A Gemenc története VI. (1945 után)

Nagy, kettős törzsű tölgyek a Felső-Gemenc kisvasútja mentén.
1955-ben itt vette kezdetét az erdőség kisvasúthálózatának kiépítése.
Az 1982-ig megépült 47 km-ből 30 km ma is megvan. 

A második világháborút követő államosítások során 1946-ban a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek Szegedi Állami Erdőigazgatóságának irányítása alá kerül a Gemenci-erdő Dunaártéri Erdőgazdaság néven. A vadászati jogot még néhány évre bérbe adták. 1949-ben a vadászati jog is állami kézbe került, és a Gemenci-erdő vadrezervátum lett. 1951 őszén megalakult a Gemenci Állami Vadgazdaság. A Vadgazdaság területének összetétele a megalakuláskor a következő volt: Érsekségi erdő( Kalocsa):8945 ha, volt közalapítványi erdő (Bátaszék és Szekszárd): 3574 ha, bátai közbirtokosság erdeje:190 ha, árvízvédelmi töltés: 350 ha, nádgazdaság: 70 ha, MÁV vasúti töltés: 40 ha. Ettől kezdve Gemenc, elsősorban az ország párt és állami vezetőinek vadászszenvedélyét szolgálta. (A vadgazdálkodás történetéről külön bejegyzés lesz) A párt- és kormányvezetők látogatásainak hangulatát felidézhetjük például innen. (Sajnos Fock Jenő egy látogatása körül kialakult "zavar" rendőrségi jelentései már nem elérhetők a neten, pedig nagyon tanulságos és hangulatos volt. Helyette jöjjön egy kicsit szárazabb tanulmány innen.)

Gemenc országos hírnevét dr. Homoki-Nagy István (1914-1979) 1952-ben forgatott Gyöngyvirágtól lombhullásig című természetfilmje hozta meg. A filmnek komoly nemzetközi sikere is volt, 1953-as Velencei Filmfesztiválon is első díjas lett kategóriájában, - majd igazi ritkaság volt ez a korban- az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is bemutatták. A film itt megtekinthető a netten.
1956-ban hatalmas pusztítást végzett a jeges ár, majd 1965-ben ismét rendkívüli árvízhelyzet alakult ki. (Az árvizekről külön bejegyzés lesz.) Ezért 1969-és 1974 közt ismét megerősítették a töltéseket, egy-két új is épült, és elkészült a hátfői zsilip és árvízkapu, ami esetileg a Sió hajózását is lehetővé tette, valamint megóvja a Sió völgyét a Duna visszaduzzasztó hatásától.

1968-ban a Gemenci Állami Vadgazdaságot összevonták a Dunaártéri Állami Erdőgazdasággal, létrejött a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság. Ez az időszak némi javulást jelentett az eddig háttérbe szorított erdőgazdálkodásnak, amit korábban teljesen a vadgazdálkodás alá rendeltek. Természetesen az erdőgazdálkodás ebben a korszakban még mindig az intenzív nemes nyár és egyéb tájidegen fák telepítéseket jelentette. Ettől kezdve lehetett bekeríteni az erdősítéseket a vadkár kivédése érdekében, bár a szarvasok számát továbbra is mesterségesen magasan tartották. A Gemenc zártsága is oldódott. Engedélyezték a kisvasúton is a személyszállítást, majd 1971-ben Budapesti Vadászati Világkiállítás társrendezvényeként –igaz, hogy csak rövid ideig- megnyílt Keselyűsben a Trófea Múzeum is Frigyes főherceg egykori vadászpavilonjában. Ekkor adták át a  Szarvas-csárdát is ami a korai organikus vagy ökoépítészetnek is szép példája. A Szarvas-csárdára is hamarosan rátette a kezét a pártvezetés, ekkortól a szekszárdi nép csak "Kádár-villaként" emlegette az elzárttá vált épületet. Mai szemmel szinte idilli dolgok  jellemezték akkoriban a nekilendülő majd elsorvadó idegenforgalmat, aminek tárgy emlékei közt szemlézhetünk ShG blogjában innen, és innen.

Frigyes főherceg millenniumi vadászpavilonja Bárányfokon (Újabban áthelyezve a Pörbölyi Ökocentrumba -2020.)

