2019. október 17., csütörtök

Gondolatok a Gemenc Természeti Bemutató Központ terveiről

A Duna-parti megálló.

Blogom rendszeres olvasói megszokhatták, hogy  a Gemenccel kapcsolatos  fejlesztési elképzelésekről megpróbálok tudósítani. Most a választások lezártával gondolataimat közreadom.
Előzményként Horváth István tavaly áprilisi ígéreteit érdemes áttekinteni korábbi bejegyzésemből. 
A mostani önkormányzati választások nyertese - párttársa Ács Rezső polgármester -  a fenti terveket gondolta tovább a  Gemenc Természeti Bemutató Központ tervezett megépítésével. Persze lehet, hogy most módosulnak a dolgok, mert a képviselő-testületben kisebbségben vannak a polgármester párttársai. Az ellenzéknél semmit nem olvastam a Gemencről. A Millenniumi Pavilon lebontását ugyan a városvezetés szemére vetették. A Pavilon egyébként  már régóta a Duna-Dráva Nemzeti Parkon keresztül az agrártárca kezében volt, így kaphatta meg a Gemenc Zrt. Azt persze nem tudom, hogy a város harcolt-e érte?
A  Gemenc Természeti Bemutató Központ terveiről részleteket a város honlapján találunk.
A szöveg stílusát tekintve is annyira "erős" , hogy jobbnak láttam változtatás nélkül idézni (dőlt betűvel kiemelve) az egész szöveget, majd ezt kommentálom bekezdésenként, önkényesen pontokba szedve.

1."A Gemenc Természeti Bemutató Központ egy 3 elemből felépülő – Noé Bárkája, kisvasút fejlesztés, kikötő beruházás – komplex turisztikai attrakció, amelynek köszönhetően újra összekapcsolásra kerül Szekszárd és a Gemenci-erdő, így megvalósul Európa ártéri erdejének turisztikai szempontú újrapozícionálása." 

Nyilván a szövegben "Európa ártéri erdejének"  szókapcsolatából kimaradt a "legnagyobb" szócska, hiszen így szokás emlegetni a Gemencet, de most nem ez a fontos.  
Ennek a bekezdésnek a lényege mindenképpen annak a beismerése, hogy ma már nem Szekszárd a Gemenc "fővárosa", hanem az Baja lett. Baján van a Gemenc Zrt. központja, innen 12 km-re Pörböly, ami a gemenci idegenforgalmi fejlesztések origója volt az utóbbi időkben, és a Millenniumi Vadászati Pavilon Bárányfokról történő idehelyezésével ezt a pozícióját csak erősíteni fogja. A városunkhoz tartozó Keselyűsben is több beruházás kötődig a cég nevéhez.   A cég itt egy vasúti megállóhely kiépítésével, egy tanösvény és egy kilátótorony átadásával képviseltette magát. A Duna-Dráva Nemzeti Park városunk határában nem bizonyult sikeres beruházónak. Előbb Taplóson épült kisebb bemutatóközpont, de az nehezen dacolt az áradásokkal. Majd  egy tanösvényt adott át a már a sorvadás jeleit mutató Bárányfokon, és egy fokozatosan megtekinthetetlenné váló kiállítást rendezett be a  már említett Millenniumi Vadászati Pavilonban. Bárányfok elvesztése totálissá vált, ma már Szekszárd fejlesztési elképzeléseiben sem szerepel. Szekszárdhoz  köthető gemenci fejlesztés az elmúlt évtizedekben nem  valósult meg, vagy legalábbis én nem tudok ilyenről.  Az "újrapozícionálás" tehát nagyon is indokolt.

2."A projekt Szekszárd és a Gemenci-erdő között korábban meglévő turisztikai termékek közötti és identitásbeli kapcsolatot hivatott visszaállítani."

 Itt gondolom arra gondoltak, hogy régen kijártak az emberek Bárányfokra nézelődni, sétálgatni,  kisvasutazni, hajókázni, ettek az étteremben, vásárolgattak az ajándékboltban. Magyarán turizmus volt.


3.  A fejlesztés elsődlegesen az aktív turizmushoz, azon belül pedig az ökoturizmushoz sorolható be. Ugyanakkor minden szempontból komplex, mert történik turisztikai célú közlekedésfejlesztés is (kisvasút, kerékpárút, közút, kikötők, elektromos közösségi közlekedés), valamint vendéglátóhely fejlesztés is. A vonzerő alapjául természeti attrakció szolgál, de annak élményszerzést garantáló “kirakatba helyezése” egy ember alkotta bemutató és szolgáltató központban történik meg."

