Fák, erdők, parkok. Elbi blogja: Nagy túra a Gemencben

2010. augusztus 3., kedd

Nagy túra a Gemencben

Összesen 76 km tettem meg. Ebből 52 km-t kerékpárral. Arra gondoltam, odafelé kipróbálom a Decstől induló zöld turistautat, ami Lankócnál ér ki a Duna-töltésre. Ezt nem kellett volna. A zöld jelzés ugyanis csak egy alibi turistaút. Egyszerű földút a traktoroknak, vagy még nekik se. Nagyrészt unalmas kukoricaföldek közt kanyarog, és felverte a gaz. Ahol meg többen járnak -értsd traktorok- ott hatalmas kátyúkban kelnek ki a kis békák, akik ijedten ugrálnak szerteszét, ha átgázolok a biciklivel. Nagy nehezen végigérve ezen a szenvedéssel teli szakaszon lakattal lezárt kapu fogadott az út végén. A Gemenc masszívan körbekerített vadvédelmi kerítéssel. Szerencsére néhány száz méterrel arrébb egy nyitható kapura is akadtam, aztán átvágva egy kaptárváros mellett, kiértem végre a Keselyűs és Pörböly közti töltésre.
Innen a K+ turistajelzésen akartam levágni Malomtelelő felé, de az egykori Lankóci-Duna medréből kialakult fokban magasan áll a víz. Így letekertem Lassiba. Itt is a víz volt az úr. Egy irány volt szabad, a kisvasút töltése. Úgyhogy elhatároztam, hogy akkor végre megkeresem azt a tölgyet a kisvasút mentén, amit Pósfai György a könyvébe is betett, de nem tudta meghatározni a GPS koordinátáit, és csak annyit lehet tudni róla, hogy valahol a Bárkarakodó-rét és a Hamis-tó közt van. Útközben ellenőrizhetem azt, hogy valóban van-e a Péter-híd mellett egy nagy tölgy, ahogy azt az erdészeti lapok egyik régebbi példánya is írta, és végre tisztességesen körbenézhetek a Bárkarakodó-réten.
Végül 24km -t gyalogoltam a talpfákon, eleinte csizmában a kitérők miatt, visszafelé sportcipőben. Iszonyú volt, borzasztóan elfáradtam, de nem akartam feladni. 1,5 liter víz kevés volt, nem tudtam jól beosztani, és mire Lassiba visszaértem már kezdtem elég rosszul érezni magam. Pihenni a hűvösben nem nagyon lehetett, mert akkor egyből rám támadt a szúnyogok hada. Érdekes, hogy amíg mozogtam, elviselhető volt a rohamuk.
Hazafelé tekerve a keselyűsi úton, holtfáradtan, kitikkadva, szembetámadt az érkező hidegfront első rohama, a viharos szél. De a keselyűsí csárda nyitva volt, ihattam, ehettem. Kicsit összeszedve magam még a megérkező eső is elviselhető volt hazafelé.
A keresett tölgyet végül is nem találtam meg. Láttam útközben egy hatalmas tuskót, ami természetesen tört el, üszkös, nagydarab fatörzsek hevertek körülötte, de be volt kerítve erdővédelmi kerítéssel, és nagy volt körülötte a gaz. Talán ez lehetett az egykor, ki tudja?

Lassi környéke víz alatt

A Lankóci-Duna egykori medre felett ível át a Péter-híd. Nagy tölgy nyomát itt sem találtam.
Frissités: A Cartographia térképe hibás, az ez alapján készülők is. Ez nem a Péter-híd.

Széles szoknyájú, hatalmas nyár a Rezéti-Duna partján 46 16' 16"; 18 52' 19"-nél. Nem tudtam megmérni, mert olyan magas a Rezét-Duna, hogy a másik oldala a vízbe ér.