Szokásos hajnali indulás, de a szükséges engedélyek beszerzése után ma nagy útra indultam, a Kis-Gemenci erdőbe és a Fekete-erdőbe a Duna partján. (Ezúton is köszönöm Csontos Péter úr segítségét.) |
A Bezerédi-sík sokkal vizesebb, mint tavaly ilyenkor, amikor Györggyel errefelé jártunk. |
A Forgó-tó északi vége. Tavaly három listás fát mértünk itt Györggyel. A két listás fűz most vízben áll. |
A Duna parti szebbik tölgy |
Gyökérgubanc a Duna parton |
A lépcsősor végéről hiányzik már a halászház a Duna parton. Mindenfelé kócos füzek, kacérkodva a listás méretekkel |
Gyökerek megint |
A Grébec-Duna északi becsatlakozása. Normál években itt nem áll víz. Ennek a Duna-ágnak az északi vége ma már nincs kapcsolatban a Dunával. |
A grébeci töltés másik oldalán érdekesen zöldes a víz |
Utam legszebb része ez volt. Hatalmas nyárfák álltak erre. |
A legnagyobb fa a Kis-Gemenci erdőben ez a 698 cm-es nyárfa volt. |
A másik listás fa ez a 648cm-es kettős törzsű volt. Még további kilenc fát mértem meg, amik 540-nél nagyobbak voltak, de nem érték el a listás méretet |
A Duna part közelében a ruganyok mögött sok homokzátony van. |
Szép tölgy a Fekete-erdei egykori erdészház közelében. Az erdészház helyén korábban révház volt. Ma csak a tájidegen fa és némi törmelék utal arra, hogy mi állt itt egykor. |
Az egykori uszályrakodó magas partja. Még mindig erősen pusztul. Semmi nem utal arra, hogy folyna itt még uszályrakodás |
A Kis-Gemenci Sulymos-tó. A környék némi csalódást okozott nekem, sok volt a telepített erdő |
Hazafelé más utakat terveztem, de megint a víz állta utamat. Közben felengedett a fagy, igazi sárdagasztás volt a Vonal-út. 23 km, öt óra alatt, nagyon elfáradtam. |