2024. február 16., péntek

Február közepén

A "széplaki bús rom" , ahogy azt Vörösmarty írta a Széplak című regéjében. Nekiálltam elolvasni,  ezt a Völgységben sokat idézett művet. Hát, maradjunk annyiban, hogy kell hozzá  hangulat, hogy az ember ne adja fel idő előtt ezt a romantikus történetet, veretes nyelvezetével. A táj azonban szép.
Ha már romantika, akkor romantikus kis ösvény dombságunk egy félreeső szegletén. 
Telepített fenyves szélén folytatódik. 
Tavaszias idő február legelején. 

Nem szórja két kézzel az érdekességeket egy ilyen út. 

Tipikus szekszárdi kultúrtáj. 
Légifolyosó. 
A Cikó és Mőcsény közti út felújítása óta Szekszárd és Bonyhád közt gyakran ezt az utat választom. 
Itt kaptam kedvet, hogy felmásszak a Cikó és Széplak közti dombra. 
Szedres határában már nyílik Tolna legkorábbi vadvirága, a tarka sáfrány. Összegyűjtöttem a blogomból hogy korábban mikor fényképeztem. 2022.:febr.20, 2016.:febr.26.,2015:febr.28, 2014.:febr.14, 2013.:márc.8. 2011.: márc.10.  Kicsit kevés az adat, de azért meg lehet kockáztatni, hogy másfél évtized alatt legalább két héttel korábbra tolódott a kibújási ideje.  
Már javában virágzik. 
Elég sok is van. 
Most nincs idő a puszta távol szegleteire.  
A szedresi Holt-Sárvízben most sok a víz.
Dicséretes, hogy az ösvény romos hidjait s kijavították. 
Jó látni, hogy tocsog az egész környék. 
Jó lenne most már egyszer egy ilyen alkotóját is lencsevégre kapni. 
Tükröződések. 

Nagy a csend. 
Tipikus. 
Vízbe dölt nyár.
Tölgy vadkörte kettős. 

 

2024. február 15., csütörtök

Madarak a ház körül (Folyamatosan frissül.)

Febr.15.: Ma szemtanúja lehettem annak, amint az etető környékén gyakran megjelenő meggyvágó eljátszott a gondolattal,  hogy mi lenne, ha ma a földön való kotorászás helyett berepülne az etetőbe.  Először megszemlélte a bal oldalról. 
Majd rászállt a bal oldalára. 
Majd jobb oldalról is megvizsgálta. 
Végül a jobb oldali beülőfáról is megszemléli, de nem tudta rászánni magát. Legnagyobb pintyfélénk, szűk neki.
Bezzeg a csíz degeszre ette magát benne.
Február 5.: Időjárástól függetlenül nem sok változás van az etető környékén. Hétvégén megfigyelhettem egy nagyobb csapat meze verebet is, illetve megjelentek ismét a feketerigók, akik néha megfürdenek az itatóban, elzavarva az éppen iszogató széncinkéket. (Kár hogy rossz helyen van az itató,  nem tudom jó fotózni.) Érdekesnek találtam ezt az erdei pintyet a két "fülecskéjével".  
A fenyőpintyről is sikerült egy, az eddigieknél jobb fényképet lőnöm. 
Január 31.: Nem sok változás van az etetőben. Maradtak a régi vendégek, még az arányok sem sokat módosultak. Tengelicek két csapatban, nagy létszámban, széncinkék, csízek, néha egy-egy példányban más (meggyvágó, kékcinke, erdei pinty, vörösbegy) . Ma hosszú idő után újra láttam az egylábú széncinkét megörökítettem,
Jan. 21: Bolond egy hét volt. Csütörtökön még megdőlt a melegrekord, pénteken meg már lapátolhattam a havat, ami egész hétvégén meg is maradt. Az etetőben nem sok dolog változott. Továbbra is a tengelicek jönnek legnagyobb számban, aztán a széncinkék. A zöldikét (képünkön) ritkán lehet elcsípni. 
A héten alig láttam csízet. Feltünt viszont egy-két fenyőpinty.  
Jan.8: Az éjszaka leesett 6 cm hó megnövelte a madárforgalmat. 
A tengelicek játszották a főszerepet. Volt olyan pillanat, amikor 22 tengelicet számoltam az etető körül. 
A csízek száma megcsappant, egyetlen egyet láttam csak. 
Rövid várakozás után az etető felé vette az irányt...
...de egy tengelic pillanatok alatt elzavarta. 
Először fényképeztem ebben a szezonban meggyvágót. Nem sokáig volt itt. 
Szinte végvári harc alakult ki az etető birtoklása körül. Ha egy erősebb hím befészkelte magát, percekig védte a helyet. 
Egy pinty is megjelent, de meg se próbálta a tengelicek által uralt etető bevételét. 
Két zöldike is csak mellékszereplő volt a tengelicek mellett. 
Volt aki megpróbálta kivonni magát a küzdelemből. 
A fekete cinkék is csak mellékszereplők voltak. 
Dec.30.: Ma egy nagyobb őszapó csapatot is sikerült elkapnom, ráadásul napfényben. 
Talán ők a legügyesebbek a cinkegolyón.
Egyik legszebb kismadarunk. 
Szemből is. 
Még mindig fekete cinkéből van a legtöbb, meg tengelixből.
Dec. 28: Továbbra is a tengelicek játszák a főszerepet az etető körül. 
A csízek is kitartanak még. Ilyentájt északi vendég vannak itt, ha beköszönt ismét a hideg, lehet, hogy délre mennek tovább. 
Repülés szárnyak nélkül. 
Valamit meglátott fönt.  
Felugrott érte. 
Zöldike. 
A kékcinke ma nem mert az etetőhöz jönni. 
Újabban mások is érdeklődnek a madarak iránt. 
Dec.25.: Ma egy kis csapat őszapó is megjelent. 
Dec.24: Ma ebéd elött a csízek és mezei verebek csapata egyszerre jelent meg az etető körül. 

