A Gemenc tölgykirályánál és a szedresi Holt-Sárvíznél

Illik időnként tájékoztatni a dendromán társadalmat arról, hogy milyen  a legnagyobb gemenci tölgy állapota.

Igen rossz időzítéssel, közvetlenül egy kiadós eső után dagonyáztuk végig a gemenci töltést pörbölyi gátőrháztól a Címer-fokig. A töltésről egy pillantást vetettem a 2003-ban 698 cm-rel a Pósfai-listára felkerülő fekete nyárfára, ami jó állapotban van. A Pósfai -lista történetében a 2003-as esztendő volt a nagy áttörés éve, ennél korábbról csak 5 fa lett mérve, ebből az évből meg mindjárt 161.  2003-ban 13 gemenci fa került fel a listára.  Ezek közül biztos, hogy nincs már meg 3 tölgy és  a Nyéki -holtág melletti fűz, aminek totális hiányával most is szembesülhettem, de a 2009-es képemen is megroppanva volt már.  

A töltésről több 400-as tölgy koronája látszik...

... de nem érdemes ráméregetni ezekre. 

A Gemenc tölgykirálya  megnyugtató állapotban van, tavaly óta nem romlott az állapota, sőt mintha a tavaly április közepi állapotához képest most egy fokkal zöldebb is lenne. Kerületét 669-nek mértem, ami 17 év alatt 31 cm-es növekedés, ami idős kori tölgyeknél tipikus. 

Ez fa is 2003-ban került a listára. Mellette állt még nagyobb társa 691 cm-rel (2003-as mérés), de az 2009. előtt kidőlt. 

Lábánál szarvasbogár tetem. 

Több oldalról kis méretűnek tűnő, de valójában mély, alattomos odvasodás jelei.  

Északnyugati oldalán dús mohaborítás. 

Bagatell.

Betérünk az egykori Nyéki-Holt-Duna- tanösvényhez. 

Remélem nem sértődik meg az idén 30 éves Duna-Dráva Nemzeti Park, (DDNP) ha tömören úgy jellemzem gemenci turisztikai tevékenységüket (nem vitatva más tájegységen elért sikereiket, és gemenci természetvédelmi eredményeiket), hogy kudarcos.  

A kudarcosság  ékes bizonyítéka a 2000 -es évek elején  átadott, ma már csak emlékekben létező Taplósi Bemutató Körzet, a tulajdonosváltási perekben leamortizálódott Bárányfok,  és a most bemutatott Nyéki-Holt-Duna tanösvény is. Ennek kilátótornyából 2009-ben még láttam a holtágat. Aztán a fák  túlnőtték a kilátót, majd a kilátó megrottyant. Ezt követően pár év után már a "Felmenni veszélyes!" tábla is eltűnt mellőle,  a lépcsőt lezáró szalaggal egyetemben. 2017-ben Horváth Balázs természetvédő tanár is precízen végigjárta, érdemes az ő kimért leírását is elolvasni. Régebben még létezett egy belső nagy kilátó is, amit csak a szakemberek látogathattak, ma már oda vezető utat is felveri a dzsuva. Hébe-hóba kinéztem ide, de éveken át nem történt semmi javulás. Most annyi új fejleményem van, hogy DDNP tanösvényeinek a listáján már meg sem találjuk.  A nemzeti park talán a felejtés homályába igyekszik száműzni ezt a tanösvényt?
   A környék harmadik kilátóját a Coca-Cola (vagy lehet, hogy a Pepsi?) létesítette a nagyközönség számára a Bátai-Holt-Duna partján.  Ez sem nevezhető egy sikersztorinak, mert 24 év alatt mindössze 8 (nyolc!) Google  Maps értékelésig jutott. Legutóbb 6 hónapja hagyott valaki bejegyzést róla, ingatagnak nevezve a kilátót.  Mindez utal arra, hogy rengeteg pozitív reménykedés ment a csalódás kukájába itt a Gemenc környékén. A Gemenc Zrt.  Pörbölyi Ökocentrumán kívül más kifejezetten sikeres dolog nem is jut az eszembe, legfeljebb egy halsütöde, de erről már sokszor búslakodtam. 

A környék siratásának jegyében nézzük meg a szedresi Apátipuszta templomát is, amely egykoron  a Bezerédj-uradalom egyik ékköve volt. Én kb. 30 éve jártam itt először, akkor még  geometrikus, növényi ornamentikás freskók borították a falakat. 

Akkor még a torony sisakja sem  a földön hevert.

Szt. Flórián még megvan. 

Tavaly szeptemberben tragikus állapotban volt a szedresi Holt-Sárviz, (vagy Ős-Sárvíz), annak ellenére, hogy 2025 júliusában "ökológiai vízpótlást"  végeztek, és 80 ezer köbméter vizet szivattyúztak ide a 600m-re lévő Sárvízből (amit a kormány Nádor-csatornának nevez, kissé régiesen). 

Nem nagyon reménykedtem semmi jóban, de kellemesen csalódtam. 

Víz van a holtágban!  Nem tudom, hogy a természetes folyamatok révén, vagy volt vízpótlás az idén is. Nem találtam róla semmit az interneten, csak annak a magyarázatát,  hogy miként lehetséges az, hogy dzsuva helyett végig nyírt ösvény van a parton. 

Valószínűleg az előző napi  nagyszabású horgászverseny miatt kaszálta le a dzsuvát a horgászegyesület. A lényeg az, hogy ennek a holtágnak van gondját viselő gazdája. 

Sok a szitakötő  (ez a közönséges fehér pásztor) , sok a mocsári teknős, de nem láttunk és halottunk békákat. 

