Mezőföldi fázások és más érdekességek

Munkám Fejér vármegyébe szólított, ennek végeztével szétnéztem a környéken. Sőt a késő délutánba még egy bakonyi kiruccanás is belefért. 

Ha egy pusztai temetőben egy oda nem illő,  impozáns  neoobarokk  temetői kápolna áll, akkor annak titkai is vannak. Ez a sejtésem Sárhatvan esetén is bejött. 

Némi nyomozás után összeállt a történet: Szávozd Emil 1911-ben szerzett birtokot Sárbogárd környékén. Eredményesen gazdálkodott, tovább gyarapította vagyonát. 1923-ban " tragikus körülmények közt" (ez valószínűleg öngyikosságot jelent) elhunyt Imre fia emlékére emelte ezt a templomot. Második fia öngyilkossága már jól dokumentált, akkoriban sokat foglalkoztak vele a bulvárlapok. Miklós egy újság fényképe alapján beleszeretett egy Hajmássy Ilona nevű hölgybe, aki akkor még csak szinésznőcske volt, nem hoolywoodi sztár. A család felbontatta a frigyet, amit Miklós öngyilkossága követett. Aztán a harmadik gyereke "tragikus halálát" Szávozd Emil sem élte túl, sárhatvani kastélyában golyót röpitett a fejébe, Ma mind itt nyugszanak. A kápolna felújítása elkezdődött. 

Sárhatvan határában az út mentén egy 2010-ben 546 cm-es hárs állt. Ezzel az adattal szerepel a Pósfai-listán. 

Ma már csak egy odvas csonk, semmi élettel. 

Nagyláng ma Soponya része. A Zichy-család fejéri uradalmának volt központja. A park tava és környéke közpark, nagy fák nélkül. A barokk Nepomuki Szt. János szobrot 1989-ben a tóból szedték ki, amikor a kastélyt és a parkját rendbetették. 

Az 1990-es évek elejéig gyermekotthon volt az ország egyik legszebb és legnagyobb barokk-klasszicista kastélya. Azóta hasznosításra vár. A hatalmas parkja is lekerített, legálisan megközelíthetetlen. A kastélyra még rálátni se nagyon lehet. Pedig micsoda értékek lehetnek itt is! 

Nagyláng és a Zichy-uradalom kislángi majorsága közt egy hársfasor állt egykor. Ennek kislángi végénél egy csodálatos példány túlélt mindent. 

2004-ben volt 546 cm. Most jobban néz ki, minta a 2004-es  fényképen. A hatalmas törzsnek lassan a 600cm felé kell közelítenie. 

A szabadbattyáni középkori  vámház toronyszerű épülete, és a híres Cifra-kert egyaránt a Sárvíz partján áll. A tőle 50m-re lévő pecsesütőben lefolytatott hurkaevés (csak ajánlani tudom én is, mint Szél Győző tette)  és kolbászvásárlás után ide vezetett első utam Szabadbattyánban.

Egy Kula-torony esetén szerény faragványokkal kell, hogy beérje az ember. 

A török korban palánknak neveték ezeket a megerősített vám- és átkelőhelyeket. Itt a szó több  jelentésére is látunk példát. 

A varjak károgásának  irányába kell tartani.

Átkelve a Sárvizen jutunk a Cifra-kertebe.

A mai általános iskola helyén állt egy kisebb Battyhányi-kastély vagy inkább csak udvarház. Ezt 1945 után széthordták. Parkjában a 19. század elején, majd a végén is telepítettek platánokat. Az itt lévő legnagyobb platánok tehát a 19. század eleji főúri telepítés eredményei lehetnek, mint József főherceg alcsúti és Margit-szigeti,  az Esterházyak pápai és tatai, Károlyiak füzérraadványi, vagy az Apponyiak hőgyészi telepítései. A képen bal oldaon az egyik listás 600-as.

Platánok elképesztő mennyiségben, méretekben. 

Szépen felújított híd vezet a kis szigetre. Romantikáus hely ez, varjúkárogással. 

Ennek 9,5m-nél is nagyobb a kerülete a Pósfai-lista alapján.  Lenyűgöző fa.

29 m magas, kell még bőven mászni annak, aki a csúcsra akar jutni. 

A 10m-nél is nagyobb kerületű társa nem olyen impozáns, mert hamar 3 törzsre válik. Most, hogy ránőtt a dzsindzsa,  szinte nincs is egy fa jellege. 

A 8,5 méter körüli fa táblácskát is kapott. Szent Erzsébet fájának tekintik az itteniek. 

Ez a legmagasabb, 33 m.

A három fa a parton.

A mocsaras, dzsuvás részen további platánok sokasága.

Egy odvas.

Kényelmesen elférek odvában. 

Hazafelé a vajtai kastélyról készítek egy fotót. Ez Pollack már jó régen megtervezte, de csak a 20. század elején építik meg tervei alapján. Ez a kép egy utalást kíván arra tenni, hogy a Fejér vármegyei kastélyparkok még mennyi dendromán értéket rejthetnek.