2011. február 24., csütörtök

A Gemenc története VI. (1945 után)

Nagy, kettős törzsű tölgyek a Felső-Gemenc kisvasútja mentén.
1955-ben itt vette kezdetét az erdőség kisvasúthálózatának kiépítése.
Az 1982-ig megépült 47 km-ből 30 km ma is megvan. 
A második világháborút követő államosítások során 1946-ban a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek Szegedi Állami Erdőigazgatóságának irányítása alá kerül a Gemenci-erdő Dunaártéri Erdőgazdaság néven. A vadászati jogot még néhány évre bérbe adták. 1949-ben a vadászati jog is állami kézbe került, és a Gemenci-erdő vadrezervátum lett. 1951 őszén megalakult a Gemenci Állami Vadgazdaság. A Vadgazdaság területének összetétele a megalakuláskor a következő volt: Érsekségi erdő( Kalocsa):8945 ha, volt közalapítványi erdő (Bátaszék és Szekszárd): 3574 ha, bátai közbirtokosság erdeje:190 ha, árvízvédelmi töltés: 350 ha, nádgazdaság: 70 ha, MÁV vasúti töltés: 40 ha. Ettől kezdve Gemenc, elsősorban az ország párt és állami vezetőinek vadászszenvedélyét szolgálta. (A vadgazdálkodás történetéről külön bejegyzés lesz) A párt- és kormányvezetők látogatásainak hangulatát felidézhetjük például innen. (Sajnos Fock Jenő egy látogatása körül kialakult "zavar" rendőrségi jelentései már nem elérhetők a neten, pedig nagyon tanulságos és hangulatos volt. Helyette jöjjön egy kicsit szárazabb tanulmány innen.)

Gemenc országos hírnevét dr. Homoki-Nagy István (1914-1979) 1952-ben forgatott Gyöngyvirágtól lombhullásig című természetfilmje hozta meg. A filmnek komoly nemzetközi sikere is volt, 1953-as Velencei Filmfesztiválon is első díjas lett kategóriájában, - majd igazi ritkaság volt ez a korban- az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is bemutatták. A film itt megtekinthető a netten.
1956-ban hatalmas pusztítást végzett a jeges ár, majd 1965-ben ismét rendkívüli árvízhelyzet alakult ki. (Az árvizekről külön bejegyzés lesz.) Ezért 1969-és 1974 közt ismét megerősítették a töltéseket, egy-két új is épült, és elkészült a hátfői zsilip és árvízkapu, ami esetileg a Sió hajózását is lehetővé tette, valamint megóvja a Sió völgyét a Duna visszaduzzasztó hatásától.

1968-ban a Gemenci Állami Vadgazdaságot összevonták a Dunaártéri Állami Erdőgazdasággal, létrejött a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság. Ez az időszak némi javulást jelentett az eddig háttérbe szorított erdőgazdálkodásnak, amit korábban teljesen a vadgazdálkodás alá rendeltek. Természetesen az erdőgazdálkodás ebben a korszakban még mindig az intenzív nemes nyár és egyéb tájidegen fák telepítéseket jelentette. Ettől kezdve lehetett bekeríteni az erdősítéseket a vadkár kivédése érdekében, bár a szarvasok számát továbbra is mesterségesen magasan tartották. A Gemenc zártsága is oldódott. Engedélyezték a kisvasúton is a személyszállítást, majd 1971-ben Budapesti Vadászati Világkiállítás társrendezvényeként –igaz, hogy csak rövid ideig- megnyílt Keselyűsben a Trófea Múzeum is Frigyes főherceg egykori vadászpavilonjában. Mai szemmel szinte idilli dolgok is jellemezték akkoriban a nekilendülő idegenforgalmat, aminek tárgy emlékei közt szemlézhetünk ShG blogjában innen, és innen.