Egy francia házaspár járta velünk ellentétes irányban a partot. Gondolom ők is élvezték a természetet, és az ingatag hídon való izgalmas átkelést. 

Lassan bedől a vízbe a legnagyobb nyárfa...

...meg sok más fa is. 

A parton álló tölgy sem kerül soha listára, ha így dobálja le ágait. 

Kék az ég és zöld a fű. Egyelőre. 

 

Május legvégén

Bejegyzésem elejére a szarvasbangó kívánkozik,  amit 12 év után láttam újra.

Alkonyi fények kis dombságunk határában.  

Két kép következzék, ami ékesen bizonyítja, hogy ha az emberek durván belaknak utólag egy évszázados parkot, akkor abból előbb-utóbb konfliktus lesz.
 1871-ig volt egy önálló puszta Alsó-Dőry. Itt állt a Dőryek egykori fő kastélya a hatalmas parkkal és sok kisebb kastéllyal, melléképülettel. Alsó-Dőryt 1871-ben Zomba községhez csatolták. Először csak keresztülvezették rajta a Kétyre menő utat, aztán ebből az útból az  egyre nagyobb jelentőségű siófoki út lett. Ma ez az út a 65-ös főút, kettévágva az egykori parkot.  Igazán 1945 után nyomult rá a falu a parkra és a kastélyokra. A nagy kastélyból óvoda és egyéb tanácsi/önkormányzati  épület lett,  egy másik kastélyból pedig az iskola, amit később nagy mértékben kibővítettek.  A parkon keresztül megnyitottak egy új utcát.  Az iskola mellett a parkból kihasítottak egy sportcsarnokra való részt,  a másik oldalon a focipályának és az evangélikus templomnak kerítettek el egy-egy területet az egykori parkból.
  2024-ben jött el az első nagy kivágás a zömében  Kádár-kockás házakkal felépített új utcában, amikor egy magántelken álló listás platánt vágtak ki egy 2 m-es csonkot hagyva. Ez a platán tavaly még erőteljesen, az idén már gyengébben sarjadt ki. Ennek a platánkivágásnak a körülményeiről nem tudok semmit. Mivel ez nem volt a főút mellett ezért ebből nem lett "ügy."  
     

2025-ben az út mellett álló listás tölgy lett "elintézve", miután egy viharban egy nagy ág letört, és a szomszédos házra esett.   Erről a szekszárdi Zöldtárs Alapítvány  "Rekviem a Zombai Kocsányos tölgyért" címmel egy kis írást jelentetett meg. (Egy-két apróság azért hibázik bennne, pl. a legdurvább, hogy  nálunk nem jelenthető ki, hogy egy tölgy 500-600 évig él.) Tavaly már kicsit kihajtott,  az idén erőteljesebben, de azért továbbra is egy gnóm torzó.  Egy szót megérdemel az iskolaudvaron álló fekete dió is. Ezt is kicsit csonkolták, a száraz ágvégeket levágták, ám ez a fán ma már nem látszik. Dús koronájával ma is gyönyörű látvány, mint tavaly. 

Séta kis dombságunkban, párzó gyurgyalagok, jó távolról, meghagyva az intimitást. 

Hűs szurdik. 

Pécs, Pintér-kert Arborétum.  

Az újabban arborétummá átkeresztelt kert varázsához nagymértékben hozzájárul az, hogy 19 szobor van benne, köztük ez a szép Zsolnay-griff. 

Nincsenek éles határok egy kert, egy park és egy arborétum közt, a legjobban működő differentia specifika még az, hogy az arborétumokért fizetni kell. A Pintér-kert szerencsére nem kerül sokba (1000 Ft), és még van pedagóguskedvezmény is(50%). Cserébe nem nagy, mindössze 2 hektár, amivel a legkisebb arborétumunk, ha annak vesszük. 

Ez a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP )központja is. Nálunk (Gemenc környék) a DDNP eléggé észrevehetetlen, de itt a központjuk nagyon szépen gondozott. Minden  kitáblázott, nagyon jó ismertetőt is adnak.  A DDNP gondozza a Nagyharsányi Szoborparkot is, onnan áthoztak jó pár szobrot, ami - mint említettem már - sokat emel a parkon. A képen a Munkácsy-díjas Palotás József Gnóm c. szobra. 

Pintér János banktisztviselő éppen 100 éve, 1926-ban kezdte meg kertjének telepítését a Mecsekoldalban, úgyhogy nagy fákra nem igazán számíthatunk. Bal oldal egy vérbükk. 

A legjelentősebb fának a kép közepén látható duglászfenyő tűnt számomra. 

Kert tó halakkal. 

A kerti tó. 

Pihenőpavilon egy másik duglászfenyő törzsével. 

A kert végéből már jó a kilátás, nagyjából olyan, mint a szomszédos Balázs-pihenőből. 

Havi-hegyi szikla. 

A Havi-hegyi kápolna. 

A belváros a Lyceum-templommal. 

Távolban a Nagyharsányi- és a ...

Tenkes-hegy.

A látványos virágok nagy része már elnyílt. Alig van pl. nagy ezerjófű.

Hegyi imola azért akad. 

A kert  felső vége teljesen mecseki karsztbokorerdő jellegű, a duglászfenyő még az alsó kert végében van. Így a Mecsek természetes növényritkaságai keverednek a dísznövényekkel. 

A kosborok is már rég elvirágoztak. 

A Kossuth-díjas Kutas László Anya gyermekével c. szobrának részlete. 

A nagy fogás: két szarvasbangó. 

Fokozottan védett. 

Valahogy egy harangláb is került Pintér úr kertjébe. 

A Pintér-villa.

A Tettye rózsakertje. 

A tettyei romok. 

Búcsúpillantás a Tettyéről.