2024. augusztus 13., kedd

Tiszadob

 

Rövid bükki nyaralásunk záróakkordjaként némi kerülővel tértünk haza, hogy  megnézzük ezt a szép kastélyt és parkját. Az út nem volt mentes a csalódástól, de haladjunk szép sorjában.  
Romantikus kastély akad még bőven Európában, de közforgalomban rendszeresített pontonhíd állítólag csak nálunk van még használatban, mindkettő a Tiszán, ez egyik itt Tiszadobnál. 
A kastély 2009-2015 közt újult meg  1,7 milliárdnyi EU-s pénzből. Tavaly egy rövid időre ismét bezárt, de most már jóideje ismét fogadja a látogatókat. 
Id. Andrássy Gyula  építette 1880-85 közt az akkoriban az arisztokrácia által  kedveltnek számító, de mára kissé elfeledett Arthur Meinig drezdai építésszel, aki nem sokkal a kastély tervezése előtt telepedett le Magyarországon. 
A kastélybelsőkből igyekeztek mindent kihozni két háborús kifosztás és 50 év gyeremekvárosi lét után.  
A lovagterem. 
Rippl-Rónai egy szép üvegablakot is tervezett a konyha bővítésének idején.  Ezt is szépen rekonstruálták. 
Térjünk rá a parkra. A kastély északi oldalán franciás bukszuslabirintus. 
Ezt is 2014-ben rekonstruálták az eredeti tervek szerint.
20-30 éves képeken a kastély előtt még hatalmas tiszafák álltak. Ezeket drasztikusan visszavágták. 
Szilek. Még kell nőniük. 
 A parkban Fadrusz "A szabin nők elrablása" c.  szobra áll, aminek címe az  internetes ismertetőkben általában "Leányszöktetéssé" silányul.  Mögöttük két hatalmas tölgy, a bal oldali bőven hatszázas, listás. Elég rossz bőrben van, fele már kiszáradt. 
Ezen a képen jól látszik, hogy éles a "civilizált",  mintegy 3 hektáros terület és az "ősvadon" határa. Az "ősvadon" mai fejlemény, hiszen a park, ami fokozatosan vadasparkba ment át, 150 hektáros volt. Az 1880-as térkép Tölgyesként említi a Tisza és a Holt-Tisza közti részt, ahol ez a 150 hektáros park elterül. Több forrás is szól arról, hogy ezt a "Tölgyesnek" nevezett ártéri erdőt szelídítették  parkká.  Egy nagy nyiladékkal (amit a kertépítészetben vue-nak neveznek) a Tokaji-hegy felé nyíló látványt is megnyitották. Ma már ennek sincs  nyoma. 
A park a holtágig nyúlik le. 
A holtág átellenes parkja igazi tiszai "ősvadon"
Stég. Annak idején csónakház is volt itt, 
Sulyommező.
A látogatás előtti napon letöltöttem mobilra a listás fák térképét. Örömmel nyugtáztam, hogy 7 listás tölgy is fog itt fogadni. Úgy képzeltem el, hogy ezek ma is a kastélypark fő látnivalói közé tartoznak, és kellemes sétával megtekinthetem ezeket. Ennek megfelelő volt  öltözékem is. Itt szembesültem azzal, hogy a már bemutatott, félig kiszáradt tölgyön kívüli másik hat az "ősvadoni" részre esik. Ráadásul a játszótér mögötti legnagyobbak kerítéssel is el vannak zárva. Azért a holtág felöli részen, egy erdei úton betértünk a sűrűbe. Itt valóban láttunk egy hatalmas tölgyet, amit teljesen befutott a borostyán, és "ünnepi ruhában" megközelíthetetlenné tett a dzsuva. 
Nem messze tőle egy kidőlt hatalmas társa. Ennyi idő után azonban két dendromán csapás (csípős rovar, dzsuva ) meghátrálásra késztetett.
Egy harmadik dendromán csapás, a hőség közepette szemléltük már meg az épület előtti részt, ebben talán még ez a kőris érdemli meg  megörökítést. 
A szomszéd falu Tiszadada. Ide a jóhírű csárda miatt érkeztünk, ahol zárult rövid bükki nyaralásunk.