2011. szeptember 26., hétfő

Duna ágak: 2.Grébeci-Duna

Itt száz éve még a Duna hömpölygött
Grébec név eredete a szláv zátony szóra vezethető vissza, itt is tehát egy újkori "rác" szó meghonosodását láthatjuk, mint oly sokszor ezen a vidéken. Ez az én véleményem.
Más vélemény szerint közös eredetű a Grábóc földrajzi névvel, és a gyertyán fa nevéből ered. A Gemencben viszont nem jellemző  a gyertyán, régen sem volt az.
A holtág Sükösd magasságában található, 6,6 km a teljes hossza. Legnagyobb szélessége 120m. Ma már csak délről kapcsolódik a Dunához, északi végén egy pár évtizede még egy csőáteresz biztosít időszakos vízutánpótlást, de ez mára már teljesen feltöltődött.
A Grébeci-Duna az 1893-1898 közti Dunnaátvágás eredménye. Az  Északi részének külön neve van, ez a Döglött-Grébec. A név is utal arra, hogy ez a felső része az árvizes időszakok kivételével nincs összeköttetésben a Dunával. Átlagos víz esetén is kiszárad a déli végtől kb. 3,3 km-re. Ilyenkor az északi részben mozaikosan marad csak víz. Déli vége a Duna felől nehezen fedezhető fel,(2011-es állapot) mert ma már csak egy keskeny kis ér köti össze a Dunával.
A Grébec-Duna jó példa arra, hogy szárad ki az egész Gemenc. Az átvágást követően a Duna egyre mélyebbre vágta magát, a felső végben pedig hamar elveszítette vizét az északi vég elzárása miatt.
Az északi rész eliszaposodása szinte viharos gyorsasággal játszódott le. Most megpróbálják megmenteni a Duna-ág maradékát. A Bátai-Holt-Dunán elvégzett kotrás után a Grébec-Duna déli végénél végeznek olyan jellegű kotrást, hogy a Duna víz széles mederben bejuthasson a Grébeci-Dunába, és  átmoshassa ezt a szomorú sorsú holtágat.Ezekről a munkálatokról ShG honlapján találunk képeket, részleteket.
Északi végéről kép itt. A középső szakaszról több kép itt található.Az alsó szakszán  a buvati utam során jártam.




Nagyobb térképre váltás