A Zengőről egy régebbi kis írásomat poroltam le. Érdemes a
wikipedia összefoglalóját is megnézni.
A Zengőt a középkor elején Vas-hegynek nevezték. Szent István a Vas-hegy lábánál alapítja meg a Dunántúl egyik legjelentősebb
kolostorát. A kolostortól nem messze pedig egy
kora Árpád-kori földvár is feküdt. A hegy feltűnően sokat szerepel a középkori oklevelekben,
talányos múltú várát viszont senki nem említi. A XV. századtól egyre inkább a mai nevén kezdik szólítani. Talán ekkora felhagynak a vasérc bányászatával, amit csak az 1950-es években próbálnak meg újra, kevés sikerrel. Az új nevet a népi etimológia az itt oly gyakori viharoknak tulajdonítja. A délről érkező mediterrán szelek itt csapnak össze a hideg északiakkal. Pécsvárad és a Zengő környéke az egyik leginkább viharsújtotta területünk. Nem véletlen, hogy a jégelhárító rakétarendszer is ide, a szomszédos Hármas-hegyre települt.
A hegy északi oldala a remeték és Szent László kultuszának a vidéke. Itt már 1235-ben említik Szent László egyházát, amit a legenda szerint a szent király egy csodás vadászatának emlékére emel. A hegy oldalában szétszórtan élő remeték később egy bencés perjelségbe is tömörülnek, valószínűleg a pécsváradiak fennhatósága alatt. 1392-ben már pápai engedély is jóváhagyja a búcsújárásokat Szent László rendházához. A török pusztítása után ismét megjelennek a hegy északi oldalában a remeték. Fráter Joannes Reinhard Uhl remetetársával 1725-ben a romokból felépíti újra Szent László egyházát. Majd német telepesek érkeznek és megalapítják a mai Püspökszentlászlót, és folytatódnak a zarándoklatok is.
A falu életében új fordulatot hoz Esterházy Pál László pécsi püspök. A pálos szerzetesből lett püspök nehezen békél meg a szerzetesrendek jozefinista feloszlatásával, ezért 1797-ben egy püspöki nyaralónak álcázott klastromot épít a hegy északi lábához, hogy a kolostori életformát itt titkon tovább élhessék. Ekkor épül újjá a templom is. A régi templomból csak egy kő emléktábla marad fenn, a mely megörökíti Fráter Joannes Reinhard Uhl emlékét.
A XIX-XX. század fordulóján új lendületet vesz a falu fejlődése Hetyei Sámuel és Zichy Gyula püspöksége alatt. 1898-ban Hetyei a kastélypark felújításával létrehozza a 6 holdas arborétumot, ahol közel 25 fenyőfélét és 80 egyéb növényt csodálhatunk meg. Elkészül a kastély kiugró középrizalitja, az egész épület kicsit lakájosabb lesz, és összekapcsolják a kápolnával. Ez az időszak a zarándoklatokban is a felvirágzás időszaka lesz. Megépül a hegy északi oldalában a Zarándokok-kútja mellett a
Mária-kápolna, a Zengő Szentséges Csillaga, a kisújbányai út mellett a Szent Ferenc-kápolna és a Szent László szobor. Sorra emelik a kereszteket, az emlékoszlopokat. A táj megtelik szakrális jegyekkel. Az első világháborút követően alakul ki a
Húsvéti Bárányles népszokása, ami az utóbbi időkben ismét fellendülőben van.
1945-öt követően Püspökszentlászlóra szomorú idők jönnek. 1946-ban ugyan a dombóvári orsolyita nővérek iskolát rendeznek be a kastélyban, de azt hamarosan államosítják és turistaszálló lesz belőle. A falu német lakosainak jó részét kitelepítik, a maradék lakosság pedig elvándorol. A falu elnéptelenedik. A kastélyt 1954-ben visszaadják az egyháznak, egyházi szeretetotthon lesz belőle, de nem sokáig. 1954-ben ugyanis az ÁVO kiüríti, majd itt tartják fogva 1955-től Mindszenty hercegprímást és Grősz József kalocsai érseket. Az események lezárulta után ismét egyházi szociális otthon lesz, ahol főként egykori apácák leltek nyugalomra. A kastély lassan már két évtizede üresen áll. [Frissítés: 2016.január: A kastély felújítva zarándokközpont lesz.]A falu házai szinte kivétel nélkül nyaralóházak lettek, illetve a jezsuiták hozták létre egyikből az
Életrendezés Házát.
A Zengő 2003-ban került be az országos hírekben, amikor a tetejére tervezett NATO-radar egyre több szervezet és magánember nemtetszését vívta ki. A
"Zengői-csata" végül a természetvédők győzelmével ért véget, és a NATO radar évtizedes huzavona végén
Medinán épült meg.
Az arborétum az elmúlt években a Norvég Alap támogatásával felújításra került, de ezeknek a munkáknak a jellege nem mindenkinek vívta ki a tetszését. Az kétségtelen eredmény, hogy az egykori kertészlak helyén hipermodern bemutató ház került kialakításra, amit viszont eddig nem sűrűn használtak. Az utóbbi idők rendkívül száraz nyarait a főként fenyvesekből álló gyűjtemény nehezen viseli, és sok fa kivágásra került.
Mi dendrománok is nagyra becsüljük a hegyet, elsősorban az észak-nyugati oldalában húzódó h
atalmas bükköse miatt.
Az alábbi fotók 2013. április 20-án reggel készültek. Érdemes megnézni
több mint egy évtizede készült felvételeimet is.
 |
| A Zengő a Kálváriáról |
 |
| A Zengő a Szt.László szobor mellöl |
 |
| A Zengő a falu feletti domboldalról |
 |
| A csúcs felhőben |
 |
| Panorámakép a hegyről |
 |
| Egy tölgy alól |
