2022. január 25., kedd

Visszatért a tél

 Szombaton reggelre esett pár centi hó, ebből vasárnap meg is maradt egy kicsi, amit aztán a beérkező hideg eddig konzervált. A keselyűsi holtág jegén megmaradt a hó. 

Absztrakt stílusban. 

A maga rendetlenségében.

A hó egy pillanat alatt rég látott vendégeket varázsolt az etetőbe. Meggyvágó. 

Tengelicek szinte tömegesen, itt mezei verébbel. 

Itt zöldikével. Ha jól számolom, akkor ez már a 21 faj az idei szezonban az etetőben vagy a környékén. 

Mobilis sorozat következik. Ennyi maradt a hóból a szálkai Mausz-kápolnánál. 

Most a tó következik....

...számos felvételen...

..amiket, mint említettem,

...egy egyszerű egykamerás...

...mobillal készítettem. 

Bonyhádra tartottam...

... de kamerát nem vittem, mert 


...nem is gondoltam arra, 

...hogy a tó szépsége...

...megállásra késztet. 

 
Az utolsó kép már a bonyhádi tetőről készült a Mecsek felé. 

2022. január 23., vasárnap

Felső-Tengelic, ismét

A Benyovszky-kastély parkjában korábban elkerítve állt ez a termetes fa. Még a múlt héten jártunk itt.

A villanyos kerítés megadta magát az időnek, most közelről is becserkészhető lett ez a fa. Először is hárs, másodszor pedig valószínűleg listás is. Legközelebb rámérek.

 
"Területe: 2,95 ha, átlagos mélysége 1,5m, vízgyűjtő területe 16,4 ha, vízmennyisége kb. 54000 m3." Ezt írja a park ismertető táblája a park taváról. Az elmúlt évek aszályának eredményeként most már totál száraz.

Alkony felé jártunk erre.

Kis eü. séta a nagyon jó hangulatú parkban.

Hazánk egyik legnagyobb borostyánja. Jelenleg második a Pósfai-listán. Másként nézve utolsó. Nyilván a lista fákkal foglalkozik, a borostyán pedig nem az, hanem a zellerfélékbe tartozó cserje.

A parkban több turistaút vezet, ebből egy jó karban van. Ez a rész nem. 

A leírások szerint itt van egyedül nagyobb állománya hazánkban a kalábriai fekete fenyőnek.

A fenyves 1.

2.

Méretes akác, de alacsonyan ágazik.

Van utánpótlása a borostyánoknak.

Nyáron itt volt még egy kis víz.

2022. január 16., vasárnap

Jeges képek és merengés a tölgyek növekedéséről, valamint hírek Szabatonpusztáról

Most jeges képek jönnek, de előtte egy kis dendrománia

Igen sokszor elmegyek a keselyűsi tölgy mellett. Most megmértem, 575 cm-t kaptam. Könnyen mérhető, szerintem elég hiteles értéknek tűnik.

A Pósfai-lista adatai alapján ábrázoltam is növekedését. Nagyjából egyenletesen növekszik, évi átlaga 2,68 cm.
 


