 |
| Duna-erdő. Hajnali fények |
A napokban végre lehetőségem nyílt arra, hogy áttekintsem a Tolna megye földrajzi nevei című kiadvány Gemencre vonatkozó névanyagát. Az említett mű 1981-ben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Ennek a nagyszabású kiadványnak az előkészületei 1972-ig nyúltak vissza. Ekkor indították el azt a munkát, aminek célja a megye összes névanyagának összegyűjtése volt. Kiképzett kérdezőbiztosok- általában helyi pedagógusok-az egyes települések idősebb lakóit faggatták ki. A közreadók arra is figyelmet fordítottak, hogy a névanyagot összevessék a Pesty Frigyes -féle gyűjtéssel és a 19.század második feléből származó kataszteri térképekkel. A hatalmas szervezőmunkát igénylő kiadvány tudományos jelentősége óriási. Bosszantóak viszont hibái. Ezek közül is elsőként kell megemlíteni azt, hogy lényegében csak nyelvészeti központú. Ennek tudható be, hogy a kérdezőbiztosok instrukciói közt az szerepelt, hogy „lehetőség szerint” pontosan azonosítsák be a helyet földrajzilag, de ez nem volt elsődleges szempont. Ezt jól mutatja az is, hogy a névanyag közreadásának technikai kivitele igen gyatra lett. Egy vaktérképre -amelyről a legelemibb földrajzi azonosítók is hiányoznak- temérdek szám lett felrajzolva, és a számokhoz tartozó névszedett hivatott arra, hogy ismertesse a földrajzi neveket, és a legfontosabb információkat. Ezeknek a számoknak a berajzolásában esetenként igen nagy hibák vannak , kilométerekkel csúszott el egy-egy helyszín. E módszer olyan elemi hibáit már nem is érdemes részletezni, hogy így elképzelhetetlenen egy tájrészlet határainak, méreteinek érzékeltetése.
Hiányosságai ellenére az anyag áttanulmányozása mégis igen elgondolkodtató volt. Több hibámra rájöttem, mások hibái is nyilvánvalókká lettek számomra. Összességében megállapíthatjuk, hogy elég nagy a káosz a Gemenc földrajzi nevei körül. Nyilván a népi földrajzi nevek nem kőbe vésett igazságok, hanem a folyamatosan, dinamikusan változnak, de más a folyamatos változás és más a közönséges hiba. Megérett tehát az idő, hogy kísérletet tegyünk a Gemenc névanyagának kritikai újraértékelésre.
Vegyük sorba mikre támaszkodhatunk:
Nyilván kiindulópontként választhatjuk a Tolna megy földrajzi neveit, bár a Gemenc területének jelentős része Bács-Kiskun területére esik. Ebből a korból egy másik hasonló gyűjtéssel is rendelkezünk, ez Andrásfalvy Bertalané. Az általam is többször idézet A Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig c. alapművének a földrajzi nevekkel foglalkozó része viszont egyáltalán nem alkalmas a helyek beazonosítására. Tanulságos lenne viszont e két forrás névanyagának összevetése, de ehhez egyelőre nem sok késztetésem van.Ahogy a címből is kiderül, ez sem foglalkozik a mai Bács-Kiskun területére eső részekkel.
Vannak már bizonyos tapasztalataim a történelmi térképek terén. A Tolna Megyei Levéltár térképei közül számos az interneten is elérhető és tanulmányozható. Egy alapos vizsgálathoz ugyanakkor nyilván elengedhetetlen lenne a Kalocsai Érseki Levéltár anyagának az áttekintése is. A Tolna Megyei Könyvtár is tartalmaz néhány régebbi térképvázlatot. A régi térképek névanyagának átvételekor ügyelni kell arra, hogy annak nevei egy táj régi arculatához kötődnek. Az természetes, hogy bizonyos nevek elvesznek, jelentésükben változnak, vagy egyszerűen arrébb tolódnak. A hosszú évszázadok óta meglévő nevek feltüntetése viszont nagyon is indokolt lenne.
A Gemencről az utóbbi időkben néhány térkép is megjelent. Elsőként a Cartographia Kft. térképét érdemes megemlíteni, mert a cég vállalkozott elsőként arra, hogy nagy példányszámú, közforgalmú térképet adjon ki a vidékről. A hibái is makacsul öröklődtek. Ezt a művet másolta módosítva a DDNP térképe és bizonyos értelemben Szarvas-Katona -féle térkép is ennek továbbfejlesztett változataként tekinthető. Ennek pontosításában -némileg még zöldfülűen- közreműködtem én is. Érdemes odafigyelni a Gemenc Zrt. saját kiadású térképére is, mivel azokra az ismeretekre támaszkodik, amiket a terület mindennapi használói felhalmoztak. Mivel azonban nagyon nagy léptékű, kevés információt közöl.
A helytörténeti irodalom is foglalkozott valamelyest a földrajzi nevekkel. Felrémlik Pataki József három kis könyve a Sárközről, Hódi István emlékezése, de nyilván kis kutakodás ennél sokkal több forrást előhozna.. Végezetül más Gemenc-kutatók munkáira, tapasztalataira is építeni kell. Gondolok itt elsőként ShG blogjára, amely elég gyakran említ olyan földrajzi neveket, amelyek forrásáról nincs tudomásom, ShG tehát olyan források birtokában lehet, amelyekről nekem sejtésem sincs.
