A Szarvas-szurdik környékén

Több atalanta lepkét láttam. Ilyenkor dél felé kell már vonulniuk

A Heimannék szőlői a Bati-kereszt mellett

A Bati-kereszt. Érdemes észrevenni a kéktúra felfestőinek belvárosi
graffitiseket felülmúló "taplóságát".

A Szarvas-szurdik

Két tölgy a szurdik peremén

A Szarvas-szurdik nem a leggrandiózusabb szurdik a Szekszárdi-dombságban.
Mindenképpen a legismertebbek közé tartozik, mert rajta keresztül halad az
országos kéktúra. Nem is túl mély, nem is túl hosszú. Mégis látványos, mert
természetes állapotában van még: Mint oly sok szekszárdi szurdik, ez is
két szőlős vidéket köt össze. A extrém kerékpárosok is kedvelik
(sajnos), ők hamar (1:35 alatt) végigtekernek rajta.

Ősz.

Az amatőr fotós kedveli az efféle őszi témákat

A nap képe

Ősz

Ismét a Tolnai-Holt-Dunánál

Nagyobb térképre váltás

A fenti műholdképen a Tolnai-Holt-Duna azon végét látjuk, amit ma bejártam.
Ez egy nagyrészt nádassal borított egykori Duna-ág, ami a múlt heti utam
során érintett ággal párhuzamosan fut.Első ránézésre biztató füzes területnek
tűnt.

Kecskerágó

A legnagyobb

Csak 570 cm

Ismerős táj

Itt kicsit karcsúbbak a füzek, mint az északi részen

A víz is több itt még

Vannak még nyílt vizes területek is

A Bárány-fok

A Bárány-fok problémája régóta foglakoztatott. Feltűnt, hogy az ismert szabadídő-
központ nevében egy sajátos névcsere lehet, hiszen a Bárány-foki tanösvény
valójában a Szilágyi-fok mellett halad. Régi térképek alapján kiderült, hogy a
Bárány-fok északabbra van. Részletek itt. 

Egy rövid séta keretében felkerestem a Duna-erdőben a szabadidő központtól
északra elterülő fokot. A régi térképek tanúsága szerint ez lehet az igazi
Bárány-fok, ami már a 18.században ismert. Valóban grandiózus tó-fok rendszer
fekszik itt az erdő mélyén, ami régente egy Duna holtághoz kapcsolódott.
A holtág mára már feltöltődött, a Duna sem jár már a környéken se, de
a fokrendszer még mindig lenyűgöző méretű

A fok partján egy vastag, de alacsonyan elágazó tölgy

A nagy szárazság ellenére még mindig van a mélyebb részeken víz.

Néhány szép fűz is áll a fokrendszer partján

A legnagyobb fűz meghaladta a 6m-et is, de már nincs élet benne

Tipikus Gemenc

Egy kis tó, ami a fokhoz kapcsolódik

A tó

Gyökérgubancok a tó partján

A fok partján egy tekintélyes méretű, 4m feletti tölgy

Végezetül következzék a terület műholdképe:

Nagyobb térképre váltás

Balatonfüredi fák

Füred parkjai, régi villáinak kertjei számos faritkaságot rejtenek, amik közül
sokat táblákkal is megjelölnek, helyi védettségűvé nyilvánítanak.
Dicséretes kezdeményezés, sajnos kevés helyen látni erre példát.

Egy szép törökmogyoró

Jókai is vonzódott a  szép növényekhez. A villája előtt méretes, de már
csonkításra szorult császárfa

Vaszary Kolozs, egykori veszprémi érsek nyaralója szépen felújított épületével,
gondozott parkjával és nívós kiállításával vonzza, hazai viszonyokhoz képest
eltúlzott belépődíjával riasztja a látogatókat. A villa parkja is védett, néhány szép
vadgesztenye figyelemre méltó

A Vaszary-villa parkja

Füred kétségtelenül legjelentősebb fája ez a szép és ritka narancseper fa

A Tolnai-Holt-Duna déli végénél

A felkelő Nap első sugarai. Vasárnap hajnalban a szeptember végi Krizák
Istvánnal tett utam hatására a holtág déli végét szemeltem ki.

Aranyló lombok közt

Elsőként a holtág nyugati felén próbálkoztam

Cölöpök

Aztán átmentem a keleti felére, mert nagy fűzfák mutatkoztak.

Átlag 30 méterenként állt egy nagy fűz a parton

Azt hittem ezen az oldalon ember alig jár, de aztán látnom kellett, hogy a
horgászok ide is elérnek

Sok nagy öreg fűz volt, de valahogy a 6m-t nem érték el.

Itt nem kellett attól tartanom, hogy "domesztikálódott egyedek" akadnak
utamba, miként arról Lukács Robi "panaszkodott."

Egy biztató kísérlet a 6m meghaladására, de ebből meg letört egy jó nagy
darab

A sűrű nádrengetegben nem csak füzek álltak, hanem helyenként horgász
állásokat is kialakítottak, amiket persze csak a holtág felől lehetett
megközelíteni

Ez már 595 cm volt

615 cm, de több törzs, és alacsonyan szétágaznak

Kiszáradt fák a sziget végén

Az egyik tisztáson itt éjszakázó horgászokra akadtam. Azt hiszem, mi
dendrománok elbújhatunk a pecások mögött szenvedélyben, mert én
biztos nem lennék képes a szabadban éjszakázni két pontyért, meg egy kisebb
harcsáért. Reggel -4 fok volt amikor indultam, itt sem lehetett több. Nem is
igen tudtak magyarázatot adni arra, éjszaka miért jobb horgászni, mint nappal.
Természetesen azon sem csodálkoztak, hogy valaki fűzfák után kutat, hanem
készségesen végigvittek a csónakkal a part mentén, hogy ne kelljen a
dzsuvában csörtetnem tovább. Nem volt már több nagy fűz.

Azért a holtágtól távolabb vannak még ígéretes helyek.