A Gemenc földrajzi neveinek kritikai áttekintése: Bogyiszló környéke

Bogyiszló környékének fő sajátossága egyben az egész Gemenc-környékre teljesül: A faluval határos dűlő- és egyéb nevek sűrűsége jóval felülmúlja a Gemenc belső területének névsűrűségét. Ez nem meglepő, hiszen az erdő soha nem volt a falu tulajdona. Korábban ugyan elterjedtek voltak az erdei haszonvételek, ám ezeket gyakran korlátozták. A korlátozás főként az 1950-es évektől vált erőteljessé, amikor kormányrezervátummá lett a vidék. A környékbeliek egyre kevésbé járhatták be az erdőt, a nevek jó része elkopott. Közben életmódváltás is bekövetkezett, egyre kevésbé volt érdekes, hogy is hívnak egy erdőrészt. Mire a földrajzi nevek felvétele kezdetét vette az 1970-es évek közepén, terjedelmes lett a kikopott nevek listája. A Tolna megye földrajzi nevei közli is azt a gyakran terjedelmes listát, ami a Pesty-féle összeírás óta elfelejtődött.
Különösen érdekes, hogy a keselyűsi úttól északra elterülő Sáros-alja és a Hátfői-erdő gyakorlatilag egyetlen egy földrajzi nevet nem tartalmaz a gyűjtésben. Ez a rész hivatalosan Őcsényhez tartozik, de hosszan beékelődik a terület elé a szekszárdi határ, ami egészen Keselyűsig tart. Ezt az Őcsénytől távoli vidéket az őcsényiek soha nem használhatták, az valószínűleg a szekszárdiak területe lehetett. A kérdezőbiztosok viszont csak a hivatalos községhatár alapján kérdeztek.
A Gemenc határa tehát igen gazdag dűlőnevekben. A gemenci térképek is sokat feltüntetnek ezek közül. Ezekkel most mégsem foglalkozom, egyszerűen "kapacitás hiány" miatt. Így a Bogyiszló környéki, Gemenccel határos nevek tisztázásával sem foglalkozom, pedig itt is nagy a rendetlenség.
Szorítkozzunk tehát csak a mai értelemben vett gemenci határokra, és vegyük sorra a Bogyiszló környéki problémás neveket.
1. Fúvatás. A Szarvas András-féle térképen szerepel egyedül. A Tolnai-Holt-Duna Gemencbe belógó, a Sió töltésével levágott része. A történelmi térképeken nyilván nem szerepel, mert a Sió töltése új keletű.A TMFN (Tolna megye földrajzi nevei) sem említi. Valószínűleg Szombathelyi Gergely (ShG) közlése nyomán vette át a Szarvas-András-féle térkép, mert annak korábbi, hozzám elküldött variációiban nem szerepel a név.

A Fúvatás. (Tolnai-Holt-Duna). Tavaly novemberben készült kép

2.Kutyatanya. A Szarvas-féle térképen a név csak mint Kutyatanyai-zsilip jelenik meg. A zsilip biztosít kapcsolatot a töltés által kettévágott Fúvatás és a Tolnai-Holt-Duna közt. A nevet vízügyi szakemberek használják, ez alapján javasoltam felvételét. Valójában Kutyatanya elsősorban a Szekszárd-Bogyiszló útnak a révje volt,csárdával, egyéb épületekkel, korábban a Dunán, majd a Sión. A Cartographia térképe Gógai-révnek hozta,azóta ezt más térképek átveszik. Pedig a régi térképek közül a 2.katonai felmérés is feltünteti Kutyatanyát, a TMFN pedig több nevet is eredeztet a Kutyatanyainak nevezett rév körül. A tőle csak néhány méterre lévő erdészházak viszont a szomszédos erdőrész nevét viselik: Góga (Gógga)

A Kutyatanyai-rév

3.Holt-Ásvány. Olyan név, amiről számomra a TMFN tudósított először. Jelentős név lehet, mert "bokra van", azaz több név is hivatkozik rá. A Holt-Ásvány névvel jelölt rész itt van a Google Mapsen. A térkép közepén levő kis tó neve tehát Holt-Ásványi-kobolya. A Sió part közelében lévő hosszan elnyúlt időszakos tónak a neve Limány, ami szintén ismeretlen volt eddig számomra.

Holt-Ásványi-kobolya

4. Torméz-kobolya. A Gemenc Zrt. térképn Dög-tó a neve annak a kis tónak, ami a Sió mellett található a hátfői részen. A TMFN Torméz-kobolyának nevezi, és megemlíti, hogy egy Torméz nevű ember nevéből ered.

A Torméz-kobolya