: kárókatona. 

Barna  rétihéja.

Nagy kócsag.  

Kiskócsagok. 

Továbbra is ennyi a siói alvíz. 

Tarlók Széplak környékén. 

Kb. 900 éves faragvány a széplaki romon. 

A hollók a cikói szeméttelepi vacsora után húznak hazafelé. 

A kétyi evangélikus templom ablaküvegen keresztül fényképezve. 

A kétyi evangélikus templom. 

A régi temető dzsuvájában egy ritka 18.századi sírkőtípusra is ráakadtam. 

A zombai kastélykonglomerátumban a Wimpassingerek kastélyának kerítése mögött jó nagy korai juhar. 

A kastéllyal szemben elvadult erdőben nagy, de még nem listás platán. 

Ez a kis bokor lett a kivágott platánból. Érdemes megnézni, hogy mennyit bokrosodott május vége óta. 

A listás ginkón úgy vágták le a borostyánt, hogy a kéreg is jött vele egy nagy darabban.

A platán mellett ezt a listás tölgyet is erősen visszavágták. Ebben az aszályos évben mégis szinte kibokrosodott, annyi életerő van még benne. Érdemes ezt is összevetni a májusi állapottal. 

Négy pillantás a Bati-kereszt kilátóról, az egyetlenről ami még áll a már említett háromból. 
1. Harc

2.

3. Az úzdi és a medinai torony. 

4.

A Sió mint állóvíz Szekszárdnál.

Tisztes, csaknem listás gyertyán a Sötét-völgyben.

A Fekete-kút környéke. A forrásból nem jön víz. 

Ha egy tarvágás egy turistaútat érint, akkor az út gyakran eldzsuvásodik. 

Kilátás Kakasd felé. 

A Haramia-forrást láttam már kiszáradva, de most van benne víz. 

A Sötétvölgyi erdészház egyszerű,  klasszicista szépsége valakinek kevés volt.  

A Szálkai-tározó alsó végének is fájdalmas a vízhiánya. 

Szeptember 9-én este megérkezett az ősz és végre az eső. 

Ugrás Pécsre: Lassan zöldell ki a Karolina-táró fala. 

Korán ősziesedő erdők.

Őszies kilátás a Bertalan-szikláról. 

A belváros a Kis-Tubes-kilátóról.

Felhők buknak át a Jakab-hegyen. 1.

2. 

A misinai TV-torony felhőben.

Pécs főtere a Városháza tornyából. Az egyik legszebb terünk.

Kilátás kelet felé.

Hotel Palatinus.

A Székesegyház altemploma. 

Én akkor sem bocsátok meg Friedrich von Schmidtnek. 

Kilátás a székesegyház délkeleti tornyából a Városháza felé. 

Az északkeleti torony. 

A nyugati toronypár. 

A Kálvária-hegy és a Havi-hegy

A harangok.

A torony belülről.

A villanykövesdi pincesor.

Fekete-hegy Villánykövesd mellett fokozottan védett természetvédelmi terület.

Tiffan Imre pincéje. 

Ismét Pécs, várfalak.

A Kálvária.

Sziklagyep a Kálvária-dombon.

Kilátás a Kálvária-hegyről.
1. Székesegyház.

2. A belváros

3. A ferences templom és a Miasszonyunk-zárdatemplom.

4. Keszű

Kb. 800 éves apostolképek a cserkúti kis templomban.

Ugyanilyen korú Szt. Mihály.

A diadalív 691 éves falképei. A lovas (Szt. György) alatti felirat pontosan megőrizte a festésük idejét. 

Ez a mesteri kapu a bükkösdi Petrovszky-kastély főbejárata. Nagyon magas művészi színvonala és források alapján Fischer von Erlach nevét említik a források a tervezőként, ennek viszont némileg ellentmond az, hogy  a család építészeinek a listája harmadik generációval kihalt, a kastély 1787-es építési évében már nem élt olyan családtag, aki építésznek tanult.  

A Petrovszky címer. 

A kastély főhomlokzata. Most lezárt, üres, magántulajdonban van, néha megpróbálják eladni. 

Ez a nagyszerű plébániaépület Hetvenhelyen áll. 

Mögötte egy románkori kápolna, mellette az új templom. 

Míves téglafal az egykor svábok lakta faluban. 

A Babás-szerkövek és a Jubileumi-kereszt.

A Jakab-hegy.

Kővágószőlős templomának középkori részletei.

Parasztház a monarchiás időkből.

 

Mohács,  a Csatatéri- vagy Temetői-kápolna. Mohácsról a másik blogban külön bejegyzés lesz, talán.