 |
| Az utóbbi időkben alig van olyan emlékem, mikor simogató napfényben menetem volna valahova. Most, hogy kint megint szakad az eső, kellemesen gondolok vissza arra, hogy hétfőn Mecseknádasdról hazafelé tartva elugorhattam szokásos tízperces kitérőmre, amit ezúttal az ófalusi út irányába tettem meg. |
 |
| Egy rét szélén álltam meg, és rögvest egy védett növénnyel akadtam össze. A képen a pirítógyökér piros termése. |
 |
| Errefelé indultam le, ez már inkább a Geresdi-dombság, mint a Mecsek. |
 |
| A réten persze nem találtam a pirítógyökérhez mérhető védett növényt,de a kellemes, őszies napfény szépen színezte a közönséges gazokat is.Az élményt az erdőből érkező erőteljes bikabőgések tették teljessé. Az erdő mélyébe azonabn nem merészkedtem, most ott a vadászoké a terep. |
 |
| Aranyló alkonyi nap. (Nem manipulált kép!) |
 |
| Gazok |