Szerintem az ökoturizmus egy kicsit más, mint a tervezett Noé bárkája projekt, de lendüljünk tovább. Sokat gondolkodtam azon, hogy mi lehet az "elektromos közösségi közlekedés" , de nem tudok másra gondolni, minthogy elektromos kishajók közlekednek majd a Sión, esetleg a kisvasút mozdonyait cserélik ilyenre.

4. "A fejlesztés alapkoncepciója Gemenc legendás vadbőségéből és ártéri jellegéből indul ki. A kettő eredője a Noé bárkája koncepció. Ez egy látványos, 3 emelet magas, 3000-4000 nm hasznos alapterületű, valóban bárkát formázó főépület, amely az árvizekkor megjelenő fakadó vizek miatt – valamint a projekt nevelési-oktatási céljának előtérbe helyezése okán – cölöpökön áll. Ebben kerülnek elhelyezésre a kisebb állatokat bemutató helyszínek, valamint számos egyéb – minden korcsoport számára érdekes – attrakció elem. A bárkát árbocok formájában lombkoronaszint feletti kilátókosár és függőjárda egészíti ki. A projektben mindemellett egyedi vizuális és virtuális megoldások is megjelennek, valamint kifejlesztésre kerül egy alkalmazás, amely minden korcsoport számára tartogat élményekkel teli tudásszerzési lehetőséget is.'"

Ez a Noé bárkája lenne tehát a korábban beígért  "élménypark" a Szarvas-csárda helyén/helyett? A mostani elképzelésben egyáltalán nem szerepel már a Szarvas-csárda  helyreállítása, amit nagyon sajnálnék. Hogy mi lehet a "  számos egyéb – minden korcsoport számára érdekes – attrakció elem", meg a "kisebb állatokat bemutató helyszínek", nem is beszélve a "egyedi vizuális és virtuális megoldások", no meg az "alkalmazás",  az nem derül ki ebből a bravúros szövegből.
 Maga az épület egyébként brutálisan nagy alapterületű, grandiózus alkotás lenne. Nagyságra az új levéltárat és könyvtárat is magában foglaló Tudásközponttal összemérhető. A nekem nagyon tetsző  poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum főépülete csak 2600 nm-es, és ott is az volt az érzésem, hogy sok az olyan tér, amivel nem tudnak mit kezdeni. A poroszlói épületről itt írtam már,  "gemenci szemüvegen" keresztül. Az épület grandiózussága egy lehetőség arra, hogy tényleg idegenforgalmilag is vonzó épület lehessen. Ha viszont nem sikerül megtölteni vonzó tartalommal, akkor a nagy bukás lehetőségét is magában hordja.
Lehet, hogy az ötlet innen jött?

A Szarvas-csárda (Kádár-villa) 2011-ben. (Szombathelyi Gergely felvétele  "Az erdők élni akarnak" blogról.
Az 1971-es vadászati világkiállításra átadott épület  a korai hazai organikus és ökoépítészet  egy szép  példája, aminek megőrzése feltétlenül kívánatos lenne. A tervezője Váczi Imre, szekszárdi építész.

5." A projekt keretében létrejövő vonzerő hatására, megnő az egész napot vagy több nap itt tartózkodó vendégek száma, emiatt a Gemenci-erdő bemutatását, valamint a vendégek mozgását segítő a közlekedési rendszer is komplex fejlesztésre kerül."

