2012. május 30., szerda

A Jajdomb és környéke

Hírhedt hely volt régen Szekszárdon a Jajdomb. A város határában, a Sárvíz
mocsaraiból  kiemelkedő dombon  akasztották fel  régen az elítélteket.
A 18.század végén még Kengyeldombnak nevezték, a 19.századtól
lett a neve Jajdomb. A 19.század legelején az elítéltek lelki üdvéért egy keresztet
állítottak a domb szélén a vesztőhelyre vezető út mentén.  Ez látható a képen,
a talapzat még eredeti, a kereszt már későbbi. A 19.század közepén  felépült
egy kis siralomház,amit Jajháznak neveztek.

Ma a Jajdomb környéke már Szekszárd ipari övezete. Az egykori vesztőhely
helyén egy tejüzem van, melynek udvarán- minő meglepetés- egy fiatal
mamutfenyő áll. Viszonylag jó állapotban, kicsit szárad csak.
Újra: Azt hiszem ezt a fát "benéztem", és ez "csak" valami tuja-féle lehet.
Nem mentem elég közel, csak úgy hányaveti módon fényképeztem le.

Szekszárd másik mamutfenyőjére Molnár Zoli fotósbarátom
hívta fel a figyelmemet. Ez a gyermekotthon udvarán áll és
az elmúlt években tönkrement.

A Jajdombtól nincs messze a Csörge-tó. Hosszabb ideje figyelem a tó
körüli eseményeket, mert ez minden szekszárdinak valahogy szívügye.
Tavaly mar "mammogtam" egy-két bejegyzésben róla.
Most sem mutat valami vigasztaló képet. A tavalyi fakitermelés során
ledarált fatörmelék még mindig a tó partján hever, és a tavalyi beavatkozás révén
a tópari részint természetes  ligeterdőt sikerült ruderális gyomtársulássá
átalakítani. A víz állapota ránézésre rosszabb,
mint tavaly, nyoma sincs már a rucaörömnek. A madárvilág gazdag,
béka, pecás akad.

Ez a környezet sem zavarja ezt a kis kócsagot, aki rendszeresen feltűnik
a tóparton. Most szombaton gimnazistáink ehhez a tóhoz mennek szemetet
szedni,  a Te szedd! akció keretében, úgy fest tehát, hogy nem mondtak
még le teljesen a tó rendbetételéről.