Első két képünkön Erdély legmagasabb peremhegysége, a Fogarasi-havasok hófödte csúcsai láthatók távolról, a Küküllő-vidék egyik magasabb pontjáról, Segesvárról Marosvásárhely felé tartva. |
Erdély másik vége. Kilátás a Király-hágóról a régen csak Biharerdőnek nevezett Erdélyi-szigethegység felé. |
A Király-hágó 582m magasan vezet át partiumi területek felől a történeti Erdélybe. |
Egy kalotaszegi fás legelő Zsobok határában. |
Egy néhány nappal korábbi hidegfront hatására a Kalota-havas legmagasabb csúcsai a Vigyázó (1836m) környékén ismét fehérbe öltöztek. |
A Torockói-hegység a buszablakból. |
A Torockói-hegység fő folyója az Aranyos, itt Torda határában látjuk. |
A torockói Székely-kő a buszablakból. |
A Tordai-hasadék a buszablakból. A Tordai-hasadékról még lesz szó. |
A Mezőség peremén, a Maros völgye felé, számos helyen ilyen érdekes letörést láttam a buszból. |
Két éjszakát a Mezőség szívében lévő Mezőmadarason töltöttünk, élvezve a helyiek vendégszeretetét. |
Jellegzetes mezőségi táj. |
A táj a mezőmadarasi református templommal. |
Mezőmadaras a buszablakból. |
Egyik hajnalai sétámon a református temető közelében fotóztam, néhány érdekesebb virág is utamba került. |
Ez is egy ilyen. |
A Mezőség területéről évszázadok során szinte az összes erdőt kiirtottak, és a területen legeltettek vagy szántőföldeket törtek fel. |
A Mezőség déli peremének letörése a Maros völgyére. |
Eróziós formák. |
A Mezőség területén számos helyen figyelhetünk meg effajta eróziós formákat, amit a természeti formák mellett az erdőirtás és a túllegeltetés fokozott. |
Jellegzetes Küküllő menti táj a segesvári várhegyről. |
A szovátai Medve-tó. Részletesebb bemutatását lásd itt. |
A Székelyföld területét éppen csak érintettük keletről. |
Korond templomának tornya. |
Farkaslaka temetője. |
Székelyföldi táj. |
Kilátás a kolozsvári Fellegvárból a város környéki hegyekre. |