Jókai és Budapest, néhány nagy fával

Jókai mint Anakreon.
Róna József 1903-ban, tehát Jókai halála előtt egy évvel készítette el a nagy író szobrát, amit a Jókai-kert későbbi tulajdonosa 1920-ban állított fel itt. 

Az idős Jókai sokat időzött ennél a kertjének végén kialakított padnál.

Kilátás a Jókai-kertből a Gellért-hegy felé. 
 A nagy író 1853-ban vásárolta meg a Sváb-hegyen álló 3 hektáros felhagyott kőbányaudvart,  amit szép lassan nekiállt kertté alakítani.  

A kert szélén áll ez a kertidegen szép bükk, kerülete a listahatár közelében. 

Ez a mára már kiszáradt körtefa viszont több művében, levelezésében feltűnik.

A kert közepén áll ez a nagy hegyi juhar, a legjelentősebb fa. Talán eléri a listás méretet is. Háttérben a présház és a pince, ahol emlékkiállítás is van, de az csak csoportoknak nyitják ki.

Jókai a kertjében 1900 körül. [Kép forrása a Wikipedia]
Jókai nagyon büszke volt rózsáira is. A kertben ma nincsen sok rózsa. A háza sincs meg, azt a háború után lebontották. Helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park stílustalan székháza áll. 

Jókai szőlője.
Jókai kezdetben nem értett a borászathoz, de szép lassan ebbe is beletanult. Nemrégiben a leghíresebb borászatok- köztük természetesen sok szekszárdi - adtak kadarka tőkéket, hogy Jókai szőlőskertjét rekonstruálják. 

Szüret Jókai kertjében. [Kép forrása: FB]

A képen Jókai a távcsövével.
 Jókai erősen érdeklődött a természettudományok iránt is. Unokatestvére volt Konkoly-Thege Miklós, a magyar csillagászat atyja, nem véletlen tehát, hogy főként ez érdekelte. A kép a Jókai -200 kiállításon készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM),  és főként az amatőr természetbúvár Jókait hangsúlyozza ki. 

Arra nem találtam ugyan adatot, hogy Jókai kedvelte volna az Unicumot, vagy Zwack József a baráti körébe tartozott volna, bár kétségtelenül ismerniük kellett egymást, ha máshonnan nem, a parlamentből. 

Mi mindenesetre felkerestük a pesti lakhelyünkhöz legközelebbi múzeumot, ahol lassan 130 éve készül egyik nemzeti italunk. 

Itt érlelődik tölgyfa hordókban az évi 3 millió liter Unicum.

Az öreg pince hordói közt kis kostoló jár a belépőjegyek mellé.

Az 1892-ben épült épületegyüttes. 

Nagyvárosi fények a Ferenciek terén. A jobboldali Klotild-palotát még Jókai is láthatta, tornyában megcsodálhatta a főváros első liftjét is. A Párizsi-udvar már az író halála után lett kész. 

Az Ybl-palota bejárat.
Ez Jókai idején Az Első Magyar Takarékpénztár székháza volt. Jókai meglepően jártas volt a pénz- és biztosítási ügyletekben is, ez utóbbi abban az időben nem volt még elterjedt. 

A Károlyi-palota főlépcsője.
Károlyi György gróf titkára volt Bártfay László, a reformkorban fontos szerepet játszó Kisfaludy Társaság alapítója. Az ő személyükön keresztül a palota a pesti irodalmi élet központja lett, úgyhogy szinte biztos, hogy Jókai is megfordult itt.  

A Lotz-terem. 

Ez a zárt erkély már az Ybl-féle átépítés eredménye.

Az egykori kápolna.

A könyvtár.
Ez most a PIM kutatóit szolgálja. A PIM-ben néztük meg a Jókai-200 kiállítást. Mellette egy Nagy László emlékkiállításon is szóba került Jókai: Egy videóbejátszásban Aczél György az 1976-os írókongresszuson (?) az előtte felszólaló pártember után megvédi azokat a munkásokat (és Jókait is) , akik az új panelekbe beköltözve polcaikon Jókai könyveket tartanak, nem a szocialista írókat. Történelmi adalék, hogy ekkor még be volt tiltva a Jövő század regénye című sci-fije. (Ennek okát megértjük, ha elolvassuk a mű cselekményét.) 

A Károlyi-kert sokat szenvedett az elmúlt évszázadok alatt, Nem is láttam benne dendromán értéket. 

Az állatkert Nagy Sziklája.
Kiugrottunk az állatkertbe is, ahol engem  főként a ma már műemléknek számító építészeti elemek és az új Biodóm érdekelt. Mivel az állatkert már 1866-ban megnyílt, Jókai láthatta. A szikla és a mai épületek viszont az 1907-1912 közti átépítés eredményei. A  nagy rekonstrukció során épült pavilonok mai szakmai megítélése kimagaslóan pozitív: a magyar építészettörténet  iskolateremtő remekműveinek tekinti őket. Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Neuschloss Kornél és Végh Gyula munkái messze túlmutatnak az állatkerti funkción.

