A Sóvidék legfőbb turisztikai attrakciója a Medve-tó. Régen a Székelyföld Balatonjának mondták, én egyértelműen Hévizének nevezném. A tó keletkezése is érdekes, 1875-1881 közt egy sódolina feltöltődése révén jött létre. (Részletek itt.) Az itteni földbirtokos Sófalvy Illyés Lajos, 1894-ben kapja meg a területfelhasználási engedélyt a tóra. A tó hamar nagyon népszerű fürdőhely lett , amit annak köszönhetett, hogy vize nagyon meleg. A felszínen 20-30C, de 2-3m mélyen régen 55-70 C is volt, ma már kevesebb. Ma fürdőzők már teljesen felkavarják, a befolyó édesvizek is megcsappantak, ezért a hőmérséklete csökken. A különleges, heliotermikusnak elnevezett melegedését Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyész kutatta elsőként századfordulón, majd Schafarzik Ferenc itt elérhető dolgozatában újabb megfigyeléseket tett. A jelenség lényege az, hogy vize sósabb, mint a Holt-tengeré. A tóba befolyó, felszínen elterülő édesvíz üvegházhatás-szerűen megakadályozza, hogy a mélyebben felmelegedő tömény sós víz a hőjét kisugározza. (Ma ezt az elvet a napenergia tárolására is felhasználják.) A tófürdő pénztáránál érdekes közgazdasági törvényt is felfedezhetünk: a fürdőjegy ára kétévenként kb.5 lejjel emelkedik. Három különleges élményt tapasztaltam a tóban fürdőzve: 1. A felszínen a víz időként kifejezetten hűvös (a kinti levegő 20C se volt), de az ember lába mindig nagyon meleg vízbe lóg. 2. A vízen fekve az ember nem merül el. 3. A vízbe sütő napfény különleges, látványos optikai jelenségeket hoz létre. A tó megmentése érdekében két intézkedést hoztak: 1. A fürdőzést 13.00-15.00 óra közt megtiltják. 2. A tó felét lezárták. |