Mindig maximum egy hímet látok és több nőstényt. A verebekre kevesebb figyelem jut.  

Az idei szezonban először látok kékcinkét, de csak egyet 
Nőstény csíz a karón.
Dec. 23: A balkáni gerle térhódításának nem nagyon van párja a Földön. Elég csak ezt a térképet megnézni, és ez csak Európáról szól!  
Páratlan evolúciós sikerét nem ügyességének, találékonyságának vagy agresszivitásának köszönheti, mint a méretben hozzá hasonló szajkó. A balkáni gerle bénán totyog a dróton, nem tud mit kezdeni cinkegolyóval. De rendkívül igénytelen, a tengelicek és cinkék maradékaival is beéri, és nem ijed meg az embertől.  Rendszeresen jön egy pár az etetőnkhöz.
Az idei év eddigi legnagyobb meglepetése a tengelicek gyakori és tömeges jelenléte. Eléggé agresszívak, most már saját fajtársaikkal szemben is. 
Naponta két nagyobb csapat érkezik, (vagy ugyanaz a csapat kétszer) kora reggel, és ebéd után.  Amióta rendszeresen idejárnak, eltűntek a  mezei verebek is. Amikor megérkeznek, már a széncinkék is hátrébb húzódnak. 
Türelmetlen várakozás. 
Dec.22: Talán az utóbbi napok enyhe időjárásának a hatására megcsappant a forgalom az etető körül, de a tengelicek továbbra is 10-12 fős csapatban érkeznek kora reggel. 
Dec.20: A mindig magányos vörösbegy 
Dec.17: Kora reggel érkezik a vörösbegy amikor még senki nem jár a környéken. Ilyenkor bátor, berepül az etetőbe, és tele eszi magát. 
Dec.15: Az idei évben igen sok csízt látok, pedig a korábbi időkben ezek meglehetősen szórványosok voltak. 
Az erdei pinty pár. Belőlük  is elég sok lett az idén. Eltűntek viszont a kék- és barátcinkék, a házi verebek, a meggyvágók és az őszapók. 
Ma 6-7 csízt láttam egyszerre, köztük egy szép hímet is. 
Ezen a homályos felvételen egy új vendég van, a csilpcsalpfüzike, amit még soha nem láttam a kertünkben. 
12.11: Nagy fakopáncs a kert végében lévő eperfán. 
Vörösbegy  kaparászik az etető alatt. Ha éppen nincs senki a közelben, akkor az etetőbe is berepül. 
Csíz az avarban.

Délután (dec.10.) teljesen váratlanul 10 percre kisütött a nap. Éppen egy széncinke volt napfényben. 
Az ebéd utáni tengeliccsapat részlete. 
Ma (dec.10.) zöldikét is sikerült megörökítenem egyelőre nőstényt, aki kevésbé színes.  
Erdei pintyet is. A pinty nem jön az etetőhöz, hanem az udvar távolabbi részein, főleg a talajon matat. 
Naponta többször jön az egylábú. 
Ma nagyon vacak idő volt, 1/80-dal exponáltam. Ennyi látszik ekkor a felröppenésből amiből azért lehet következtetni ennek gyorsaságára is.
Könnyed szárnyakon. 
Akrobatikus mozdulattal köpik ki a napraforgóhéjakat a tenglicek. 
Türelmes sorban állás. 
November óta etetek, a hó meg is hozta a forgalmat. Folyamatosan gyarapodó kínálat.
A vörösbegyek igen félénken közelítik meg a helyszínt. Távoli bokorról szemlélik a terepet. 
Közelebb a madáretetőhöz. 
Egy egylábú széncinke. 


Széncinke egyik ...

... és másik oldaláról.

Csőrében a zsákmány.

Fekete rigó


Egy szajkó megtanulta, hogy a cinkegolyót miként tudja rögzíteni a lugas drótjához, és ezek után egy fél golyót egy ültő helyében elfogyaszt. 

 
Reggel nagy csapatban érkeznek a tengelicek és a verebek. 

Kemény rivalizálás van köztük. 

Egy tengelic a terasz fugájában lévő mikrótócsából iszik. 

Szemből. 

Oldalról. 

Nagy csaták vannak az etetőben.

A földre hullt magvak körül is nagy a küzdelem. 

A balkáni gerlék békésen eszegetnek, velük nem kezd ki senki. 

Mezei veréb.