Kíváncsi voltam, mennyi ez az évi 2,68 cm, ezért a Pósfai-listáról 76 másik tölgy adatával vetettem egybe. A listát a fenti kép tartalmazza. Piros színnel a ma már 700-as tölgyeket jelöltem, a 600-asok fekete, az 500-asok kékkel vannak jelölve. A nagyobb fáknál minden tekintetben engedékenyebb voltam, a kisebbeknél legalább 10 éves idősort követeltem meg. A már elpusztult, "visszarakó" fákat nem vettem figyelembe, ha bizonytalan a halálának ideje. A legérdekesebb adatokat bekereteztem, ezekről írok is. Nyilván ez csak egy órás fércmű, de hátha gondolatébresztő. Néhány következtetés, érdekesség csak így hamarjában:
1. A vizsgált tölgyek növekedésének átlagértéke 1,89 cm/év
2. Ez a 700-asoknál 2,19 cm/év, a 600-asoknál 1,68 cm/év, a 500-asoknál 1,89 cm/év. Hogy mi okozza ezt a nehezen magyarázható különbséget, arról lövésem sincs. Pósfai György ehhez e következő megjegyzéseket fűzte: ...elégedetten konstatáltam, milyen szép adatsor van már a tölgyekről az újramérésekkel. Valóban, első ránézésre is úgy látszik - nem meglepő módon -, az egészséges, nagy koronájú fák gyorsabban nőnek, mint a ramaty állapotúak. Talán az is mutatkozik, hogy a jó vízellátottságú helyeken nőnek gyorsan a tölgyek. A hétszázasok nagyobb növekedési üteméről két lehetséges, egymást nem kizáró magyarázat is eszembe jut:
1. A korral csökken a növekedés üteme, ez a hétszázasokra is igaz lehet, csak itt alacsony a mintaszám, és egy-egy mérési eltérés vagy kivételes fa is nagy különbséget okozhat. Ha kivesszük a péterhidi tölgyet, ahol bizonytalan a mérés (ferde, lefelé erősen szélesedő törzs, változó talajszint), máris 1,85 cm/év jön ki. Ha a drávaszentesit is kihagyjuk, az érték 1,72.
2. A hétszázasok éppen azért hétszázasok, mert kivételes genetikai adottságúak, illetve nagyon jó termőhelyen állnak. Tulajdonképpen nem idősebbek, hanem az átlagnál gyorsabban növő hatszázasnak tekinthetők.
Ha ismernénk a fák korát, évgyűrűszámát is, mindjárt világosabb lenne a kép.
3. Az 1cm/év-nél kisebb, vagy ekörüli növekedésű fák tapasztalatom és a leírás szerint is már ramaty állapotban vannak.
4. 3cm/év feletti növekedés látszólag a kirobbanó életerő bizonyítéka. Nem árt azonban figyelni arra, hogy ilyen értéket ért el a almamelléki cser, mégis kidőlt. A ladi még fantasztikusabb növekedést produkált 4,11 cm/évvel, majd váratlanul megtorpant és ma már pusztul. A listáról lefelejtett baki "kisebbik" is egy 2,4 cm-es növekedési periódus után dőlt ki. A kétújfalui is 2,54 cm/év növekedés  után kezdett el pusztulni. Végül is bármikor elkaphat egy fa betegséget, esetleg valami viharkár érheti, nem is beszélve Patkó Bandi fájáról, ami még 1,51 cm/év gyarapodással tovább nőhetett volna, ha nem gyújtják fel.
5. A 700-asok közt a bogdásai biztosan lépeget a 800 cm felé, és 2023-2024 táján beléphet egyetlen faként a 800-asok klubjába is. 
6. Egészen fantasztikus az általam csak kudarcélményként ismert péterhidai tölgy, aminek növekedési üteme Pósfai Györgyöt is elbizonytalanította, de a még a biztos adatok alapján is kirobbanó növekedést produkál a 4 cm/év értékkel. Ezért is lenne fontos ennek (egyébként tervezett) újramérése, hogy legyen több adatunk erről a csodálatos fáról.
7. A 600-asok közül a kiskörei éri el csaknem  a 4 cm/éves növekedést.  
8. Az 500-asok rendkívül szórnak. Egy sárvári 4,9 cm/éves növekedése abszolút listavezető.
9. Végül is az egész vizsgálódást ezért az egy mondatért csináltam:  A keselyűsi tölgy 2,68 cm-es növekedése átlag feletti, de semmiképpen sem számít rendkívülinek. Ebben még a közeli gemenc-dunaparti tölgy is megelőzi. 
10. Ebből is látható, hogy a Pósfai-lista milyen fantasztikus értékes lista, amelynek adatai további -ennél komolyabb- elemzésre is alkalmasak. Takács Márton is  ez alapján doktorált, talán készített ilyen jellegű - de nyilván ennél komolyabb-  elemzéseket is.
Dr. T is hozzászólt a témához a denderomania.hu fórumán, néhány fontosabb elemét ennek is idemásolom: "A fák növekedési üteme egyik alapja az életkor meghatározásához vezető nehéz útnak, emiatt én is évek óta vezetek egy táblázatot a három legtovább élő fafaj (csoport), a tölgy, a szelídgesztenye és a hárs 6 métert elérő, vagy azt meghaladó törzskerületű példányainak méretbeli változásairól. Ebben a táblázatban feltüntettem még három, általam fontosnak gondolt jellemzőt, a fa formáját, a tengerszint feletti magasságot és a legfontosabbat: az éves átlagos csapadékmennyiséget.
Ezek alapján … az látszik, hogy a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken annak esélye, hogy a tölgy igazán nagyra nőjön, vagyis hosszú távon erős gyarapodást produkáljon. Természetesen egy ez bonyolult kérdés,… de két adatot kiemelnék: 300 méteres tszfm felett mindössze két hatszázas tölgy található, a noszvaji és a neszmélyi, a hétszázasok pedig két fa kivételével (Bak, Csákánydoroszló) mind 200 méteres tszfm alatt nőnek. A György által említett életkori kérdés ("a hétszázasok tkp. gyorsan növő hatszázasok") pedig alapvetően helytálló, mert a jelenleg rendelkezésemre álló információk alapján pl. a hatszázas harkakötönyi, ragályi, tardosi vagy parádfürdői tölgyet kb. 300 évesnek gondolom, míg a hétszázas bogdásai, lajosházi vagy péterhidai tölgy talán ha 220-250 éves lehet. Egyébként megragadnám az alkalmat …, hogy leírjam: szerintem Magyarországon a (kocsányos) tölgyek elérhető maximális életkora 400 év (+ néhány évtized), ehhez jelenleg a legközelebb a baki tölgy (350 év, esetleg kicsit már több) és a zsennyei fa (kb. 320 év) állnak a legközelebb (nem számolva most a még életben lévő emlékműveket, a hédervári és az "eredeti" zsennyei fát, amelyek szerintem mindketten legalább 400 évesek).