Frigyes főherceg millenniumi vadászpavilonja Bárányfokon 

A terület természeti értékei miatt védettséget 1977-től élvez, ekkor lett tájvédelmi körzet. Az 1970-es évek végén és az 1980-as években került kialakításra a bárányfoki szabadidőközpont, amelynek révén a turisták száma növekedni kezdett.
1989- es rendszerváltással megszűnt a Gemenc „párt- és kormányrezervátum” jellege. Azóta a terület kezelője bérvadásztatással foglalkozik. A korábbi „kormányvadászházak” is bárki által elérhetővé váltak. 1990 májusától az erdőgazdaságok önálló vállalatokká váltak, majd 1993-ban megalakult a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Részvénytársaság, mai nevén Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (Gemenc Zrt.)

A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-os létrejöttével annak egyik ékkövévé vált a Gemenc. Szervezetileg a Dunai Területi Osztályon belül egy külön Gemenci Tájegység jött létre, amelynek élén egy tájegységvezető áll. A tájegységhez még négy természetvédelmi őr tartozik. A nemzeti park fejlesztései elsősorban Bárányfokra összpontosultak. Kialakították a tanösvényt, megvásárolták, felújították és nagyszerű új kiállítással rendezték be Frigyes főherceg egykori pavilonját.

Nem csak árvíz idején vannak zárva a Bárányfoki Szabadidőközpont
létesítményei

A biztató fejlődés azonban Bárányfokon a nemzeti park erőfeszítéseinek ellenére megtört, ma Bárányfok a pangás jeleit mutatja. A területen a sok "magánterület" tábla, és a behajtó út magasságkorlátozása utal a helyzet ellentmondásosságára. Frigyes főherceg egykori vadászpavilonja is csak előzetes szervezés után nézhető meg.

A Taplós-Gógai bemutató övezet fejlesztésével a 2000-es évek nagy árvizeinek hatására állt le Nemzeti Park. Újabban a keselyűsi egykori „Kádár-villának” emlegetett Szarvas-csárda környékére igyekszik a nemzeti park új turisztikai fejlesztéseket hozni, 2016-ig ebből semmi sem valósult még meg. Kisebb turisztikai fejlesztések a Nyéki-Holt-Duna tanösvényéhez és a Bátai-Holt-Dunához kapcsolódóan voltak. Ugyanakkor a Duna -Dráva Nemzeti Park egész szemléletmódját jól tükrözi az, hogy a Nyéki-Holt-Duna tanösvényéhez a Nemzeti Park két tornyot is épített: az egyik szép magas, többemeletes, ezt csak a szakemberek látogathatják; a másik pedig még egy vadlesnél is sokkal silányabb, a nádba és a lombokba elvesző hitvány kis darab, ez van a nagyközönségnek.

A Gemenc Zrt. által felújított Lassi-i Kirándulóközpont.
Lassi a Duna-szabályozások előtt fontos révátkelő volt. Erre vezetett a
sárköziek legrövidebb útja Baja felé.Az egykori csárda épülete ma halászati
múzeum.

A Gemenc Zrt. 2006-ban adta át ökoturisztikai központját Pörbölyben, és ezzel ide helyeződött át a Gemenc turisztikai súlypontja. Felújításra került a kisvasút, néhány állomása (Lassi, Malomtelelő, Duna-part, Keselyüs) körül turisztikai központ alakult. Kisebb turisztikai fejlesztés volt a Vajas-toroknál is. Ezzel kialakult a cég hármas profilja, az erdőgazdaság és a vadásztatás mellett immár az ökoturizmus is bővíti a cég palettáját. Az ökoszempontú gazdálkodás szellemében megkezdődött az idegen fafajok hazaikkal való cseréje is.
2014-ben a Gemenc Zrt. keselyűsben kezdett erőteljes fejlesztésekbe. A Sáros partján impozáns madárfigyelő torony épült. Sió-Holtág melletti a gemenci kisvasúti megálló helyén is sokfunkciós látogatóközpont épült.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Veránka-szigeten
 lévő üdülőjében  nagy fejlesztések voltak nemrégiben, amivel
a gemenci turizmus egyik új központja alakult ki.