2025. február 16., vasárnap

"Szép ez a táj, és ma még alig látszik a halál"

Itt a kérdés az hogy mikor,
Hogy meddig érdemes
Elmerülni a többivel
Ezen a magyar tengeren

Kelhetne úgy
Egyszer a nap
Hogy nem születtek meg
A rossz szavak


Ha olyan szép kék az ég
Na meg a szemem is
Úgy mennék kifelé
De nekem oly kevés
Az édesanyám azt mondja
Hogy nem csinálok egyebet
Hogy nem csinálok egyebet
Csak álmaimat kergetem
Az udvaron kint egész nap
Ő zoknit, gatyát tereget

A városok zaja mind gomolyfelhő, agyatok fészkes fekete erdő

Kimennék, de nincs idő, az éjjel non-stop diszkó.
Unalmában a kávéjába tintát tölt az író,
De nincs veszély és nincs sziréna, nyugodt a lidércálom,
A párna csendes, a takaró hűs, én mégis másra vágyom


Értsd meg, kicsi nekem ez a város
Kevés a placc és sok a gyáros
Bekaphat
Az élet,
És kiköphetne, de kiégek.
Sajnos kiégnek
Ó a nappalok,
És szar lesz, ha egyszer meghalok.

Egyikünk sem mozdul
Ülünk és nézzük a folyót
Dinnyehéj úszik el - élni kell

Felmásztam egy hatalmas nagy fára
Reméltem, hogy leeshetek róla
De a fa elfelejtett engem
Én meg csak néztem a repülőke


Nincs baj, tetszik a káosz
Otthonosabb lett bárminél
A világvégét az ágyba kérem
Nem kelek fel a semmiér’

Mi lesz a halál után
Lesznek-e reggelek
Fognak-e várni rám
Vagy egyedül ébredek
A kidobott perceim
Jönnek-e majd velem
Mi lesz a halál után
Mi van, ha semmi sem

Ha nincsen túlvilág
Ha tényleg örökre eltűnök
Mi lesz a lelkemből
Ha végül nem támadok föl
Nem leszek áruló
A lelkem a múltamból való
Az anyám, az apám, az emberek
Egyedül semmire nem megyek

Hidd el nekem, hogy én is
Voltam valaha tiszta, mint a hó

Jönnek-e nehéz idők
Fújnak-e rossz szelek
Írnak-e verseket
Nyugtalan emberek
A beszorult mondatok
Jönnek-e majd velem
Mi lesz a halál után
Mi van, ha semmi sem

Ezek a fényképek február 9. és 15. közt készültek a szokott helyeken. A szokványos felvételekhez az ESTI KORNÉL nevű hazai alternatív rockzenekar dalszövegeiből válogattam képaláírásokat, jobbára esetlenül. Mélyebb értelmet, szimbolikus tartalmakat nem érdemes keresni. Versként időnkét bicegők, de Picander szövegei sem irodalmi remeklések, mégis jól szólnak Bach alatt. Igaz, itt a zene sem bachi. Azért becsülöm a mezőtúri bandát és gyakran hallgatom őket mostanában. 
A dalszövegek forrása:https://m.zeneszoveg.hu/m_egyuttes/2692/esti-kornel-dalszovegei.html 

 

2025. február 2., vasárnap

Folytatódik. Megfordulni késő, itt maradni kár.

A Gurovica erdőben...

...ilyenkor az a szép, hogy dominálnak a szúrós csodabogyók. 

Régebben már novemberben megjelentek a hunyorok, most novemberben nem néztem. Most január utolsó napjaiban  tömegesek. 

Bagatell.

Az Almási-völgy. Régebben itt állt egy szelídgesztenye. 2010 körül még szedtem terméséből. Aztán kiszáradt, most már a helyét is benőtte a dzsuva. 

Strázsa-hegy. 

A kistermelők egyre inkább felhagynak, 

A nagyobb termelők viszont még mindig telepítenek. Őszintén a villányiak beszélnek. 

Visszatérés az erdőbe. 

Gemenc. Keselyús.

Most már szinte fél éve folyamatosan áll a víz a Keselyűsi-Dunában a Duna alacsony vízállása ellenére. 

Alkonyodik mire kiérek. 

Hóvirág-kezdemény. Tavaly is ilyenkor kb. ekkorák voltak. 

A Keselyűsi-Duna.

A nyiladékutakon a hatalmas sár miatt nem lehet közlekedni. 

Élvezem a szabad bóklászását. Mifelénk nincsenek ennél szebb erdők. 

Szinte ősvadoni hangulat. 

A Keselyűsi-Duna budzsáki nagy kannyarjánál. 

Egy tarvágásos-kerítéses részen egyre reménytelenebb helyzetbe navigálom maga. 

Ilyen terepen kell továbbvergődnőm. 

A vergődés után a budzsáki részre is benézek. 

Ez a Keselyűsi-Duna patkó alakú kanyarja által körbezárt rész. Szép erdőrészlet ez. 

Bagatell. 

A nap vége. 

 

2025. január 24., péntek

Unalmas január

Ennél izgalmasabb kép nem lesz. Ködös alkony a mecseknádasdi Schlossberg felett. 

A Schlossberg lábánál szép nagy fűz. 

Az idén sokkal kevesebb madár jön az etetőre. Őszapók nagy ritkán. 

Kékcinkék még ritkábban. 

A  hónap nagy része szürke hidegen telt el. Néha azért sütött a nap.  

Zomba.

Kis dombságunk legmagasabb része. 

Az Őcsény melletti Somos-göröndön az egykori Orbosztai-legelő szélén egy listás tölgy, amit most megértem ismét.

2017-ben 527 c-rel került fel a Pósfai-listára. Azóta egyenletesen 2,1-2,2 cm-t nőt évente átlagosan. Most januárban még nyilvánvalóan a 2024-as növekménye van meg, de év végére ez a görbeszakasz is kiegyenesedhet. 

Magyar szavanna.

A Somos-görönd az egykori Báta nevű Duna-ágat követi. A Báta egykori medrében hatalmas fűzroncsok. 

Régebben mértem itt 800-ast is, meg egy csomó hatszázast, de mára már szinte mind szétesett. 

Az egykori Orbosztai-legelő és az Ózsáki-tó helyén ma már szántóföldek vannak. Sokat száradt ez a vidék 140 év alatt és még nincs vége.

Távolban a Gemenc. 


Egy-két nyárfa még vegetál a földek közt. 

Befagyott a Holt-Sió Keselyűsben. 

Jég.

Vajon mit csinálnak a dolmányos varjak a befagyott Sároson? 

A Sötétvölgyi-tóról jön néhány kép.




A Zengőn csodás téli világ van 20 cm -es hóval, zúzmarával de oda nem jutok el.  

Be kell érni ennyivel, ha sikerül.