2024. június 6., csütörtök

Nagy Gemenc túra

Az elmúlt hétvégére  a nemzeti park (DDNP) spártai jellegű, kétnapos, 40 km-es túrát hirdetett a Gemencbe. Víz, élelem csak annyi, amennyit viszel, alvás a csillagos ég alatt, legfeljebb egy vadetető védelmében. Nagy lelkesedéssel készültem, de még a minimális 5 fő sem jött össze. 
Az elmaradt túra helyett egy 25 km-es pörbölyi körrel vígasztaltam magam. Nálunk egész éjszaka megszakításokkal, de szakadt az eső előző éjszaka. Itt  jobb volt a helyzet, alig volt sár. 
Indulásként a Nyéki-Holt-Duna tanösvényt jártam volna végig, de helyenként már elnyeli a dzsuva. A táblái közül sok még jó állapotban van, de összességében azt lehet mondani, hogy a DDNP mintha elengedte volna ezt a tanösvényt, nyilván a pénzhiány okán. 
A szuláki tölgyek körül hatalmas fiatal telepítésben, nyakig érő seprencében "kalandoztam" vagy fél órát a hülyeségem miatt, mire megtaláltam a Gemenc egykori tölgykirályának maradványait. 
A mostani királyra rámérek, 660cm.  
Évi egy cm-t növögetve halad ez is a kimúlás felé. 
Hosszú menetelés következik egy állítólag illegálisan létesült, de megtűrt Mária-útvonalon. 
Néha átvágok a dzsuván a part felé. A Duna áradásban, egyelőre csak a folyamat elején. 
Nem csak a fövenyt, hanem a gyepet is víz takarja már. A Kádár- szigeten, és mellette a Pandúron is piknikezők motorcsónakokkal. 
Nem sok izgalom kilométereken át.
Néha egy-egy malacos disznó, kóboroló süldő és a kádári halászház kerítése mögül előrontó eb emeli csak az adrenalin szintet. 
Kobolya gémekkel, de ők  a gyorsabbak és ügyesebbek, csak hűlt helyüket sikerül megörökíteni. 
A Pörböly Titán (dagad a mellem a büszkeségtől, hogy hülye névadásom hogy átment a köznyelvbe) felé kifejezetten izgalmas az út.  Évekkel korábban itt tarvágás volt, de már felnőtt egy új növendék erdő, több tisztes fát meg meghagytak. 
Ez a feltöltődő Móric-Dunát ábrázoló fénykép azért került be a válogatásba, mert  jól látszik, hogy a sarjadó új erdő egy-két fája már itt is akác. 
Tisztes tölgy mellől pillantja meg az ember először  Pörbolyi Titánt. 
Idefelé két csoportban 5 emberrel is találkoztam, de én úgy ehettem, ihattam sőt még szunyókálhattam is egy fél órát, hogy se emberek, de még szúnyogok sem zavartak.  Néhány napja a Gemenc északi részén millió szúnyog volt már.
Itt már szép széles a Móric-Duna. 
Egy tő tündérfátyol.
Mutatós tölgy a Dunaág partján. 
Még néhány év, és jönnek a csonkulásáról a hírek. Erre több jel is utal, bár a nyárfák tudnak nagyon szívósak is lenni. (Lásd pl. rétújfalusi fát.) 
Ismét eseménytelen kilométerek következek volna pl. télen, de most utamba került néhány érdekesség. Magyar színjátszólepke. (A pontosítást Lukács Robinak köszönöm.)
Vöröskönyves, fokozottan védett faj. Alig találtam olyan nézőpontot, ahonnan irizáló színe bevillant. 
Végre egy emblematikus faj is. A gemenci Big Five-ból (saját listám szerint: rétisas, fekete gólya, gím szarvas, vaddisznó, az 5.-en lehet vitatkozni: aranysakál/ hód/barna vagy vörös kánya) ezzel meg van kettő. 

A piros turistaút a nagy forgalmú 55-ös út egy hidja alatt vezet át a Cserta-Duna felé. 
A Cserta-Duna.
Szürke gém tündérfátyolok közt. 
Innen kezdve hosszú kilométereken át jobb kéz felől a szépséges Cserta-Duna,...
... bal kéz felől pedig  a nehéz, de kifizetődő örökség, a "fekete dió amazonasz" kíséri utamat. 