Az Elefántház Neuschloss Kornél keleties épülete.

Schäftner-körhintát két évvel Jókai-halála után adták át, tehát 120 éves. 

A Biodóm. 1,6 hektáros területével Európa legnagyobb ilyen jellegű épülete, és valóban impozáns.
Egyelőre a Mérték Építészeti Stúdió (ma Paulinyi &Partners) épületét nem remekműként, hanem inkább a mértéktelen pazarlás emlékműveként tartja számon a sajtó jelentős része.

 GoogleMaps értékelései szerint a közönség eléggé leteszi ezt a szerencsétlen épületet. Azért nem árt tudni, hogy 380 millióból tették látogathatóvá,  amikor az eredeti tervek szerinti befejezéshez 16 milliárd kellett volna még. Addig sem kevés pénzt, 44 milliárdot vitt el, ami jóval több mint duplája az eredetileg tervezett összegnek. 

A Zsiráfházat, Kós Károly és Zrumecky Dezső munkáját, a szocreál átépítés szürkeségéből kellett újjáépíteni.

A Benke Gyula szobrászművész és Végh Gyula építőmérnök által épített szikláról szép kilátás van az Elefántházra. Érdekes történet, hogy 1915-ben a szövetséges török kormány kérésére lebontották a minaretet, mert sértőnek találták, hogy egy mecset-szerű épületben állatok laknak. 

A bölényház Kós és Zrumeczky épülete. Megkapó, ahogy a Városliget zöldje keretezi a képet.

A Nagy-tó partján hatalmas, minden bizonnyal listás fűz. 

A madárház Kós és Zrumecky munkája.

A pálmaház Végh építészeti és  Räde és Ilsemann kertészeti munkája alapján lett kész.

Közelében áll ez a platán, ami az ismertető tábla szerint még a József nádor-féle telepítések korából származik. Akár listás is lehet.

A Nagy-tó a Krokodilházzal (Kós és Zrumeczky.)

A főbejárat (Neuschloss).
Évente 1-1,3 millió ember halad át ezen a kapun. Ezzel a legfőbb belépőjegyes látványosságunk.

A MOL Campus.
 Ez a sok vitát kiváltó 143m magas épület Forbes becslése szerint kb. annyiba került, mint amennyit eddig beleöltek a Biodómba., de ez legalább határidőre kész lett, ráadásul összes hasznos alapterülete több mint ötszöröse a  Biódómnak. A pontos ára üzleti titok. Vannak megkapó nézetei, de azért szerintem messze nem olyan letaglózó élmény mint egy gótikus katedrális. 

A 120 m magasan lévő kilátóterasz, amit SkyDecknek neveznek.

Kilátás a Budai-hegység felé.

A Lágymányosi-öböl.

A kép jobb oldalán a Zsivótzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központ 238 milliárd Ft-tal a valaha épült legdrágább sportlétesítmény Magyarországon. A 2023-as világbajnokság óta szabadidőközpontként működik a versenymentes időszakokban.        

Kilátás a Gellért-hegy és a belváros felé. Kár, hogy csak mobil volt velem. 

A Sky a Deck-ről, jobbra a műszaki berendezéseket rejtő épület hatalmas borostyánfala. 

A torony a Kopaszi-gátról. Az épületet a  Foster+Partners brit iroda tervezte, amelyik már 400m feletti felhőkarcolókat is készített, és Varsóba is építettek egy ennél kétszer magasabbat. 

A Kopaszi-gát vége. 

A Magyar Zene Háza rengeteg szakmai elismerést kapott, és a japán sztárépítész egyik főművének tekinthető. A képet kicsit árnyalja, hogy iszonyúan drága épület volt. 25 milliárdba került, ami azt jelenti hogy négyzetméterenként 5,5 millióból hozták ki. Mi is nagyon kedveljük, a kiállításait is nagyon élvezzük, és szinte mindig meg is látogatjuk, ha a fővárosban járunk. 

Az állandó kiállítást most néztük meg először, és nekem borzasztóan tetszett. Ez Monteverdi L'Orfeojának egy "díszlete." El se merem árulni, hogy az állandó kiállítás mennyibe került. 

A Városliget tele van nagy fákkal, a Pósfai-listán azonban csak egyetlen egy platán szerepel.
Ostorfa a Műcsarnok mellett, ez is listaközeli lehet.

Két hatalmas platán a Zeneháza közelében. 

A Millenniumi-ház

Újabb szép ostorfa.

A sok-sok koncert és kulturális látnivaló mellett háttérbe szorultak a természeti látnivalók. 

Hazafelé rövid sétát tettünk a Telki felett lévő Tarnai-pihenő nevű kopasz hegynyeregre.

Kb. 440 m magasan van.

Szép kilátópont.