A Gemenc tölgykirályánál és a szedresi Holt-Sárvíznél

Illik időnként tájékoztatni a dendromán társadalmat arról, hogy milyen  a legnagyobb gemenci tölgy állapota.

Igen rossz időzítéssel, közvetlenül egy kiadós eső után dagonyáztuk végig a gemenci töltést pörbölyi gátőrháztól a Címer-fokig. A töltésről egy pillantást vetettem a 2003-ban 698 cm-rel a Pósfai-listára felkerülő fekete nyárfára, ami jó állapotban van. A Pósfai -lista történetében a 2003-as esztendő volt a nagy áttörés éve, ennél korábbról csak 5 fa lett mérve, ebből az évből meg mindjárt 161.  2003-ban 13 gemenci fa került fel a listára.  Ezek közül biztos, hogy nincs már meg 3 tölgy és  a Nyéki -holtág melletti fűz, aminek totális hiányával most is szembesülhettem, de a 2009-es képemen is megroppanva volt már.  

A töltésről több 400-as tölgy koronája látszik...

... de nem érdemes ráméregetni ezekre. 

A Gemenc tölgykirálya  megnyugtató állapotban van, tavaly óta nem romlott az állapota, sőt mintha a tavaly április közepi állapotához képest most egy fokkal zöldebb is lenne. Kerületét 669-nek mértem, ami 17 év alatt 31 cm-es növekedés, ami idős kori tölgyeknél tipikus. 

Ez fa is 2003-ban került a listára. Mellette állt még nagyobb társa 691 cm-rel (2003-as mérés), de az 2009. előtt kidőlt. 

Lábánál szarvasbogár tetem. 

Több oldalról kis méretűnek tűnő, de valójában mély, alattomos odvasodás jelei.  

Északnyugati oldalán dús mohaborítás. 

Bagatell.

Betérünk az egykori Nyéki-Holt-Duna- tanösvényhez. 

Remélem nem sértődik meg az idén 30 éves Duna-Dráva Nemzeti Park, (DDNP) ha tömören úgy jellemzem gemenci turisztikai tevékenységüket (nem vitatva más tájegységen elért sikereiket, és gemenci természetvédelmi eredményeiket), hogy kudarcos.  

A kudarcosság  ékes bizonyítéka a 2000 -es évek elején  átadott, ma már csak emlékekben létező Taplósi Bemutató Körzet, a tulajdonosváltási perekben leamortizálódott Bárányfok,  és a most bemutatott Nyéki-Holt-Duna tanösvény is. Ennek kilátótornyából 2009-ben még láttam a holtágat. Aztán a fák  túlnőtték a kilátót, majd a kilátó megrottyant. Ezt követően pár év után már a "Felmenni veszélyes!" tábla is eltűnt mellőle,  a lépcsőt lezáró szalaggal egyetemben. 2017-ben Horváth Balázs természetvédő tanár is precízen végigjárta, érdemes az ő kimért leírását is elolvasni. Régebben még létezett egy belső nagy kilátó is, amit csak a szakemberek látogathattak, ma már oda vezető utat is felveri a dzsuva. Hébe-hóba kinéztem ide, de éveken át nem történt semmi javulás. Most annyi új fejleményem van, hogy DDNP tanösvényeinek a listáján már meg sem találjuk.  A nemzeti park talán a felejtés homályába igyekszik száműzni ezt a tanösvényt?
   A környék harmadik kilátóját a Coca-Cola (vagy lehet, hogy a Pepsi?) létesítette a nagyközönség számára a Bátai-Holt-Duna partján.  Ez sem nevezhető egy sikersztorinak, mert 24 év alatt mindössze 8 (nyolc!) Google  Maps értékelésig jutott. Legutóbb 6 hónapja hagyott valaki bejegyzést róla, ingatagnak nevezve a kilátót.  Mindez utal arra, hogy rengeteg pozitív reménykedés ment a csalódás kukájába itt a Gemenc környékén. A Gemenc Zrt.  Pörbölyi Ökocentrumán kívül más kifejezetten sikeres dolog nem is jut az eszembe, legfeljebb egy halsütöde, de erről már sokszor búslakodtam. 

A környék siratásának jegyében nézzük meg a szedresi Apátipuszta templomát is, amely egykoron  a Bezerédj-uradalom egyik ékköve volt. Én kb. 30 éve jártam itt először, akkor még  geometrikus, növényi ornamentikás freskók borították a falakat. 

Akkor még a torony sisakja sem  a földön hevert.

Szt. Flórián még megvan. 

Tavaly szeptemberben tragikus állapotban volt a szedresi Holt-Sárviz, (vagy Ős-Sárvíz), annak ellenére, hogy 2025 júliusában "ökológiai vízpótlást"  végeztek, és 80 ezer köbméter vizet szivattyúztak ide a 600m-re lévő Sárvízből (amit a kormány Nádor-csatornának nevez, kissé régiesen). 

Nem nagyon reménykedtem semmi jóban, de kellemesen csalódtam. 

Víz van a holtágban!  Nem tudom, hogy a természetes folyamatok révén, vagy volt vízpótlás az idén is. Nem találtam róla semmit az interneten, csak annak a magyarázatát,  hogy miként lehetséges az, hogy dzsuva helyett végig nyírt ösvény van a parton. 

Valószínűleg az előző napi  nagyszabású horgászverseny miatt kaszálta le a dzsuvát a horgászegyesület. A lényeg az, hogy ennek a holtágnak van gondját viselő gazdája. 

Sok a szitakötő  (ez a közönséges fehér pásztor) , sok a mocsári teknős, de nem láttunk és halottunk békákat. 

Egy francia házaspár járta velünk ellentétes irányban a partot. Gondolom ők is élvezték a természetet, és az ingatag hídon való izgalmas átkelést. 

Lassan bedől a vízbe a legnagyobb nyárfa...

...meg sok más fa is. 

A parton álló tölgy sem kerül soha listára, ha így dobálja le ágait. 

Kék az ég és zöld a fű. Egyelőre.