Ennek elemei:
  •      Szekszárd - Keselyűs erdészház közötti “vonalút”, mint közút felújítása (MVP-n kívüli forrásból kerül megvalósításra)"
Ez azt jelentené, hogy az út felújítását a városnak kell állnia?  (MVP: Modern Városok Program.)  A keselyűsi út felújítását nem először említik. Az út valóban problémás. Amikor 1879-ben átadták a 12km-es töltést Szekszárd és Keselyűs közt, az tökéletesen megfelelt a lovaskocsis és hintós közlekedésnek. Nyilván nem arra épült, hogy itt majd 130 év múlva 40 tonnás kamionok viszik  a fát, miközben 16 tonnás buszokat kerülgetnek. Márpedig most ez a helyzet. Félek, hogy a felújítás azt jelentené, hogy az utat szélesítik, az országosan is ritka nyárfasort pedig kivágják. Ezt a közútkezelők már így is majdnem megtették.  Az igazi megoldás nyilván az lenne, hogy a mostani keselyűsi út megmarad kerékpárútnak a nyárfákkal együtt, és egy új, 40t teherbírású széles közút épül ki Keselyűsbe. Vagy még egyszerűbben, ezt az egész grandiózus Noé bárkáját nem kellene Keselyűsbe vinni, és nem csak az út okán. (Erről lásd később.)  A nyárfasor helyi védettségét már régebben kezdeményeztem, tökéletesen eredménytelenül. Ez itt Szekszárdon nem érték, inkább a "fejlődés gátja". Félek, az ökoturisztikai fejlesztés tehát természeti értékek rombolásával kezdődne. 
  •     " Borrév-Keselyűs közötti - Siómenti kerékpárút részét képező - kerékpárút megépítése (3,5 km hosszúság)"
 Előre el kell áruljam, hogy Borrévnél épülne egy "új Bárányfok", tehát itt egy újabb, kis turisztikai központ épül meg. Az viszont nem derül ki sehonnan, hogy Borrévig hol épül meg a kerékpárút.
  •      "Kisvasúti pálya felújítás a Borrév-Bemutató Központ-Gemenc Dunapart szakaszon és a gördülő állomány megújítása,"
 A pálya ma Bárányfokig van kiépítve, de a kisvasút már régóta csak Keselyűsig jár. Az egész gemenci kisvasút sem száguldásra épült, remélem ezen nem akarnak változtatni.
  •      "Gemenc Dunaparti megállóhely is felújításra kerül (fedett várakozó kialakítása, peron burkolás, stb.). Ezen a helyen kapcsolódik össze a kisvasút és a dunai hajózás."
 A  Dunapart-megálló  ma egy nagyon hangulatos része a Gemencnek, a maga hatalmas tölgy hagyásfáival. Köréje a Gemenc Zrt. nagyon környezetbe idomuló,  fából készült kiszolgáló épületeket létesített. Nagyon nem mutatna itt jól egy műkővel burkolt peron, egy modern vasbeton-üveg fedett várakozó, remélem nem is ilyenre gondoltak.
  •      "Keselyűsnél a meglevő megállóhely fejlesztésre kerül, Vasútüzem és forgalomirányító iroda létesül, itt valósul meg a gördülőállomány fedett tárolása,"
 Vajon hol? A parkolót áldozzák fel? Kicsit kihasítanak az erdőből? Vagy elég az a kis hely, ami a sínek mellett most rendelkezésre áll? A fejlesztés lényege nyilván az lenne, hogy Pörböly mellett egy második központja is lesz a gemenci kisvasútnak.

  •     " a Bemutató Központnál és a Sión létesítendő kishajó kikötőnél egy-egy új vasúti megálló kerül kialakításra,"
 Ebből sem derül ki, hogy hol létesülne a Bemutató Központ. Kizárásos alapon a volt Szarvas-csárda helye valószínűsíthető.

  •      "Borrévnél a Sión egy kishajó kikötő és természeti értékeket bemutató kishajó flotta létesítése,"
 Mint a bevezetőben már utaltunk rá, itt talán elektromos kishajók járnának majd. Én egy madármegfigyelő tornyot is tennék a Borrév-tó partjára, nyilván a hajók a Sión járhatnak csak.

  •      Gemencen a dunai nagyhajó kikötő fejlesztése (úszómű telepítése bejáróhíddal, támasztó rudakkal) történik meg, itt később szállodahajók is fogadhatók lesznek.
 A korábbi kikötőfejlesztési elképzelések lényege a szállodahajók fogadása lett volna. Ez most csak egy mellékmondatba került.  Ha nem biztos, hogy érkeznek a nagy szállodahajók, akkor minek az új kikötő, minek a vasútfejlesztés?

6."Támogató szolgáltatásként kialakításra kerül két étterem: megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató és családok számára árkategóriája alapján könnyen elérhető étterem, valamint büfé."

A helyszínről itt sem tudunk meg többet. Lehet, hogy a Szarvas-csárda itt jön képbe? 

