Tornyos sisakkosborok Dömörkapun

Ha Pécsen járok és van néhány percem, akkor vagy a Havihegy, vagy a Dömörkapu kínál mindig valami élményt. 

A Dömörkapunál magasodó Bertalan-szikla remek kilátóhegy és sziklagyepe is mindig mutat valami érdekességet. Itt most a volt bányavidékre látunk. Előttünk a már jórészt feltöltött Karolina-külfejtés hatalmas gödre. Mögötte Pécsbánya az 1920-as években épült Széchenyi-aknával. Kicsit távolabb balra az egykori István aknai III. üzem betontömbje, ami úgy lett kész, hogy soha egy gramm szenet nem húztak fel aknáiból. Jobbra a távolban a Szent István-akna. 

A sziklagyepek gazdagságával nehéz versengeni.  

Bogád a szikláról. 

Még távolabb Pereked.  

A Szent István-akna elhagyott épületei a távolban, háttérben  a Zengő. 

Most a gyepek leggyakoribb növénye az Orlay muroknak is nevezett nagyvirágú laputurbolya. 

Tavaly még tudtam a nevét. Az idén Horváth Balázs elárulta: tarka imola védett ez is. 

Ez a tornyos sisakkosbor egy variációja lehet. 

Ilyen a tipikus. 

Meg ilyen. 

Ennek is tudtam régebben a nevét, az idén ezt is megtudtm Horáth Balázstól: piros gólyaorr. 

Nagyon sok sisakkorbor volt  most. 

A szépséges nagy ezerjófűből is rengeteg példány él errefelé. 

A legszebb példány. 

A nagyvirágú laposturbolyának is minden valószínűséggel jövőre már elfelejtem a nevét. 

Tipikus. 

Hird.

Mecsekszabolcs. 

 

A bakonyi Ördögárokban, Rómer Flórissal

Rómer Flóris (1815-1889)  tuljadonképpen élete jelentős részében azt csinálta, amire én is vágyom, és néha megadatik is.  Járta a vidéket, alaposan megnézett minden műemléket, sziklát, fát, fűvet és útijegyzeteket készített. Ha ma élne, ő is blogot írna. 

 

1860-ban jelentette meg nagyszerű könyvét, amiből dőlt betűvel fogok idézni. Így vall a Bakonyról ebben a művében: "Összejártam szép hazám majd minden megyéjét többnyire gyalog,sokszor lóháton , igen ritkán kényelmes uri fogaton , bámultam két izben a mindenhaló szép világát a felhőkön tul emelkedő lomnici csúcsról épen ugy: mint az alföld határnélküli — leirhatlan benyomásu pusztáin, melyeken majd térdig érő sárban,majd övemet haladó Tisza-kiöntvényekben gázolván, a pusztai betyár búvóhelyein nem prédát, sem vadat, hanem a szeretetre méltó tudomány kedves magzatit keresem fel. Láttam Erdély tájképileg gyönyörű fensíkjait, a Balaton összvehasonlithatlan tempéjét, a Mecsek terményekben dús, szépségekben gazdag vidékét ; de szivem csak vissza és vissza csalt ifjúkori ábrándim színhelyére , — megkedvelt Bakonyom ismerős rengetegei közé."

A tési nagy bükk után még kirohantam a bakonyoszlop melletti Ördögárokhoz. Itt már jártam nagy aszály idején, kiváncsi voltam milyen lesz nagy esők után. 

"...innen a lelkész úr, dacára rendkívüli gyengélkedésének, kikésért a messzire ellátható, félórányinál hosszabb pénzige-mészkö gáthoz — mely meredek s rétegekre hasadt sziklatömegeivel e helyet geologicus nevezetességgé teszi." 

"Ezen roppant falnak megfelel hátul az Oszloptól nyugotnak eső úgynevezett Ördögárok , a víz és tán földrengések borzasztó remekmüve, nevének tökélesen megfelelő vihartól felizgatott kőtenger." 

"Az egész árok medréből háznyi nagyságú sziklák tornyosodnak — itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik."

