A 14. Dendromán Találkozó a Tiszánál

 

A 2024. novembere után újra Dendromán Találkozóra került sor Pósfai György szervezésében. A 14-ei napon a Lakiteleki-Holt-Tisza környékén megtartott  fő túrán 15-en vettünk részt, ami rekordlétszám.  A csongrádi szálláshelyen 12-en aludtunk. Egyfajta generációs frissülés is érzéklehető az új résztvevők megjelenésével, akiknek neve mellé az (ú.r.) rövidítést teszem. Nevükre kattintva weben fellelhető dendromán aktivitásuk nyílik meg.  
A résztvevők balról jobbra: Csiba Dénes (ú.r.); Baranyai László; Lukács Róbert; Pósfai György; nejem; Pósfainé Szarvas Éva; Kovalik Máté (ú.r.); Szanyi Jánosék; Teket Attiláék; Búzás Csobán (ú.r.); Baráth Miklós (ú.r.); Balczó Tamás.(ú.r.)

Túránkat Búzás Csobán és Balczó Tamás vezette, az általuk fellelt fák egy töredékét néztük végig. A túra útvonalát a fenti térképre is berajzolták. Ez, és számos más fatalálatot  tartalmazó térképük ezen linken elérhető. 

Az első méterek a tiszaugi hídnál. 

A híd. 

Erős kezdés egy 851 cm-es fekete nyárfával. 

Csomoros, egytörzsű, impozáns példány. 

Luxus vadászles.

Gyuri az elmúlt időszakban több mint 300 listás fát, főként nyárfákat fedezett fel a csongrádi Tiszaszakaszokon. Valami ilyesféle terepre számítottam beszámolói alapján, de most csak elhaladtunk efféle dzsuvák mellett, kényelmes utakon.   
 

A Tisza melletti legelőkön már nem a legelésző állatoké a főszerep, hanem a kaszálógépeké.

Egy 640-es, szép formájú nyár. 

A fokgazdálkodás nyomai a Lakitelki-Holt-Tisza mellett. 

Egy hattyú a holtágon. 

A holtág.

Sok hattyú a holtágon. A hattyúk egy része még a jégen sétál.

Útban egy újabb fához. 

Igen nagy probléma itt is a gyalogakác. 

A távolról olyan jól mutató nyárfa "csak " 626 cm.

Kárókatonák. 

Ismét a holtág partján. 

A kis tavasziaraszoló . Napfényes időben már február közepén megfigyelhetjük. Tápnövénye a fehér nyár . Védett lepkefaj, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Feltűnő a tisztaság végig a holtág mellett.

Lakitelek határában töltéssel osztják kétfelé a holtágat. 

A Tőserdői-parkerdőben is akad egy listás, félig csonkolt szürkenyár. 

Jó időt fogtunk ki. 

Átkelés egy fokon. 

A holtág északi oldalán tölgyekben gazdag erdő húzódik. 

Íme. 

Egy majdnem listás. 

Még egy.

Bíztató szil. 

Végre egy listás tölgy. 

Földre dőlt ágak.   

Újabb közös fotó készül.

Kicsi, de mutatós tölgy a bivalylegelőn. A bivalyok most nincsenek kint. 

A Dög-Tiszában váratlanul víz van. 

Csak Laci jött gumicsizmában, muszáj hidat építeni.

Működik. 

Amiért érdemes átkelni. 

916-os feketenyár, minden szempontból lenyűgöző példány.   

Utunk legnagyobb tölgye 563 cm kerületű.  

Egy alacsonyan elágazó, de listás vadkörte. 

Utolsó fánk eddig még vezetőink elött is ismeretlen volt. 

Megérte érte átvágni a bivalylegelőt, csaknem 700-as lett a nyárfa.

Délutántól gyülekeztek a felhők, amik másnapra meghozták a hideg, szeles, esős időt, ami véget is vetett a találkozónak. 

Hatalmas kubikgödör. Ideális bivalydagonya. 

Összesen 11fa került listára, köztük egy kilencszázas, és két nyolcszázas nyárfa. 

Távolról valami különleges gombának gondoltam a sárga foltokat. Valójában szóróra kitett csemege a vaddisznóknak. 

Jó állapotú erdők. 

Átkelés egy fokon a vasúti töltés felé tartva.

Talán borzé, az AI a mosómedvét is megengedné.

A 146-os MÁV vonal Lakitelek és Kunszentmárton közt 2023-ig volt használatban. Modernista bakterháza bedeszkázva.

Maga a kormányzó is jelen volt a tiszaugi híd 1929-es átadásánál, ami eredetileg vasúti hídnak épült, de a hozzá tartozó vasúti szakasz 1952-ben épült csak meg Kunszentmárton felé.  Addig közútként használták, majd 1952-től  2001-ig vegyes közúti-vasúti híd volt, és váltott irányba itt vezették át a 44-es út egyre növekvő forgalmát is. 2001-ben mellette létesült az új közúti híd.

Új programelemként Gyuri kitalálta, hogy este vetítéses előadások legyenek Éva remek vaddisznópörköltje után. Lukács Robi a kosborokról vetített, Szanyi Jani a Nyírség kiszáradása alapján mutatta be a kedvezőtlen alföldi folyamatokat. Kovalik Máté pedig a Matuzsálemek fotóalbum elektronikus változatát tárta elénk,  Magyarország faóriásairól. Tartalmas, jó beszélgetések alakultak ki közben. Pósfai György beszámolója még több fával itt található.