7."Az ökocentrum és a kalandpark, valamint a kisvasút és kikötőfejlesztés várható összes költsége bruttó 5,9 Mrd Ft."

 Ez nagyon sok pénz, ebből rengeteg minden megépülhet. Itt jön elő a korábban már beharangozott "kalandpark" ötlete, mintegy elrejtve, máshol nincs is említve 

8."A fejlesztéssel kapcsolatban előzetes megvalósíthatósági tanulmány készült, mely a Magyar Turisztikai Ügynökségnek mint a beruházás szakmai felelősének 2018. decemberben benyújtásra került jóváhagyásra. Jelenleg a vonatkozó előterjesztés összeállítása zajlik."

 Nyilván a megvalósíthatósági tanulmányból sok részletre választ kapnánk, ezt azonban nem találtam a város honlapján. Jó lenne azt a város közönsége elé tárni, hogy világosabban láthassunk, ne adj' isten, valami társadalmi vitára, egyeztetésre bocsátani. Hátha a közönséges Gemenc-járóknak is lenne jó ötlete!

Zárógondolatok


1. Aggodalmak

Most lett nyilvánvalóvá számomra, hogy Keselyűsben egy valóságos "gigaberuházásra"  fog sor kerülni. Ezt eddig semmilyen kiadvány, hírforrás bennem nem tudatosította.
Keselyűsről már régebben leírtam, hogy szerintem a következő beruházások lennének ott indokoltak és elfogadhatóak:
  • Amiről lemaradtunk már:
    - A keselyűsi csárda megvétele, és annak olcsóbb szálláshellyé való átalakítása. Úgy nézem, a csárdát megvették felújították. Nem tudom mi lesz a sorsa.
    - A Millenniumi Pavilon áthelyezése a Szarvas Csárdáshoz. Ezt is több mint egy éve javasoltam blogomban. Ebből annyi valósult meg, hogy a pavilonra "lecsapott" a Gemenc Zrt. és azt Pőrbölyre vitték.
Ami még megvalósítható:
  • Egy nem túl nagy négycsillagos szálloda építése, a ma divatos kis wellness-szel, stílusában illeszkedve, esetleg össze is kapcsolva (pl. közös étterem) a Szarvas-csárdával. A közeli Bogra-pusztán az 1950-es években meleg vizet is találtak, ki tudja, lehet hogy érdemes lenne ezt is megkutatni.
  • A Szarvas-csárda (Kádár-villa) felújítása. Benne  étterem, "retró kiállítás"  a szocialista idők vadászatairól.
  • Kerékpárút a Sió-töltésen Keselyűsig. Az eredeti -sokkal olcsóbb-  terv az volt, hogy Csörge-tó és a Sió töltés közt épülne meg egy kb. 2,5 km-es szakasz. Ezt kellene meg kiegészíteni a Tejipari és a Samsonite közti rövid szakasszal.
  • Egész évben járható turistautak Keselyűs és a Duna-part közt.  
  • A horgászokkal történő egyeztetés függvényében kenubérlés, evezgetés  a Holt-Sión és a Sión, valamint kerékpárkölcsönzés. Ezt a mostani vasúti fogadóépületben is megvalósítható lenne.
  • A keselyűsi út fakivágás  nélküli rendbetétele.Az idős öreg nyárfák gondozása, rendszeres ellenőrzése, és csak végszükségben történő visszavágása.


2. Ha megépül Noé bárkája


Noé bárkájára tényleg Keselyűs a legjobb helyszín? Ennyi pénzből már arra is telne, hogy a város visszavásárolja Bárányfokot. Bárányfokon régen eleve vasúti végállomást terveztek, még "romjaiban" meg is vannak a régi épületek. Áll még az étterem, a volt fogadóépület is. Ettől függetlenül lehetne persze Borrévnél kis kikötő is, vasúti megállóval.
Blogom olvasóinak nem kell bizonygatnom, hogy szívemhez mennyire közelálló a Keselyűs, a maga elesettségében, kis léptékűségében is. Csendes, nyugodt hely, távol a harsányságtól és zsivajtól.  Kosborok, gémek, fekete gólyák, a nagy tölgy, csönd, nyugalom. Jó lenne így megőrizni, ezért is lenne Bárányfok jobb helyszín, ami a városhoz is sokkal közelebb van.

A cikk a Facebookon kommentálható.