"Itt és a fölötte emelkedő kőhegyen vezetem be e vidék egyik föbuvárát ts. Ányos Móric urat a földisme titkaiba. Itt  tanulá mindjárt az első lecke alkalmával mily keserves a földvagy ha inkább tetszik sziklakóstoló kenyere; mert.miután mint jó gyalogos, vadászkedvelö és lovait sajnáló gazda szekerét haza küldé vala, az óriás kövült osztrigából több egész példányt találván, melyek mindegyike vagy 8 fontot nyomhatott, első örömében meg nem várhatá , mig kocsijával újra kijö, hanem mintegy 40 fontot Kardosrétig hurcolván, még igen sokáig emlékezett ezen keserves próba-kirándulásunkra."
Ányos Móric (1804-1869) a nagymúltú Ányos család tagja volt, Esztergár és Kardoskút körül rendelkeztek birtokokkal.  A család leghíresebb tagja Ányos Pál (1756- 1784) pálos szerzetes, költőként vonult be a magyar irodalomtörténetbe.  Kardoskút az Ördgárok déli végétől és Zirctől is néhány kilométerre lévő település. Ányos Móric kezdetben Dudar, majd a cseszneki-zirci járás főszolgabírája volt. 

 

"Azóta a Cerithium giganteum lábnyinál hosszabb, a Megalodon triqueter igen nagy kömagvait, kivülök pedig többféle spatangus, clypeaster és numulitek számithatlan sokaságát találtuk, …"
A Cerithium giganteum tudományos neve ma Campanile giganteum. Ez egy eocén kori, kivételesen nagy tengeri csiga volt, ami a Bakonyból főként a bauxitbányák  rétegeiből került elő szorványosan. A Megalodon  a miocén-pliocén őscápája volt, Rómer "kömagvai" megkövült cápafogat jelenthetnek, amik ma is ritkán előfordulnak  a Bakonyban.   A spantgus és a clypeaster tengerisün-féle, a nummulitesek pedig  "Szt. László pénzeként" is ismertek,  óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványai, ma is gyakoriak, különösen a felhagyott bauxitbányákban.

A neten fellelhető képek kisebb részén van csak ekkora víz itt. 

Érkezés a leglátványosabb részhez, az Ördög-gáthoz. 

"Ezen vadregényes sziklahasadékban több ízben megfordultam; fölkerestük azt Schwabenau udv. tanácsos ö mságával —és Dr. Kornhuber barátommal, s többször mondám, hogy a kiegyszer az Ördöggát nevü szikláig behat ezen valóban ördöngös uton, abból már lesz bizonyosan geológus…".
 Schwabenau Anton lovag, soproni császári és királyi tanácsos, neves ásvány- és fosszilia gyűjtő volt. Schwabenau nagy jótevője is volt Rómernek, mert a szabadságharc után bebörtönzött Rómert ő tudta felolodoztatni az állandó rendőri felügyelet alól. Ezt követően már szabadon járhatott az országban, és visszatérhetett a győri rendházba is. Kornhuber Gusztáv András (magyarosan írva)(1824-1905)  orvos és bölcseleti doktor és az állatgyógyászat magistere volt, főreáliskolai tanárként dolgozott Pozonyban, majd Bécsben a politechnikai főiskolán. 

"Van még a dudari határban barlang is , melyben Hőbe úr bizonyítása szerént koponyákot, arany hajtüket és késeket is találtak; de most oda nem mehetvén, ezen jó falatocskát máskorra tartom fel magamnak, mert a Bakonynak csak átalános körrajzával foglalatoskodván ez idén, ezen részletesség jövőre maradand." 

Rómer nem járt ebben a barlangban, későbbi  tervei nem valósultak meg. Amikor mi először itt jártunk, mi is kihagytuk valahogy. Pedig ez a hosszan járható járataival a Bakony legjelentősebb barlangja. 

Sűrű-hegyi Ördög-lik a barlang hivatalos neve. Minden lényegeset megtalálunk róla (az alaprajz kivételével) a wikipedián.

A bejárata felé igen meredek oldalban,  jórészt már járhatatlan földlépcsőkön kell felmászni. A hetek óta tartó esők által felázott talajban ez nagy kihívás volt. Felfelé még hagyján volt, de lefelé hatalmasat buktam és csúsztam. 

"Midőn életemben először megpillantám az országútról Csesznek várát, ez még gyermekded elmémre is oly behatással volt, miszerént azt többé felejteni nem tudtam. De mennyivel inkább felvillanyozott ugyanazon kép, mikor Füredről visszatérvén, a bükkös magaslatról a véghetetlen pannonhalmi rónával háttérben, Cseszneket mint legfestöibb elötérképel, lábaink alatt elterülve, szemlélem! A hajdan e vidéket védő és féken tartó vár, melynek udvaraiba szabadon lehetett tekinteni, melynek bevételére a mai hadtudomány szerént , néhány óra is fölösleg lenne , akkor a Bakony kulcsának tartatott."
A felvétel Bakonyoszlop határában készült, az Ördögárok felé tartva.

