2023. május 20., szombat

Fekete gólyás, kosboros Keselyűs

Az esők szünetében kiugrottam Keselyűsbe. Azt gondoltam, hogy a hűvös májusban késnek a kosborok is. Nem így történt, mire kiértem, csaknem elnyítak már. 
Alig lehetett még nyiladozó példányt találni. 
Stabil, sőt talán egyre növekvő egyedszám.
Valami rovar a vitézen. 
Magányos példány.
Páros példány.
Akad azért más virág is, pl. ez a harangvirág. Szerencsére Keselyűsben a kosborokat nem nyomja el az aranyvessző, mint Bogyiszlón. 
Valamelyik galacsinhajtó bogár azt csinálja éppen, amiről a nevét kapta a nemzettség. 
Árad a Duna, megtelt a holtág. 
A vízszint megközelíti az elsőfokú árvízvédelmi készültség szintjét. a Keselyűsi-Duna azonban száraz. 
A Sió is jó nagy, a Duna felől jön fel a víz. 
Hosszú évek után újra életjelek a Keselyűsi fogadóépületen. Én éppen szerdán voltam kint, de a bütén árlista, minden szépen feltakarítva. 
Lenéztem a holtág partjára, és ezt jól tettem.  2020 óta nem fészkel fekete gólya a keselyűsi bekamerázott fészekben, de a közelben új fészket csináltak. 
Ez a keselyűsi gólya egyáltalán nem izgulós, percekig néztük egymást. 
Néha tollainak felborzolásával jelezte, hogy diszkomfort érzései vannak. 
Otthonosan mozgott a ladikok közt. 
Az egyikre fel is lépett. 
Erről tovább nézelődött. 
Majd ismét tollait borzolta. Aztán egyszer csak felszállt és elrepült. 
Ez bizony akácvirág. Európa egyik legnagyobb ártéri eredjében is jelen van és terjedőben van a faj. 
Évekkel ezelőtt letört a keselyűsi nagy tölgynek egy ága. A sebből kifolyt nedv azóta sötétre színezte a kérget.