Az 1960-as évek végén ismét  elővették azokat a régi terveket és ábrándokat, amelyek arra irányultak, hogy kapcsolatot létesítsenek a  Balaton és a Duna közt.  Hátfőnél megépült 1974-re a Sió-zsilip, ami árvízkapui feladatokat is ellát. Az építkezés révén a Sió két kanyarját átvágták, és új erős töltések is épültek. A keselyűsi és hátfői rész elnyerte mai arculatát.
A terület természeti értékei miatt védettséget 1977-től élvez, ekkor lett tájvédelmi körzet. Az 1980-as köze táján években  kialakításra a bárányfoki szabadidőközpont, mert a pártvendégek nyomására bezáratták a Vadász-csárdát és Trófea-múzeumot is, és Keselyűs ismét a pártvadászti központ lett. amelynek révén a turisták száma ismét  növekedni kezdett.
1989- es rendszerváltással megszűnt a Gemenc „párt- és kormányrezervátum” jellege. Azóta a terület kezelője bérvadásztatással foglalkozik. A korábbi „kormányvadászházak” is bárki által elérhetővé váltak. 1990 májusától az erdőgazdaságok önálló vállalatokká váltak, majd 1993-ban megalakult a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Részvénytársaság, mai nevén Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (Gemenc Zrt.)

A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-os létrejöttével annak egyik ékkövévé vált a Gemenc. Szervezetileg a Dunai Területi Osztályon belül egy külön Gemenci Tájegység jött létre, amelynek élén egy tájegységvezető áll. A tájegységhez még négy természetvédelmi őr tartozik. A nemzeti park fejlesztései elsősorban Bárányfokra összpontosultak. Kialakították a tanösvényt, megvásárolták, felújították és nagyszerű új kiállítással rendezték be Frigyes főherceg egykori pavilonját.

Nem csak árvíz idején vannak zárva a Bárányfoki Szabadidőközpont létesítményei.

A biztató fejlődés azonban Bárányfokon a nemzeti park erőfeszítéseinek ellenére megtört, ma Bárányfok a pangás jeleit mutatja. A területen a sok "magánterület" tábla, és a behajtó út magasságkorlátozása utal a helyzet ellentmondásosságára. Frigyes főherceg egykori vadászpavilonja is csak előzetes szervezés után nézhető meg. (2019: A pavilon siralmas állapotba került.) 2020: A pavilont áttelepítették Pörbölybe, az Ökocentrumba. 

A Taplós-Gógai bemutató övezet fejlesztésével a 2000-es évek nagy árvizeinek hatására állt le Nemzeti Park. Újabban a keselyűsi egykori „Kádár-villának” emlegetett Szarvas-csárda környékére igyekszik a nemzeti park új turisztikai fejlesztéseket hozni, 2016-ig ebből semmi sem valósult még meg, 2020-ig ebben nincs változás. Kisebb turisztikai fejlesztések a Nyéki-Holt-Duna tanösvényéhez és a Bátai-Holt-Dunához kapcsolódóan voltak, de mára már itt is sok minden elavult, tönkrement. (2020. év eleji állapot.) 

A Gemenc Zrt. által felújított Lassi-i Kirándulóközpont.
Lassi a Duna-szabályozások előtt fontos révátkelő volt. Erre vezetett a
sárköziek legrövidebb útja Baja felé. Az egykori csárda épülete ma halászati
múzeum.

A Gemenc Zrt. 2006-ban adta át ökoturisztikai központját Pörbölyben, és ezzel ide helyeződött át a Gemenc turisztikai súlypontja. Felújításra került a kisvasút, néhány állomása (Lassi, Malomtelelő, Duna-part, Keselyűs) körül turisztikai központ alakult. Kisebb turisztikai fejlesztés volt a Vajas-toroknál is,  de ennek 2019-ben már nem sok látható jele maradt. 
2014-ben a Gemenc Zrt. Keselyűsben kezdett erőteljes fejlesztésekbe. A Sáros partján impozáns madárfigyelő torony épült. Sió-Holtág melletti a gemenci kisvasúti megálló helyén is sokfunkciós látogatóközpont épült (ami általában zárva van), kialakításra került egy tanösvény is Keselyűsben.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Veránka-szigeten
 lévő üdülőjében  nagy fejlesztések voltak nemrégiben, de újabban ismét elég kevés a hír róla.
Rendkívül szegényes honlapja jellemzi napjainkban a helyzetet.
Frissítés: 2018-ban az üdülő nem üzemel. Pletykák szerint egy gazdag üzletember érdekeltségébe került, sorsa bizonytalan. A régi "honlap" sem érhető el.

2020: Az egykori üdülő hotelként ismét megnyílt. Részletek a honlapján: veranka.hu