A Bárkarkodó-rét környékén

Két okból indultam ma ide. Egyrészt, nemrég Dr.T joggal jegyezte meg a dendromania.hu fórumán, hogy régóta nincs hír a bárkarakodói tölgyről. Másrészt, arra voltam kíváncsi, hogy a rendkívüli élményt nyújtó  dachsteini  gleccserhóban tett túra után hogy fog esni egy túra a gemenci sárban? Rögtön meg is adom a választ: ugyanolyan nagy élmény volt, mint régebben, egy apró disszonanciával. 

Az út első részét kerékpárral tettem meg. Hamar előkerült a fényképezőgép.

Aztán gyalogosan folytattam. Az egykori szomfovai vasút hídja a Visszafolyó-Duna medre felett.Az egykori szomfovai kisvasút hídja a Visszafolyó-Duna felett. A "Szomfovai-Delta" elágazótól 1968-ban épült meg egy 3km-es szakasz Szomfova irányába.Az 1980-as évek elején azonban ez a szakasz leállt. A síneket is  felszedték, a híd után néhány méterrel elvész az egykori vasúti töltés  a térdig a gazban.

A Visszafolyó-Dunában csak néhány pocsolya.

Még kell néhány centi ennek a szilnek.

Alacsony a Rezéti-Duna is.

Mintegy hegyi szurdokpatak. Valójában ez a Reitmann-fok. A kövek is messziről kerülhettek ide.

Itt is kinézek a Rezéti-Dunára.

A Reitmann-fok a legszebb foka a Gemencnek.

A partján most már listás ez fekete nyár. Pósfai Gyuri egyik igen bravúros mérését követte el itt 9 évvel ezelőtt.

Most sokkal alacsonyabb a víz a Rezéti-Dunában, mint 9 évvel ezelőtt, azon a bizonyos kenutúrán.

Egy tavalyi képen már láttam, hogy egyik nagy ága teljesen száraz. Ritkás már az egész korona, de 2003-ban sem volt sokkal dúsabb. 

Szokatlanul nagy erdészeti mozgást tapasztalok most itt. Sietősen távozom.  Tíz évi gemencezés alatt sem sikerült megszoknom ezt a "tilosban vagyok" érzést. Miért is nem lehet itt is olyan lelki nyugalommal sétálni a magányos reggeleken, mint néhány napja Rohrmoosban?

A Reitman- fok mentén.

Ez a foknév sem kerülhette el a a magyarosítási hullámot, és átnevezték Lovas-foknak.

Reitmanról azt írja Andrásfalvy, hogy egy tolnai halász volt, aki a Decsi-Nagy-Holt-Dunát ezen a fokon keresztül csapoltatta le.

Tolna megye földrajzi nevei szerint viszont egy Reitman nevű mérnökről kapta a nevét, aki a a 19.sz. végi nagy folyószabályozások idején tevékenykedett a környéken.

A Nagy-Decsi-Holt-Dunát nem közelítem meg, csak távolról fotózom szenvedő zoommal.

Igen látványos most a a sok tündérfátyollal.

Sokadjára sikerült csak tartós hidat verni a Reitman-fokra.

Visszafelé a Lörincorra-réten egy fiatal bika fogad.

Majd csatlakozik hozzá még egy.

Hazafelé tekerve még egy kondával találkozok. Az öregek hamar eltünnek, az idei kismalacot még lefényképezem.

A Bárkarakodó-rét környékén

Reggeliző szarvasok a keselyűsi töltésen.
Ma 55 km tettem meg éhgyomorra. 25 km-t autóval, 18km-t kerékpárral,
12 km gyalog.

Tölgyek a Szomfovai-delta környékén

Nagyot dobbant a szívem, amikor megláttam ezt a szilt, és rögtön egy
hitelesítő képet is csináltam. Aztán csalódottan vettem tudomásul,
hogy csak 370 cm-es volt.

A  Rezéti-Dunába nyúló egykori fok maradványa

Ezen a részen kerestem az egykori  Cseréprakodó-rétet, de nem találtam.
Azt hiszem még délebbre kellett volna mennem. A Cseréprakodót ShG
azonosította korábban, de pontos helyét nem közölte.
Nem csak neve hasonlít a Bárkarakodó-rétre, hanem egykori szerepe is.
Mindkettő kereskedelmi funkciót töltött be. Az egyiken a vízi úton -főleg az
Apatinból érkező-cserépárút pakolták ki, a másikon a bárkákban hozott hal
cserélt gazdát. A Sárköz környékén a hódfarkú cserepet ma is apatini
cserépnek nevezik. A hirtelen meggazdagodott sárköziek ilyen cseréppel fedték
polgári igényeket követő portáikat.

Északi irányba mentem tovább. A Decsi-Holt-Duna egyik fokát, az Ér-fokot
könnyen azonosítottam.

A Decsi-Nagy-Holt-Duna

Az egykori fokhoz kapcsolódó Ér-tava ma már csak egy szelíd rét.

