Borozgatánk a Lisztes-völgyben

  

Nem asszonyöl de pincemély

Sötétje vonz lopó a kéj

Szerszáma bedugom alul

S megcsókolom fölül vadul

Nem lágy ölek de szurdikok

Ahol még föl-le csúszhatok

Rozsdás a kulcs de nyitja még

A présházat s ez épp elég

Hej fény-lopóval fölszivott

Pity -óborok

Miket kifröcsentett az Úr

(Talán nem fogta jól alul)

Hej Nap kövér hordója fenn

Mely ott görög a pince-menny

Grádicsain alá az éjbe

Tudom gurulhat még elémbe

Ha a majd gálickék egek

Szőlőhegyén a Hold kerek

Kőasztalára könyökölve a

Nagyot sercin

pipámat olykor félrerakva

Napot verek naponta csapra

S iszom kancsójából az égnek

Reggel vöröst délben fehéret

Baka István Háry János bordala volt képeimhez a kommentár. .

A sóskúti Kálvária-hegy és barlangja

Nagypéntek.

 

Sóskúti kopárok,

Kilátás a Kálváriáról. Sóskút települészserkezetén látszik, hogy már a fővárosi agglomeráció része. 

Kora tavaszi virágpompa a hegyen. 

Héricsek 1. 

Héricsek 2. 

 Még nem láttam ilyen hatalmas mennyiségben vadon termő gyöngyikéket.

2. 

3. 

A Kálvária-hegy mindössze 174m magas, de elég jó kilátóhely. A Pilis felé tekintve. 

Azért meg kell választani az irányt, hogy ne ipari létesítmények és kőbányák felé tekintsünk. 

Rétek, legelők. 

A Kálvária-hegy igazi érdekessége a barlang. 

Valószínűleg ez hazánkban a legalacsonyabban nyíló tisztességes barlangja. A Kálvária-hegy eleve csak 174m-rel van a tengerszint felett. A barlang pedig a GPS-em szerint mindössze 147m-en nyílik. 

Két ága van, és a vagy 63m -es összhoosszúgágot írnak róla. 

Régészetileg is számontartott. 

A 63 méterből elég sok járható normálisan is, és nem kell gyíkemberként kúszni-mászini mindenhová. 

Adós vagyok még az elég furcsa nevével. Zelezna Baba, Vasorrú Bába így hívják. 

Akit érdekelnek a részletek, nézze meg a Wikipedián. 

A barlang nyílása kivehető ezen a távolabbi képen is. 

Sóskút környékén évszázadok óta bányásszák is a mészkövet. Ennek nyomai a Kálvária-hegyen is felfedezhetők. 

A bölcskei "'malátok"

Bölcske mellett egy izgalmas, sok szigetből álló vízi világ terül el, amit régen malátoknak neveztek az itteniek.

Nem kevesebb, mint 11 sziget van itt ezen katalógus szerint. 

A képen a keresztgát által kialakított öböl, meredek partján hatalmas nyárfával.
Az EU-s szigetkatalógusban olvasható nevek  nem túlságosan informatívak, pl. ilyenek, hogy HU107. Más térképek sem sok nevet említenek itt. A Tolna megye földrajzi nevei (TMFN) c. gyűjteménytől reméltem több támpontot, de meglepő módon itt is inkább csak az összefoglaló nevet, a malátot említik. A malát vizek járta területeken kialakuló ideiglenes, "nem túl komoly"  sziget, zátony neve a helyi nyelvjárásban, de füzes, rekettyés, ingoványos területet is jelöl.  A bölcskeiek számára az Öreg-sziget bír jelentőséggel, de erről majd később.  

Ebből is nyilvánvaló, hogy a Bölcske környéki vízrendszer szigetei nem túl idősek. Így ősöreg nyárfásokat nem is remélhetünk itt. Ennek ellenére az egyik partoldalban nagy fekete nyárra akadtam. 

A terület megközelítésének kulcsa egy hatalmas keresztgát, amiről még lesz szó. A képen ezen haladok, és a holtággá vált egykori ágról készült a kép. 

A hódok aktivitásának számos jelét látni a keresztgát mentén is.

Pecások birodalma. 

Vizi madarkból semmi. C betűs lepke. 

Rövid, alig félórás útra volt csak időm.  Így csak arra vállalkozhattam, hogy a csónakháztól indulva átvágok egy szigeten ki a nagy Dunáig. 

Így is számos ágat érintettem közepesnél egész kicsit alacsonyabb vízállásnál. 

Tipikus. 

Magán a legnagyobb szigeten (HU107, TMFN: "Malát-erdő, Nagy -sziget) is számos egykori feltöltődött ág nyoma. 

Homokos fövennyel fogad a nagy Duna. 

Nyáron idilli fürdőhely lehet. 

A terület kialakulásában döntő szerepe lehetett a kőszórásoknak, sarkantyúknak. 

Tipikus. 

A Nagy-sziget ma intenzív erdőgazdálkodás alatt áll, telepített nemes nyarasokkal és tarvágásokkal. 

 

A terület történetével  foglalkozott már Szávoszt-Vass Dániel is blogjában.  Az ő megállapításai szerint itt is a fő probléma (mint pl. Tolna esetében)  a löszös magas part alámosódása volt. Az 1. katonai felmérés térképén  (18.század vége) még azt látjuk, hogy a Duna közvetlenül a Bölcske melletti magas part mentén folyik el, pusztítva azt a szőlőkkel és magával a településsel is.  Ezért már 1817-ben felmérték a Földvár és Bölcske közti löszpartokat. A cél a Duna elterelése lett a löszpartok alól.l. Ezt természetes folyamatok is elősegítették. A 2. katonai felmérés térképén (19. század közepe) a partokról lemosódó hordalék sárga foltja már megjelent a magas part lábainál, valamint a képbe felülről belógó Alsó-szigetnek a végénél megjelent két kisebb sziget. A 3. katonai felmérés térképén (19. sz. vége) ezeknek a szigeteknek némi átrendeződése figyelhető meg. Ennél is jelentősebb változás, hogy jól látható módon az Öreg-sziget egykor széles Duna-ága gyakorlatilag szinte eltűnt. A szigetet birtokba vették az itteniek, ma is mezőgazdasági terület.

A 4. katonai felmérés térképén (1941) már ott látjuk a nagy változásokat hozó keresztgátat. A mögötte kialakuló holtágban a feltöltődés viharos ütemű volt, ma már csak egy vékony ág maradt mögötte. A térképen láthatók azok a kőszórások is, amik további feltöltődést eredményeztek. Az Öreg-sziget egykori sziget mivoltára már csak egy vékony erdősáv utal. Az utolsó térképünkön a terület mai képe látható. Feketével berajzoltam azt a nyúlfarknyi utat, amit megtettem.

A tavasz kis dombságunkban

Három röpke kis út március végéről.

Az odvas keltikéket két helyen csodálhatjuk: a Sötét-völgyben és a Gurovica-erdőben.

Som mindenfelé akad.

Sötétvölgy.

A méhek is rajzanak.

Tipikus.

Egerészölyv.

Erdei pinty, hím...

...és tojó.

Tavaszi séta a Gurovica-erdőben.

Fakopáncs húz el.

Bogláros szellőrózsa és ibolya.

Zöldek.

Lyuggatott ezüsthárs.

Patakvölgy...

...dögtetemmel.

Minden komolyabb erdőnek megvan a tavaszi jellegzetessége. A szálkai Oberwaldnak ez a bogláros szellőrózsa. 

Kedvenc medvehagymázónk  a Szekszárdi-dombság tölgykirálya mellett van, ami az első képen is feltűnik.