Fák, erdők, parkok. Elbi blogja: Gemenc: Alföldi oldal

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gemenc: Alföldi oldal. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 14., vasárnap

A Duna túlsó partján

A napfényes idő kerékpártúrára csábított minket. A Siózsilipnél rendszeresen látni szürke gémet.

A Szt.László hídról egy csapat kis vöcsökre lettünk figyelmesek.

A Duna

A kis vöcskök csapata odébb repül

Nagy nyár a csanádi parton.

A már általam 2010-ben megcsodált csanádi árvízvédelmi központ.

Árvacsalán, boglárka

A műemlék szivattyúház

A Vajas-fok

Az A' Rosa Mia német luxushajó rendszeresen járja a Dunát Passauból indulva. Most éppen a Veránkai-sziget előtt húz el. Szerintem giccses dizájnja elgondolkodtató. Talán a nászutasok a célközönség.

2012. április 15., vasárnap

A Grébec-Duna torkolata. Az itt folyó revitalizációs munkák eredménye
egyelőre nem látszik meg a torkolat szélességén, de innen a túlsó partról nézve,
határozottan úgy tűnik, mintha több víz csillogna a medrében.

A Veránkai-sziget. A sziget még elzártabb lett, mint eddig volt. A csanádi
rév felől megszűntek a menetrend szerinti átjáró hajók. Gyakorlatilag most
csak azokat viszik át, akik szállást foglaltak a sziget üdülőjében.

A Duna meder itt az 1898-ban befejezett átvágás eredménye. Az egykori
sarkantyúk mögött szigetek sora alakult ki.

Érkezés a Lapis-tóhoz. Kerékpáromat egy kettős törzsű fehér nyárhoz
támasztottam, de ez a fa nem érte el a listás méretet. Mögötte viszont már felsejlik
egy hatalmas fekete nyár.


Hármas törzsű, de magasan szétágazó. Kerülete 725 cm. Koordinátái: 46 16' 30" ; 18 55' 00"

A Lapis-tó. Múltjáról nem sokat sikerült megtudnom. Az általam átvizsgált
régi térképek egyikén sem szerepel. Az újabbak közül a Szarvas András-féle
említi. ShG is járt már itt korábban, az ő blogbejegyzése hívta fel figyelmemet a
területre. A "tó" a töltés és a Duna közt helyezkedik el.
Szomszédságában eléggé szabályos alakú, környezetüknél csak egy-két méterrel
mélyebb fekvésű kubikgödrök sorát találjuk. A Lapis-tó a tó elnevezésre
csak akkor szolgál rá, ha az áradó Duna medrébe visszahúzódván itt vizet
hagy hátra. A lapis, mint köznév az alföldi szóhasználatban sík földterület,
kiszáradt tófenék jelentésű. Valószínűleg tehát itt korábban, vélhetően még
a szabályozási munkák előtt,egy kiszáradóban lévő tómeder feküdhetett.

A "tó" közepén érdekes alakú fekete nyár áll.

2010. július 8., csütörtök

A Duna másik oldalán

A Duna bajai oldalán is aszfaltozott kerékpárút húzódik a Szt. László-hídtól Bajáig. Nem olyan szép mint a Duna másik oldalán Keselyüstől Pörbölyig tartó, nem is olyan nyugodt. (Hiába van kint a tiltó tábla, sajnos itt nincs sorompó az út elején.) Az igazi gemenci oldallal ellentétben itt a töltés egy maximum néhány száz méteres galériaerdőt szegélyez. Nincs igazi nagy erdőség errefelé. Néhány nagy nyár vagy fűz biztos akad, de a szúnyoginvázió miatt a folyóparti felfedezőútjaimat minimálisra vettem. Látnivaló azért akadt enélkül is.

A Vajas-torok zsilip. Korábban már jártom itt.

A legmeglepőbb ház, amit valaha láttam. A millennium évében 6 tölgyfát ültettek az érsekcsanádi Duna-parton, az 1888-ban épített gátőrház mellett. A hat tölgyből négy ma is megvan. 1980-ban a gátőrházat átépítették árvízvédelmi központtá. A bővítés során az egyik megmaradt tölgyet -dicséretes módon- nem vágták ki, hanem körbeépítették.