2023. április 4., kedd

A bölcskei "'malátok"

Bölcske mellett egy izgalmas, sok szigetből álló vízi világ terül el, amit régen malátoknak neveztek az itteniek.

Nem kevesebb, mint 11 sziget van itt ezen katalógus szerint. 

A képen a keresztgát által kialakított öböl, meredek partján hatalmas nyárfával.
Az EU-s szigetkatalógusban olvasható nevek  nem túlságosan informatívak, pl. ilyenek, hogy HU107. Más térképek sem sok nevet említenek itt. A Tolna megye földrajzi nevei (TMFN) c. gyűjteménytől reméltem több támpontot, de meglepő módon itt is inkább csak az összefoglaló nevet, a malátot említik. A malát vizek járta területeken kialakuló ideiglenes, "nem túl komoly"  sziget, zátony neve a helyi nyelvjárásban, de füzes, rekettyés, ingoványos területet is jelöl.  A bölcskeiek számára az Öreg-sziget bír jelentőséggel, de erről majd később.  

Ebből is nyilvánvaló, hogy a Bölcske környéki vízrendszer szigetei nem túl idősek. Így ősöreg nyárfásokat nem is remélhetünk itt. Ennek ellenére az egyik partoldalban nagy fekete nyárra akadtam. 

A terület megközelítésének kulcsa egy hatalmas keresztgát, amiről még lesz szó. A képen ezen haladok, és a holtággá vált egykori ágról készült a kép. 

A hódok aktivitásának számos jelét látni a keresztgát mentén is.

Pecások birodalma. 

Vizi madarkból semmi. C betűs lepke. 

Rövid, alig félórás útra volt csak időm.  Így csak arra vállalkozhattam, hogy a csónakháztól indulva átvágok egy szigeten ki a nagy Dunáig. 

Így is számos ágat érintettem közepesnél egész kicsit alacsonyabb vízállásnál. 

Tipikus. 

Magán a legnagyobb szigeten (HU107, TMFN: "Malát-erdő, Nagy -sziget) is számos egykori feltöltődött ág nyoma. 

Homokos fövennyel fogad a nagy Duna. 

Nyáron idilli fürdőhely lehet. 

A terület kialakulásában döntő szerepe lehetett a kőszórásoknak, sarkantyúknak. 

Tipikus. 

A Nagy-sziget ma intenzív erdőgazdálkodás alatt áll, telepített nemes nyarasokkal és tarvágásokkal. 
 

A terület történetével  foglalkozott már Szávoszt-Vass Dániel is blogjában.  Az ő megállapításai szerint itt is a fő probléma (mint pl. Tolna esetében)  a löszös magas part alámosódása volt. Az 1. katonai felmérés térképén  (18.század vége) még azt látjuk, hogy a Duna közvetlenül a Bölcske melletti magas part mentén folyik el, pusztítva azt a szőlőkkel és magával a településsel is.  Ezért már 1817-ben felmérték a Földvár és Bölcske közti löszpartokat. A cél a Duna elterelése lett a löszpartok alól.l. Ezt természetes folyamatok is elősegítették. A 2. katonai felmérés térképén (19. század közepe) a partokról lemosódó hordalék sárga foltja már megjelent a magas part lábainál, valamint a képbe felülről belógó Alsó-szigetnek a végénél megjelent két kisebb sziget. A 3. katonai felmérés térképén (19. sz. vége) ezeknek a szigeteknek némi átrendeződése figyelhető meg. Ennél is jelentősebb változás, hogy jól látható módon az Öreg-sziget egykor széles Duna-ága gyakorlatilag szinte eltűnt. A szigetet birtokba vették az itteniek, ma is mezőgazdasági terület.

A 4. katonai felmérés térképén (1941) már ott látjuk a nagy változásokat hozó keresztgátat. A mögötte kialakuló holtágban a feltöltődés viharos ütemű volt, ma már csak egy vékony ág maradt mögötte. A térképen láthatók azok a kőszórások is, amik további feltöltődést eredményeztek. Az Öreg-sziget egykori sziget mivoltára már csak egy vékony erdősáv utal. Az utolsó térképünkön a terület mai képe látható. Feketével berajzoltam azt a nyúlfarknyi utat, amit megtettem.