Még a dendromán hírek közé tartozik, hogy egy kedves ismerősöm, Földesi Ildikó jóvoltából közölhetek két képet az isten háta mögötti Szabatonpusztán álló listavezető bálványfáról.

2009-ben volt 468 cm. Azóta akár az 5m közelében lehet, mert láthatóan nincs rossz bőrben. Az istállót lebontották mögüle már rég, azóta tájképi elhelyezkedése kifejezetten szép lett. Talán a mellette lévő is belenőtt a listába. Egyszer régebben beszéltem a tulajjal, ő mondta, hogy mellette volt régebben a trágyadomb. Talán ez lehetett nagy növekedésének a titka.


Most következzenek a jeges képek...

... a keselyűsi ...

... Holt-Sióról.

A nagylevelű moszatpáfrány a jég hátán...

...is megél.

Íme.


Ez már a Sáros...

...ahol...

...nem meglepő módon...

...szintén beállt a jég.


A kilátóból ez nem is látszik nagyon.

Ilyenkor minden csendes, madár egy szál se.

Ez már a Hátfői-kobolya felé van.

Az idén a kobolyán még nem volt ez a förmedvény...

Kiváncsi vagyok az idén is így marad-e? A Holt-Sióval egy vízrendszert alkot.

Ez már a szálkai akácos, ahol itt-ott egy-két fát, listásat is kivágnak, vagy kidől magától és utána aprítják fel.

A szálkai tározón is nagyrészt beállt a jég, de nem mindenhol.

Sétálgatunk.

A Gyilkos-tó stílusában.

Kacsák a jég szélén.

Ezeket a finom struktúrákat szeretem a jégben.

Alkonyi képekkel...

...zárul ez a sorozat.