A Bárkarakodó-rét a helyi rapsicvilág egyik központja is. A gumicsizmával
kitaposott rapsicösvényeken a Rezéti-Duna és a Decsi-Holt-Duna partján is
számos helyet elérhetünk. Hazafelé találkoztam is egy rapsiccal. Társadalmi
helyzetét jól jellemzi, hogy még nekem is úgy köszönt, hogy a "jó napot!"
után nyomatékosan odatette hogy "uram!" Utam során egy másik, ránézésre
hasonló társadalmi közegből érkező emberrel is találkoztam. Ő is meglepő
módon a köszönésváltás után rögtön azt kezdte el taglalni, hogy csak
gombát gyűjt, de nem talál. Gombát én sem láttam. Ez a mai nap tehát
szokatlan nyüzsgést hozott a Gemencben, mert rendesen emberrel
nem nagyon lehet találkozni az erdőben kora reggeli órákban.

A Gemenc tölgykirálya, a bárkarakodói tölgy. Sokkal rosszabb állapotot
feltételeztem róla. A két évvel ezelőtti állapotához képest nem romlott
szinte semmit. Ha minden igaz, még gyarapodott is. György 2010-ben 635 cm-nek
mérte, most én 640-nek.

A rét zöld juharja, mint elvárható, erőteljes ütemben nő.Három éve
352 cm-rel került listára, most 365cm-nek mértem.

Két szép tölgy. Az első 430cm-es és életerős, a hátsó 2009-ben már halott volt.
Alacsonyan szétágazó 640cm-es törzse volt.

Most sokkal jobban rálátni a másik listás tölgyre, mint két éve. Kettős törzse
2003-ban 506-tal indított, most én 523 cm-et mértem. Az újabb dendromán
jelző alapján állapota "nem meggyőző".

A korábban általam csak "bizarr bárkarakodóinak" nevezett tölgy egy furcsán
elágazó fa, amihez szorosan hozzánőtt egy zöld juhar.  Csak az egybetartozókat
mérve 470 cm jött ki.

A Bárkarakodó-réthez közel van Rajtman-fok. (Más névalakban: Reitmann,
vagy Lovas-fok.) A Rezéti-Duna mellett haladó erdei "főút" egy fontos
hídja ívelt itt át ezen a fokon. Az árvizek miatt a hidat többször kellett átépíteni.
A mai vasbeton híd azonban végleges megoldásnak bizonyult.

A Rajtman-fok  a Gemenc egyik  és legfiatalabb foka. Decsi-Nagy-Holt-Duna
vizét vezeti a Rezéti-Dunába. A mostani átlagos vízszint idején is határozottan
áramlik benne a víz, ami egyes csorgóknál jól érzékelhető.

Andrásfalvy szerint egy Reitmann nevű tolnai halász ásatta, hogy lecsapolja
vele a Decsi-Nagy-Holt-Dunát. A TMFN-ben szereplő néphagyomány
szerint egy Reitman nevű vízmérnökről kapta a nevét, aki a vízszabályozási
munkák idején ásatta. Szerintem Andrásfalvynak jobban lehet hinni.

A Rajtman-fok is szépen bejárható egy rapsicösvény mentén. A rapsicok
mélyen elítélendő tetteit árnyalja az a tény, hogy a Decsi-Nagy-Holt-Dunát
a Gemenc Zrt. minden év őszén szabályzott, de lényegében "nagyipari" módon
lehalássza. Erről a cég a nemzeti parknak jelentést is készít. Ezt a lehalászást a
holtág élővilága kiheveri, és a víz halállománya gyorsan regenerálódik. A holtág
vizét évszázadok óta halásszák, ebben tehát semmi meglepő nincs.
A rapsicok tevékenységével főleg az a baj, hogy nem tartják tiszteletben
a természetvédelmi elveket, aminek ékes bizonyítéka, hogy szemetet
is hagynak maguk után.

Egy csomoros nyár- de koránt sem listás méretű- a Rezéti-Duna partján.

Gemenci kenutúra

Szombaton, többnyire szemerkélő esőben, enyhén átlag feletti vízállásnál, 22km-es kenutúrát tettünk. Pósfai György, Béres István unokabátyám, Nagy László kollégám és jómagam alkottuk a csapatot. (Fenti felsorolás egyben vízi jártassági sorrendnek is tekinthető.) Az érsekcsanádi kompkikötőből indultunk, majd átkelve a Dunán a Rezéti-Duna és a Vén-Duna érintésével értünk vissza Baja-Duna-fürdőre, ahonnét a kenut béreltük. Utunkat a Veránka-szigeten, a Bárkarakodó-rétnél, a rezéti rétnél (ebéd) és két nagy nyárfánál törtük meg, ahol jelentős szenvedésekkel sikerült csak a partra kiküzdenünk magunkat, amelynek következtében igen sárosak lettünk.
Nagy meglepetés volt számunkra az, hogy a Rezéti-Dunán lényegileg annyi réti sast láttunk, mint pl. vadkacsát. (Ezt úgy kell érteni, hogy alig volt madár, pozitív olvasatban viszont azt jelenti, hogy volt olyan pillanat is, amikor három rétisas körözött felettünk. )
Két listás fával gazdagodott a nyárfák listája, mindkettő túl a 8 méteren.

Szemben a Rezéti-Dunával

György visszatekint a veránkai 4m-es tölgyre

Gyökérgubanc a Rajtman-fok partján

Bölcsészek tartanak a bárkarakodói nagy tölgy felé

A dedrománia mint extrém sport. ( A fa végül nem bizonyult listásnak)

A Rezéti-Dunán

Szürke gém a szürkeségben

A kisebbik 8m-es fa gyökerei

György a csaknem 9m-es nyárfánál

Bölcsészek a kenuban

Sirályok a Dunán
Újra a parton