Rövid alföldi kitérők

Kunfehértóra szólított munkám már több mint két hete, és ha már itt jártam, kiugrottam a híres tóhoz. Ezt a tavat feláldozták a fürdőélet oltárán, de maradtak még tetszetős részei, még ha kicsit mesterkélt is.

Nagy divat volt egy időben telerakni Alföldet (is) kilátókkal. Ennek itt még némi értelme is volt. A sok-sok fürdővendég közül gondolom többen fel is keresik, és a nádtenger közepén még egy-két madarat is kiszúrhat az ember. Nekem ez most nem sikerült. 

Körbejártam a tavat. Nem nagy, hamar a végére értem.

Alföldi hangulatokat kerestem.

Kifejezetten hangulatos részei vannak.  Persze, nem azt a részt örökítettem meg, ahol a hatalmas strand van. Ezt a részt a pecások használják. A két világháború közt a jánoshalmi és halasi értelmiség kezdett ide kijárni fürdőzni, ebbe a szél vájta gödörben kialakult tóba. Aztán a tó szerepén nagyot lendített az, amikor  az 1960-as években a tanács nekiállt ingyen telkeket osztani a tópart közelében. 

A madárvilágot most néhány kacsa mellett ez a nagy kócsag képviselte, amelyik a jöttömre a tóról a füves pusztára repült. Ínnén is gyanúsan nézett rám...

...majd odébb szállt.

Itt olvasom egy ismertető táblán, hogy a település legértékesebb védett növénye a virginiai holdruta, ami rejtélyes módon került ide. Ez egy páfrányszerű növény és a fényképek szerint kb. annyira látványos egy laikus számára, mint egy csokor petrezselyem  a zöldségesnél. Nem tudom hol lehet a védett erdő, talán ez az, de lehet, hogy nem. Megkeresni nincs időm.

Szajkó.

A kifejezetten rendezett és jómódúnak tűnő  falu főutcáján vadgesztenye fasor. Benne egy kapitális példány, egykor vázágai jól visszanyesve, de megújúlt. 

A törzse.

Hazafelé még hirtelen ötlettől vezérelve beugrom Hildpusztára, Érsekhalma mellett. Nagy löszfalak fogadnak, bronzkori földvár van a tetején. 

Az ős Duna ezekig a partokig jött ki. Alföldi viszonylatban gigantikus és látványos löszfalak.  

Oldalában pince. Jó környéknek tűnik. 

Hildpuszta a kalocsai érsek majorsága volt egykoron. Kicsit szerencsétlenkedek a környéken, mert Takács Marci egy nagy nyárfát jelezett innen. Készületlenül jöttem ide, már itthon látom, hogy ráadásul a csatorna mentén rossz irányba is indultam el. Még szerencse, hogy hamar feladtam. Nem volt sok időm.

Tanösvény is van itt, az egykori turizmusvágy ékes bizonyítéka. Nyárra -gondolom- jó nagy lesz itt a dzsuva. Más inkább a susnyás kifejezést szereti.

Az egykori földvár bejárata. Kissé halódik most itt minden, de talán lesz még jobb korszaka is. Vagy mégse.

 

Ismét a Nagyszéksós-tónál

Ha Szegedről időben jövök hazafelé, akkor mindig megállok a Mórahalom melletti szikes tónál, mert mindig elképesztő madárgazdagság van itt. Most is ezt tettük néhány fiatal diákommal. Szerintem nekik is tetszett. A Sáros vagy a keselyűsi holtágak  nem mérhetők ehhez. 

A tavat a bivalyok tartják rendben. 

Most emlékezetből írom a madárneveket, remélem nem sokat hibázok, ha mégis, akkor majd lesz aki helyretesz. Szóval ez a gulipán. 

Gólyatöcsök és tőkés récék mellett elhúz egy igazi különlegesség, a bütykös ásólúd. Ez  volt az egyetlen, aminek utánanéztem, mert annyira újszerű volt, hogy meglepett. Ez az egész Eurázsiában elterjedt faj éppen mifelénk fordul ritkán elő, nálunk csak alkalmi fészkelő, és hazánkban nincs több, mint tíz fészkelő pár. 