A tési bükk és környéke

 

2019-ben került elő a tési nagy bükk, hazánk legnagyobb bükkje.  A bükkök pusztulását látva úgy voltam vele, hogy jó lenne még egyben látni, ezért  mezőföldi kirándulásom után felvettem a programba a Szabadbattyántól fél órányi autóútra lévő  Tést. 

Némileg dilemmáztam azon, hogy honnan közelítsem meg? Az út mellett hagyjam a kocsit és a felázott földeken caplassak keresztbe? Vagy az erdőn keresztül menjek?  Végül ez mellett döntöttem. Ez hosszabbnak,  de érdekesebbnek tűnt.  A nagy bükk közelébe egy tanösvény is vezet. 

Királyszálláson álltam meg. Itt a kíváncsiság a Nagy Magyarország Parkon vitt keresztül. Sajnos büféjük nem volt nyitva.  A park egyébként nevéhez méltó  látnivalókat kínál. Itt például -úgy nézem- ,  millenniumi emlékművek kicsinyített másából van egy szabadtéri kiállítás. 

Ez pedig Sidló Ferenc A nemzeti áldozatkészség szobrának életnagyságú  másolata. Sidlót kérték fel 1915-ben arra, hogy készítsen el egy nagy méretű faszobrot, amihez néhány koronáért kis vaslemezeket lehet venni, amiket aztán nagy számban rászögelve vasborításúvá vált a szobor.  A vaslemezekből befolyt összegeket pedig a háborús kiadásokra fordították. Sidló a Fekete sereg egyik vitézét mintázta meg. Hasonló felajánlások a monarchia korában népszerűek voltak. Gimnáziumom például zászlószegeket árult, aztán ezzel verték ki az iskola zászlójának rúdját,  némi jövedelemre szert téve. Akit  a történelmi háttér és magának a szobornak  a története jobban érdekel az olvassa el ezt. 

Bíboros  kosborok....

... nagy számban. 

Kaukázusi zergevirágok. 

A bíboros kosborok hamar háttérbe szorultak, annyi volt belőlük, zergevirágot viszont csak egy helyen láttam. Ez is védett.

A legtöbb persze ebből a kis szerény piros virágból volt, aminek nevét sem tudom, de helyenként szőnyegként borította az erdőt.Frissítés: Csillogó gólyaorr a növény, köszönöm Horváth Balázsnak a kiegészítést.

Errefelé rengeteg a medvehagyma is. Az illat még betölti a völgyeket, de a nagy részük már elnyílt. 

Ettől félek, ez lesz a nagy bükk sorsa is. 

Tapló és moha.

A nagy bükk megpillantása elsőre csalódást okozott. Nem éreztem olyan monumentálisnak. 

Közelébe érve azért már érezni lehetett, hogy "van benne anyag. "

Vitathatatlan, hogy a "egyben van", a kisördög azért mégis csak azt mondja bennem, hogy ez bizony két összenőtt fa. 

A térképem a mapy.cz,  a nagy bükk közelében, már a szántóföld közepén egy víznyelőt, a Zsilotin-zsombolyt jelezte. A zsomboly felkeresésének pozitív hozadéka az lett, hogy láttam szép judásfüle gombát, és bebizonyosodott, hogy nem lett volna jó ötlet a szántóföldön idáig jönni. A zsomboly egyébként jelentéktelen volt, csak egy nagy dzsuva. 

A térképem egy másik zsombolyt is jelzett a közelben, amihez még állítólag út is vezet. Út nem volt., csak az elején turistajelzések. Ennek még az egyszer bizalmat szavaztam. 

Az elején még szép medvehagymásban, majd hatalmas dzsuvásban másztam. 

De megérte. A Jubileumi- zsomboly tényleg gigantikus. A kép közepén látszik a rács. Ismertető táblája is van. 

Rácson bepillantva betongyűrű, hosszú fémlétra. 

121 méter a teljes mélysége, hossza pedig 223 méter. Hazánk 10. legmélyebb barlangja. 

Pillantás a zsomboly mélyéről. 

Még egy kép a zsombolyról. 

Megyek vissza Királyszállásra. 

Egy szép gyertyán a végére.