Határtalanul Erdélyben: A tordai sóbánya

Erdély két nagy sóbányája közül a tordaiban jártunk. A képen egy tárna fantasztikus mintázata.

Egy másik tárna. Érdekesek a viszhangok is egy ilyen sokjáratú, fantasztikus méretű bányában. 

Egy  nagyobb termeket összekötő vágat.

Egy 18.századi emelőszerkezet, amit egykor lovak hajtottak.

Mindenütt sókristályok.

Gigantikus föld alatti világból a Rudolf tárnát néztük meg. A Rudolf-tárna trapéz alakú kupolája 42 méter mély, 50 méter széles és 80 méter hosszú. 13 emeletnyit kell lelépcsőzni, ha nem akarja az ember végigállni az iszonyú hosszú sort a liftnél.

Innen még jó pár emeletet kell lemenni, amíg az ember a legmélyebb ponthoz ér, a tóhoz. 

A tó partjáról felnézve az embert letaglózzák a fantasztikus méretek. A képen jól láthatók a mélybe letekintő emeberek, akik a Rudolf tárna szélén állnak. Jobb oldalon látható a lift aknája is a lámpasorral.

Fantasztikus formák. A kép nyilván nem adhatja vissza a látvány gigantikus mélyégeit.

Mindenütt só. A sót már a rómaiak is bányázták Tordán. I. Géza idejéből van az első magyar adat. A  látogatható tárnát 1691-ben nyitották meg és 1935-ig folyt itt a bányászat, amelynek csúcspontja a 19. század második felére esett. 

Határtalanul Erdélyben: A Tordai-hasadék

A hasadék Magyarpeterd felöli vége az autópályáról.

Erdély egyik legismertebb turisztikai látnivalóját a túristacsoportok Torda felöl szokták inkább megközelíteni. Én kb. 25 évvel ezelőtt jártam itt. Akkor lehangolóan kopár és szemetes volt a völgy, és inkább csak ez a negatív élmény maradt meg bennem. 

Most szerencslre felülíródtak ezek a negatív emlékek, és nagyon pozítív benyomásokkal távoztam.

Régebben még nagy viták zajlottak ennek a szurdoknak a keletkezése körül, de ma már egységes a szakma: nem beszakadt barlang a magyarázata, hanem a Hesdát-patak bevésődése lépést tudott tartanai a hegység egészének emelkedésével. 

Négy függőhídon kelünk át útközben.

A hegymászók által is kedvelt terep.

Ezeket a sziklákat másszák. 

Furcsa, odvas nyár a Hesdát-patak mentén.

A patak.

A szurdok kb. 2 km hoszzú.

Helyenként 300m magas sziklafalak határolják. 

Egy Szent László legendája is van, miszerint a kunok majdnem sarokba szorították a hegygerincnél a szent királyunkát, de istenhez fohászkodva megnyílt előtte a hegy, lehetővé téve a menkülését. 

Románia első természetvédelmi területei közé tartozott, 1938 óta védett. 

Jura kori mészkőbe vágodott be a patak. 

Van vagy 30-60 barlangja, de egyik sem jetős.

Néhol drótkötél segíti a haladást. 

III. Endre király 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított  kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven. 

A patak kb. 70m szintkülönbséget esik 2,5 km alatt. 

Tipikus. 

Az Élelt-torony csipkés csúcsa az egyik leglátványosabb sziklaalakzat. 

Azt mondják úgy tehető igazán látványossá, ha egy körtúrává szervezzük azzal, hogy a végénél felmegyünk a sziklaperemre, és ott jövünk vissza. 

Mi megelégedtünk azzal, hogy végig a patak mellett mentünk.

Ma már főszezonban (májustól oktüberig) belépődíjas, de mi a kasszát zárva találtuk. 

Végezetül egy közeli részlet valamelyik sziklafalból.

 

Határtalanul Erdélyben: Ami adódott útközben

A Határtalanul Program keretében osztályommal Erdélyben jártam. Bár kész programot kaptunk és annak összeállításába nem volt beleszólásom, igy is  sok látnivalót érintettünk, köztük természetieket is. A közölt felvételek java útközben, a mozgó buszból készült, és ez meg is látszik a minőségen. 

Első két képünkön Erdély legmagasabb peremhegysége, a Fogarasi-havasok hófödte csúcsai láthatók távolról, a Küküllő-vidék egyik magasabb pontjáról, Segesvárról Marosvásárhely felé tartva. 

Erdély másik vége. Kilátás a Király-hágóról a régen csak Biharerdőnek nevezett Erdélyi-szigethegység felé.

A Király-hágó 582m magasan vezet át partiumi területek felől a történeti Erdélybe. 

Egy kalotaszegi fás legelő Zsobok határában. 

Egy néhány nappal korábbi hidegfront hatására a Kalota-havas legmagasabb csúcsai a Vigyázó (1836m) környékén ismét fehérbe öltöztek. 

A Torockói-hegység a buszablakból.

A Torockói-hegység fő folyója az Aranyos, itt Torda határában látjuk.

A torockói Székely-kő a buszablakból. 

A Tordai-hasadék a buszablakból. A Tordai-hasadékról még lesz szó. 

A Mezőség peremén, a Maros völgye felé, számos helyen ilyen érdekes letörést láttam a buszból. 

Két éjszakát a Mezőség szívében lévő Mezőmadarason töltöttünk, élvezve a helyiek vendégszeretetét. 

Jellegzetes mezőségi táj. 

A táj a mezőmadarasi református templommal. 

Mezőmadaras a buszablakból. 

Egyik hajnalai sétámon a református temető közelében fotóztam, néhány érdekesebb virág is utamba került. 

Ez is egy ilyen. 

A Mezőség területéről évszázadok során szinte az összes erdőt kiirtottak, és a területen legeltettek vagy szántőföldeket törtek fel. 

A Mezőség déli peremének letörése a Maros völgyére. 

Eróziós formák.  

A Mezőség területén számos helyen figyelhetünk meg effajta eróziós formákat, amit a természeti formák mellett  az erdőirtás  és a túllegeltetés fokozott. 

Jellegzetes Küküllő menti táj a segesvári várhegyről. 

A szovátai Medve-tó. Részletesebb bemutatását lásd itt. 

A Székelyföld területét éppen csak érintettük keletről. 

Korond templomának tornya. 

Farkaslaka temetője. 

Székelyföldi táj. 

Kilátás a kolozsvári Fellegvárból a város környéki hegyekre. 

Háttérben a Gyalui-havasok előhegyei. 

Elképesztő ütemben fejlődik a város. A külvárosban toronyházak nőnek ki a földből, és a város metróvonalait is tervezik már. Ugyanakkor a város szeméttelepére ráépülve még mindig ott a favelák negyede.