Gigászi erők pakolgatják az uszadékfákat a Sárkány-fok mentén. 
A Sárkány-fok a legigazibb fokok egyike a Gemencben. A Nyéki-Holt-Dunát köti össze a Cserta-Dunával. 
Vizitökök a Cserta-Dunán. 
Hattyúk. 
Talán ez a leglátványosabb szakasza az alföldi kéktúrának a Gemencben. Most jól járható, nem úgy mint  8 éve. 
Érdemes minél többször lemenni a holtághoz. 
Ha szerencsénk van, percekig figyelhetünk egy szarvastehenet, ...
...amint jóízűen falatozgat a friss levelekből. Végül én unok rá. A Big Five-ból megvan három. 

Itt már több a tündérfátyol. 
Ez a merészen egyensúlyozó tölgy 450-es. (Ennyi a centiméterben mért kerülete.) 
Óriás szitakötő. 
Pörbölyön újra kiérek töltésre. 
Áll még és közepesen virulens a pörbölyi tölgy is a csontszáraz Kerülő-Duna mellett. 2009-ben ez is belépett a 600-asok klubjába, de most nincs lelkieröm rámérni. 
A vadmegfigyelőnél szép agancsos bika lebzsel. 
Egy másik  réten tehén hever kis gidájával. 
Nagyon bizalmatlanok még a mostani vaddisznók. 
25 km után megnézem az új vadászati tanösvényt, amit Party Istvánról neveztek el. Többek közt Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Kádár János vadászvezetője volt a Gemencben. Apja Bethlen Istvánt, Horthy Miklóst és Klebelsberg Kunót kísérte, és némileg szerencsésebb volt. Nem kellett megértetni, mint fiának Farkas Mihállyal, hogy nem illik géppisztollyal vadászni, és ha Habsburg-Tescheni Frigyes főherceg is beérte maximum napi két bikával, akkor hét egy kicsit sok egy honvédelmi minisztertől - szólnak a legendák.  

Rövid értekezés a gemenci orchideákról

 Lukács Róbert jelzései nyomán a bejegyzést újraírtam. 

Május legvégén sarkvirágot fotóztam Keselyűsben. Ezt először kétlevelűnek gondoltam, mert az már ismert volt a Gemencből. Lukács Róbert azonban felvilágosított, hogy a jóval ritkább zöldes sarkvirágot találtam meg, és azt fotóztam több helyen is. 

Mindez arra inspirált hogy röviden újra áttekintsem mindazt, amit a gemenci orchideákról tudni lehet. (A bogyiszlói orchideás erdőt nem tekintem most a Gemenc részének.) Tudni kell azt is, hogy az árterek nem kifejezetten kosborbarátok. Ennek ellenére elég tisztességes fajlista jött létre, főleg Keselyűsből. Ezzel nyugodtan kijelenthetjük, hogy Keselyűs tágabb környezete ma már felülmúlja a híres Bogyszlói Orchideás Erdőt is. (Igaz, oda évek óta nem mentem ki.) 

A szakma által ismert (Molnár V. A.- Csábi M. 2021-es művében  szerepelő) gemenci orchideák 
  1. fehér madársisak. 2018-ban én is észleltem, de csak egyetlen egy tövet, a Sió-part hátfői részén.
  2. széleslevelű nőszőfű. Még nem láttam a Gemencben.
  3. pókbangó. 2014-ben találtam meg Keselyűsben, Tóth István Zsolt révén lett publikált. Azóta is rendszeres, nagy állománya van, az idén új helyeken is előjött, terjedőben van.
  4. vitézkosbor. 2011-es Orchideák atlasza már jelzi a Gemenc északi részén. 2012-ben Szombathelyi Gergely is megtalálta  első példányait a keselyűsi töltéseken. Még abban az évben új helyeken is azonosítottam. Azóta is stabil állománya van.
  5. bíboros kosbor. Még nem láttam a Gemencben.
  6. kétlevelű sarkvirág. Még nem láttam a Gemencben.
Általam és Szombathelyi Gergely által azonosított orchideák a Gemenc északi részén: 
  1. zöldes sarkvirág. A Gemenc észak területein az idén  találtam több helyütt Azonosításukat Lukács Róbert pontosította. [12]
  2. tarka pettyeskosbor [3]. 2012-ben Szombathelyi Gergellyel észleltük egy példányát Keselyűsben, 2016-ig láttam, utóbbi időben nem jött elő.
  3. agár sisakosbor [4]. 2015 körül észleltem először, azóta is egy-egy év kimaradásával,  legutóbb 2023-ban.
  4. tornyos sisakkosbor. Szombathelyi Gergely 2015-ben  találta a Gemenc északi részén a töltésoldalban. Ezt Tóth István Zsolt is átvette idézett publikációjába,  megemlítve, hogy észlelését követően a töltésoldalban végzett munkálatok révén eltűnt. azóta sem került elő. 

