A Gutensteini-Alpokban

Gutensteini-Alpok kétségtelenül itthon alig ismert földrajzi név. Némi túlzás is van benne, hiszen az Alpok névvel szemben ez egy középhegység jellegű terület, ami a már kétségtelenül alpesi  Schneeberg-csoport és a Bécsi-erdő közé ékelődik be. A Gutensteini-Alpok része a nagyon is ismert Hohe Wand. A Hohe Wandról igazán jó távoli képet nem csináltam, mert menet közben nem találtam jó megállóhelyet, hiszen abban bíztam, majd lesz még egy jobb pont. Így a Google Street View képét másolom ide. 

A Hohe Wand számomra egy felturbózott Bükk-fennsíknak tűnt, híres keleti fala 8km hosszan magasodik az osztrák földek fölé. Maga a fennsík 900-1000m magasan terül el, legmagasabb pontja is éppen csak átlépi az 1100m-t. 

Közel van hozzá Bécs és Sopron (ahonnan mi közelítettünk), még közelebb Bécsújhely. Így nagyon kedvelt kirándulóhely. Az osztrákok egy legutóbbi szavazáson a 14. legkedveltebb hegyüknek választották. 

Sok szép ciklámen a hegyen. 

Rengeteg turistaút vezet ide fel, van egy rakás kiépített mászófal (Klettersteig) is. A paplanernyősőknek is kedvenc helye, mint a képen is látható szélzászlóból is sejthető. Mi a hétköznap ingyenes szerpentinutat használtuk a hegység meghódításához. 

Egy érdekes kilátópont az itt Ausztriában több helyen látható Sky Walk. 

Tájrészlet.

Táj egyben, zoom nélkül.

Az osztrák szántók is fakószürkék ebben  a nagy aszályban. 

Ezt látni a kilátóból, lefelé.

Kilátás a Semmering környéke felé. 

Berkenye  bokorral. 

A Sky Walk hétköznap becsületkasszás rendben működik. (2,5€)

Alulról. 

Ezek már a Würflach mellett található Johannesbachklamm (János-patak szurdoka) bejárata. 

Gyöngyházlepke a kiszáradt patakmederben tenyésző gazokon. 

Hegyi billegető. A patakban itt csak foltokban volt némi víz. 

Nyilván így az élmény sem ugyanaz, mint amikor sebes sodrású patak mellett megy el az ember. 

Az Ausztriában megszokott, jól kiépített turistaút vezet a szurdokban. Ráadásul ez még ingyenes is.  

Ciklámenek. 

A szurdok legszebb része. 

Kisebb üregek nagy számban. 

A csaknem 40 fokos kánikulában ez a szurdok üdítően hűs volt, vízszegénysége ellenére. 

Ez nem olyan gigantikus, mint pl. a Medve-szurdok, de dús növényzetével kellemes sétahely. 

Tipikus 1.

2.

A völgy felső végén van még némi víz, ami aztán egy kavicságyban teljesen eltűnik, csak a pocsolyák maradnak meg. 

3.

Sziklák.

A 40 fokhoz közeli melegben a visszautat is a hűvös völgyben tettük meg. 

4.

Ciklámenek sokasága. 

A legszebb sziklának neve is van. 

Búcsú a szurdoktól.

Ez is valami, aminek a nevét sem tudom. (Valami fadongó faj, halvány aszaton, köszönöm Horváth Balázs kiegészítéseit.) 

A Sierning-patakban még szépen van víz. 

A patak völgye fölé Stixenstein vára magasodik. A völgyet is egy nagy kaputorony zárja el. 

Egy kis tóval. 

A vár a Bécs felé tartó egyik út védelmére épült. Mátyás királynak is útjában állt, aki így kénytelen volt elfoglalni. Ezen kívül nagy megpróbáltatás nem nagyon érte, leszámítva a két nagy tűzvészt, ami szinte lenullázta. 

A vár Öregtornyából szép kilátás van a Sierning völgyére. 

A másik irányba. 

Az Öregtoronyból rálátni a kápolna tornyára és a környező sziklákra. 

Kilátás a Semmering-vidék hegyeinek az irányába. 

A vár a 17.században totál leégett. Mostanában közösségi finanszírozással állítják helyre. Bécs városának a tulajdona. Rendezvényhelyszínként használják, éppen ezért nem is hirdetgetik. A gondnok ott lakik a vár lábánál, ő adta kulcsot, hogy nézzünk csak körbe, de ne nyúljunk a születésnapra kirakott kellékekhez. Ausztriában ez még így működik.   

A 17.századi tűzvész után a tulajdonosai csak a kápolnát és a néhány épületszárnyat állítottak helyre.