A Börzsönyben

Szivárvány a Nagy-Sashegy felett 1.

2.

Darázsölyv

Mezei verebek hatalmas csapata  lakmározik a fűben.

Teljesült egy régi tervem: Szétnézünk a Kopasz-hegyen.

Az én Top-10-es hazai kilátópontlistámra biztos, hogy befér. A Börzsöny magja felé.

A márianosztrai pálos templom és a börtön.

A mohi atomerőmű.

A márianosztrai kálvária.

Ahogy a Duna a hegyek közé ér.

Kereszt...

... kopjafa a hegyen.

A Naszály.

Az esztergomi bazilika a Só-hegy oldalából látszik

Kilátás a Só-hegyről.

Bandukolunk a Nagy-réten keresztül.

Kilátás a Nagy-Sashegy oldalából.

Erdőrészlet Nagyirtáspuszta környékén

Furcsa fa.

A börzsönyi kisvasút.

A Hosszúvölgyi-patak Kisirtáspusztánál

Esik. 

Hétvégén sincs sok látogató a nagybörzsönyi Szt. István-kápolnánál.

Barokk kereszt a szomszédos temetőben. 

43 év után először jutok be a bányásztemplomba.

Gótika.

Magyarország alakú erdőírtás a Magyar-hegy oldalában

A tájház.

A Hosszúvölgyi-patak Nagybörzsönynél.

Hazafelé megállunk Kismaroson. 

Ártéri erdő.

Innen listásnak tűnő fa, de a másik oldalon csak 30cm-re van a talajtól.

Partmenti fűzek. 

 

Drégelyvár

Drégely és Szondi jelképpé vált. Számos emlékműve, szobra közül a vár tövében Melocco Miklósé áll 2004 óta. Felirata idézet Arany Jánostól "Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedül!

Mint bástya, feszült meg romlott torony alján"

Sáferkút  neve minden bizonnyal a német Schäfer (Pásztor) szóból alakult ki. Az itt feltörő forrás ma is bő vízzel örvendezteti meg a turistákat.  Ez a kellemes, és  autóval is megközelíthető erdei pihenőhely a Drégelyvárhoz induló legrövidebb, mintegy 2km-es, 260 m szintkülönbségű turistaút kiinduló helye. 

Egy  kifejezetten meredek út végén érkezünk meg a vár északi oldalához. 

A várból déli irányba nézve az egykori ősvulkán kalderájának a pereme hosszú hegyhátként emelkedik ki. Ennek a hegyhátnak a legmagasabb pontja a Bugyihó (625 m), amelynek számunkra mókás neve a szlovák Budich személynévből alakult ki, -ov birtokképző segítségével. 

Nyugati irányba a Börzsöny északi felének a Várhegynél  (443m) nem magasabb vonulatait látni. 

Szondi és a várvédők jelképes sírja. Nem tudni, hova temettette Ali pasa a várkapitányt. 

A Karajsó (524m) kúpja.

Vannak akik egy jó felvétel kedvéért veszélyesebb helyeket is bevállalnak. 

Kelet felé a Cserhát és más hegyek vonulatai.

Drégelypalánk. 

Az alsóvárból a felsővárba vezető lépcső. 

A kaputorony felé a sziklába vájt átjáró vezetett. Ezt a kaputornyot lövette szét Ali, amivel védtelenné tette a hadászati szempontból is teljesen elavult várat. 

Drégelyi sziklák, falak. Ezzel véget ért börzsönyi néhány napos kirándulásunk.

 

Nagybörzsönybe erdei vasúttal

Nagyirtáspusztáról időben és költségben is megéri inkább levonatozni a 8km -re lévő Nagybörzsönybe, és akkor az élményekről és a környezeti terhelésről még nem is beszéltünk. 

A Szob- Nagybörzsöny kisvasút 1908-tól létesült, és nagyjából az első világháborúig el is készült, bár folyamatosan bővítették minden irányba szárnyvonalak sokaságával. Ma már ismét teljes hosszában járható, de igazi sajátosságként a 20 km-es szakasz  három részre van bontva, három különböző üzemeltető,  háromféle tarifát használ, és mindegyiknek külön járműparkja is van. 

Mint testet a hajszálerek, úgy behálózták egykor az erdei kisvasutak a hegységet. Szép dolog, hogy a Börzsönyben három helyen is újraindult a személyszállítás, főleg hétvégéken. 

A ma működő 21 magyarországi kisvasút közül ez küzdi le a legnagyobb szintkülönbséget.  8 km alatt több, mint 200 m-t kell függőlegesen megtenni.  Ennek a magasságkülönbségnek a leküzdéséhez két helyen csúcsfordítót alkalmaztak. A képen a kisirtáspusztai csúcsfordító felé tartunk. A Kisirtáspuszta és Nagyirtáspuszta közti szakaszt a benne megvalósított műszaki tartalom miatt műemlékké nyilvánították. 

A Hosszúvölgyi-patak Nagybörzsöny felé tart. 

A nagybörzsönyi tájház egy 17. századi épületben kapott helyet. 

. 

1417-ből fennmaradt oklevél szerint Zsigmond király bányajogot ad Börzsönynek, ahová szász bányászokat telepítenek. Ezzel hozzák összefüggésbe Bányász-templom gótikus átépítését, ahol a bejárat felett ma is a bányászcímer látható. 

A szentély támpillérén egy oroszlán (?)  torzója. 

A pincesor.
A 18. században még újraindult itt az ezüst- és aranybányászat, de már csak kis jelentőséggel. Ekkoriban már  a vasércbányászattal próbálkoznak inkább. 

A pincesor egy érdekes épülete. 

A falu első templomát a 12. század végén ideérkező német bányászok emelték. 

Kivételes szépségű templom. 

A magyar falusi templomanyagban szokatlan faragványainak igényessége, ez is utal arra, hogy nem közönséges falu, hanem bányásztelepülés volt már az Árpád-korban is Börzsöny. 

A Magyar-hegy a falu felett. 

A pincesor. 

A fő tér az evangélikus templommal. Nagybörzsönynek ma négy temploma van. 150 emberre jut egy templom.