2024. június 2., vasárnap

Eső, Dömörkapu, Mecsekoldal, Pereked

Új színfolt a Mecsekben 

Pécsi munkám végeztével, még szakadó esőben felmentem egyik kedvenc pécsi helyemre, a Dömörkapuhoz. Szerencsém lett, hamar csillapodott az eső. 

Lassan kizöldül a Karolina-táró is. 

A meredek falak még tartják magukat. 

Itt van egy cikk, ezek szerint 2025-re kéne befejeződni az itteni munkáknak. 

Eső után.

A Flóra-pihenőből szemezgetek ismét a perekedi templommal. 

Aztán végignézem  az egykori vidámpark helyén kialakított meseerdőt. 

Zseniális ez a meseerdő! Ha unokám lesz, ide biztos hogy elhozom, hol máshol lehet kosborok közt mesézni?  Ismét egy remek óriás Baráth Gábortól. Tele az erdő kedves ötletekkel, remek történetekkel. Persze a szemerkélő esőben egyedül vagyok. 

Aztán az eső elálltával kicsit bóklászom a Mecsekoldal parkerdőiben.  Csodás növényeket találok. Tarka nőszirom. Védett! 

Tarka imola. Védett! 

Tornyos sisakkosbor. Védett!

Ez is. 

A kettő együtt. 

Nagyvirágú laputurbolya. 

Hazafelé kitérőt teszek Perekedre, ha már annyit néztem a távoli templomot. Talán a másik blogomban több szó is lesz róla.

Baracklevelű harangvirág a templomdomb szép, természetes gyepén. 

Innen szép a kilátás. 

Halványan látszik a Flóra-pihenő is ahonnan egy órája fényképeztem a templomot. Közben a nap is kisütött. 

 

2024. június 1., szombat

Bárányfok és Borrév közt

Az új kerékpárút meghozta a Bárányfok iránti kedvemet is. 

Ekkor még reménykedtem, hogy lesz ennél izgalmasabb madárfotó is. Nem lett.

A tanösvény fok mentén haladó fele (ami része a Kék Körnek is)  gondozott. A pihenő padok mellett a fű levágva. Nem tudom ki gondozza, a nemzeti park, Gemenc Zrt., természetjáró szövetség? Az erdőn keresztül vezető részét viszont ilyenkor nem járja senki. Ott elszabadult a vegetáció. 

Itt soha nem nyüzsögtek  a vízimadarak. 

A Borrév-fok (egykori Dunameder maradvány) tele vízzel.

Itt át lehet kelni egy izgalmas rét felé, de nem most.

A Sió halívás miatti visszaduzzasztása itt is komolyan érződik még. 

Ezt a farakást azért fényképeztem le, hogy emlékezzek arra, hogy milyen szívfájdító, de ugyanakkor horrorisztikus madárfióka rikácsolás jött a belsejéből.  Forrását nem találtam meg, mert amint megálltam keresgélni,  elképesztő mennyiségű szúnyog lepett el. 

Tipikus. 

Hol a manóba lehettek eddig a sarkvirágok?  Vagy én szenvedtem eddig farkasvakságban?  14 év alatt eddig egyetlen egy tövet sem láttam az idei évig. Ráadásul ez, Lukács Róbert pontos meghatározása szerint, ez a jóval ritkább zöldes sarkvirág. 

Most meg ezen a pár kilométeres úton 14 tövet találok, és akkor nem is beszéltem még Keselyűsről. Idő nincs a fényképezésre, megesznek a szúnyogok. 

A szúnyoginvázió meghozza a fecskék vadászó kedvét is. 

Még több fecske. 

Közönséges lepke csüng a zsályán, legyen a a neve közönséges csüngőlepke.