Fattyúszerkő, hátrébb hattyúk. 

Bivalyok előtt 3 db gólyatöcs. 

1 db gólyatöcs elött elhúz valami, talán bíbic. 

2 db gólyatöcs.

Nyári ludak, köztük két bütykös ásólúd. 

Hátul a francban dankasirályok telepe. 

Kanalas gém éppen bekapott valamit, miután végig szkennelte jellegzetes mozdulataival az iszapot. 

Így szkenneli végig az iszapot.

Odébbáll. 

Ilyen még nem volt: 4db gólyatöcs. 

Bíbic. 

Piros lábú cankó. Az mondanom se kell, hogy a nyári lúd és a tőkés réce kivételével minden madár védett a tavon. Annyi idő volt csak, hogy éppen bedobtunk két szendvicset. Ezalatt lőttem ezt a néhány képet. Komolyan mondom, hogy jobb, mint egy vadaspark. 

A Nagyszéksós-tónál

Szegedről jövet kb. negyed órát megálltam a tónál.

Itt mindenből több van, mint pl. Sároson. Madárból is, emberből is, fotósból is.

A nyári ludak a földeken falatoznak.

Kabasólyom húz el.

Így röpül a kabasólyom

Barázdabillegetők

A nyári ludak behúztak a tóra.

Most húznak be, de a képeket rossz sorrendbe töltötte fel a blogspot.

Most már csak az izgágák mocorognak.

Két gólyatöcs.

Ez egy gólyatöcs vonulásának első képe.

A gólyatöcs mint két hullámforrás.

Merengő.

Hullámok szép interferenciája.

Mondhatnám, hogy így akartam.

Két réti cankó

 

Az Ezerarcú semlyék Zákányszéken

Hétfőn az Ezerarcú semlyéket mutatták meg nekünk Pósfai Gyuriék.  A semlyék vizenyős rét, ezerarcúnak pedig az az óvónő nevezte el, aki néhány éve felfedezte, hogy  Zákányszék és Üllés közt rendkívüli botanikai értékekkel rendelkező területek  vannak.

Először a Ruzsa felé tartó út mentén álltunk meg, pár kilométerrel a semlyék előtt. Itt Gyuri egy olyan rétet mutatott, ahol  több száz mocsári kosbor virít.

Állománysűrűség.

Boszorkánykör fűből.

A rét "bejárata" egy keresztnél. A kép előterében már egy mcsári kosbor virít.

Mocsári kosbor és kakascímer.

Vajvirág.

A magyar szegfű szakszerű fotózása.

Valahogy én is így csináltam, és eredményül ezt kaptam.

Valami lenféle.

Legyezőfű.

Budai imola bimbója.

Bakszakáll.

Kisvirágú aszat.

 

Szibériai nőszirom.

Tömeges. Az itteni rétekben az a fantasztikus, hogy a védett növények is egészen elképesztő egyedszámmal képviseltetik magukat.

Összkép. 1.

Összkép.2.

Habszegfű.

Vitézvirág és festőrekettye.

Kakascímer.

Még több kakascímer.

Árvalányhaj 1.

Árvalányhaj2.

Vitézvirág.

Mezőgazdasági táblák is beékelődnek.

Nagyon sok pipacs.

Árvalányhaj lennel.

A rétek közt elhagyott tanya. Udvarán hatalmas eperfa.

Nagyon sok len.

Két poloskaszagú ujjaskosbor. Tényleg büdösek.

Négy darab poloskaszagú ujjaskosbor.

Rengeteg poloskaszagú ujjaskosbor.

Mocsári és poloskaszagú együtt.

Vitézvirágból is tömérdek.

Vitézek.

Vitézek zsályával.

Nagyon sok mocsári kosbor van ezeken a réteken is.

Magányos gólya.

Fátyolos nőszirom.

Két szép példány.

Csüngőlepke szibériai nőszirmon.

Ismét árvalányhaj.

Kaszanyűg bükköny.

Kicsit művészieskedő képpel búcsúzom ettől a csodás helytől.