2020. január 3., péntek

Elveszett paradicsom: A Sárvíz mentén

Néhány napja "dendromán paradicsomnak" neveztem ezt a területet.

Nézzük át történelmileg: A Sárvíz volt az első szabályzott folyó Magyarországon. A munkálatok az 1760-as években elindultak már, főként Böhm Ferenc vezetésével, a folyó Fejér megyei szakaszán.  A Sárvíz a középkorban még Fehérvárig hajózható folyó volt. A 18. században azonban a völgye szélesen elmocsarasodott, aminek fő oka az volt, hogy a malmok miatt rekeszelték a medret. A Krieger Sámuel, Deáky József és Böhm Ferenc vezette munkálatoknak az volt a lényege, hogy a Sárvízzel párhuzamosan egy szárítócsatornát építettek, amit később Nádor csatornának neveztek., vagy Sió-Kaposnak.  Ez a csatorna viszi el az elmocsarasodott völgy vizét.  A munkálatok az 1770-es években már Tolnában is folytak. A fenti képen Kölesd határában látjuk az I. Katonai Felmérés térképén az általam bejárt vidéket. Bal oldalon Kölesdig megépült már a csatorna. Ezt a térkép Canalnak írja, a szó utolsó három betűje látható is a térképrészleten. A térkép jobb szélén még a Sárvíz tekereg.

A II. Katonai Felmérés idejére már a mai állapotok jöttek létre. A Nádor csatorna nyílegyenesen fut, vele párhuzamosan a Sárvíz is már kiegyenesedett. A térkép apró vonalkázása jelzi csak azt, hogy holtágmedrek maradtak vissza.

A holtágak medrei még ma is helyenként  vízzel teltek...

... de nagymértékben elmocsarasodtak.

Tucatjával mérem a partján az 500-as füzeket és nyarakat, a négyszázas fehér nyarakat.

Van ahol a 18.századi meder már száraz.

Hatalmas összeroppant füzek hevernek...

az egykori mederben mindenfelé.

Az első téli hangulatú utam az idén, zúzmarás ködben.

A magas part löszös már, itt néhány 250-280 cm körüli akácot mérek.

Zúzmarás hangulat.

A teljes dendromán kudarctól ez a 640cm-es fűz mentett meg.

Az év első találata.