|
Kíváncsi voltam, mennyi ez az évi 2,68 cm, ezért a Pósfai-listáról 76
másik tölgy adatával vetettem egybe. A listát a fenti kép tartalmazza.
Piros színnel a ma már 700-as tölgyeket jelöltem, a 600-asok fekete,
az 500-asok kékkel vannak jelölve. A nagyobb fáknál minden tekintetben
engedékenyebb voltam, a kisebbeknél legalább 10 éves idősort
követeltem meg. A már elpusztult, "visszarakó" fákat nem vettem
figyelembe, ha bizonytalan a halálának ideje. A legérdekesebb adatokat
bekereteztem, ezekről írok is. Nyilván ez csak egy órás fércmű, de
hátha gondolatébresztő. Néhány következtetés, érdekesség csak így
hamarjában:
1. A vizsgált tölgyek növekedésének átlagértéke 1,89 cm/év
2. Ez a 700-asoknál 2,19 cm/év, a 600-asoknál 1,68 cm/év, a
500-asoknál 1,89 cm/év. Hogy mi okozza ezt a nehezen magyarázható
különbséget, arról lövésem sincs. Pósfai György ehhez e következő
megjegyzéseket fűzte:
...elégedetten konstatáltam, milyen szép adatsor van már a
tölgyekről az újramérésekkel. Valóban, első ránézésre is úgy látszik
- nem meglepő módon -, az egészséges, nagy koronájú fák gyorsabban
nőnek, mint a ramaty állapotúak. Talán az is mutatkozik, hogy a jó
vízellátottságú helyeken nőnek gyorsan a tölgyek. A hétszázasok
nagyobb növekedési üteméről két lehetséges, egymást nem kizáró
magyarázat is eszembe jut:
1. A korral csökken a növekedés üteme, ez a hétszázasokra is igaz
lehet, csak itt alacsony a mintaszám, és egy-egy mérési eltérés vagy
kivételes fa is nagy különbséget okozhat. Ha kivesszük a péterhidi
tölgyet, ahol bizonytalan a mérés (ferde, lefelé erősen szélesedő
törzs, változó talajszint), máris 1,85 cm/év jön ki. Ha a
drávaszentesit is kihagyjuk, az érték 1,72.
2. A hétszázasok éppen azért hétszázasok, mert kivételes genetikai
adottságúak, illetve nagyon jó termőhelyen állnak. Tulajdonképpen
nem idősebbek, hanem az átlagnál gyorsabban növő hatszázasnak
tekinthetők.
Ha ismernénk a fák korát, évgyűrűszámát is, mindjárt világosabb
lenne a kép.
3. Az 1cm/év-nél kisebb, vagy ekörüli növekedésű fák tapasztalatom és
a leírás szerint is már ramaty állapotban vannak.
4. 3cm/év feletti növekedés látszólag a kirobbanó életerő bizonyítéka.
Nem árt azonban figyelni arra, hogy ilyen értéket ért el a almamelléki
cser, mégis kidőlt. A ladi még fantasztikusabb növekedést produkált
4,11 cm/évvel, majd váratlanul megtorpant és ma már pusztul. A
listáról lefelejtett baki "kisebbik" is egy 2,4 cm-es növekedési
periódus után dőlt ki. A kétújfalui is 2,54 cm/év növekedés után
kezdett el pusztulni. Végül is bármikor elkaphat egy fa betegséget,
esetleg valami viharkár érheti, nem is beszélve Patkó Bandi fájáról,
ami még 1,51 cm/év gyarapodással tovább nőhetett volna, ha nem
gyújtják fel.
5. A 700-asok közt a bogdásai biztosan lépeget a 800 cm felé, és
2023-2024 táján beléphet egyetlen faként a 800-asok klubjába
is.
6. Egészen fantasztikus az általam csak kudarcélményként ismert
péterhidai tölgy, aminek növekedési üteme Pósfai Györgyöt is
elbizonytalanította, de a még a biztos adatok alapján is kirobbanó
növekedést produkál a 4 cm/év értékkel. Ezért is lenne fontos ennek
(egyébként tervezett) újramérése, hogy legyen több adatunk erről a
csodálatos fáról.
7. A 600-asok közül a kiskörei éri el csaknem a 4 cm/éves
növekedést.
8. Az 500-asok rendkívül szórnak. Egy sárvári 4,9 cm/éves növekedése
abszolút listavezető.
9. Végül is az egész vizsgálódást ezért az egy mondatért
csináltam: A keselyűsi tölgy 2,68 cm-es növekedése átlag
feletti, de semmiképpen sem számít rendkívülinek. Ebben még a közeli
gemenc-dunaparti tölgy is megelőzi.
10. Ebből is látható, hogy a Pósfai-lista milyen fantasztikus értékes
lista, amelynek adatai további -ennél komolyabb- elemzésre is
alkalmasak.
Takács Márton is ez alapján doktorált, talán készített ilyen jellegű - de nyilván ennél komolyabb-
elemzéseket is. Dr. T is hozzászólt a témához a denderomania.hu fórumán, néhány fontosabb elemét ennek is idemásolom: "A fák növekedési üteme egyik alapja az életkor meghatározásához vezető nehéz útnak, emiatt én is évek óta vezetek egy táblázatot a három legtovább élő fafaj (csoport), a tölgy, a szelídgesztenye és a hárs 6 métert elérő, vagy azt meghaladó törzskerületű példányainak méretbeli változásairól. Ebben a táblázatban feltüntettem még három, általam fontosnak gondolt jellemzőt, a fa formáját, a tengerszint feletti magasságot és a legfontosabbat: az éves átlagos csapadékmennyiséget. Ezek alapján … az látszik, hogy a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken annak esélye, hogy a tölgy igazán nagyra nőjön, vagyis hosszú távon erős gyarapodást produkáljon. Természetesen egy ez bonyolult kérdés,… de két adatot kiemelnék: 300 méteres tszfm felett mindössze két hatszázas tölgy található, a noszvaji és a neszmélyi, a hétszázasok pedig két fa kivételével (Bak, Csákánydoroszló) mind 200 méteres tszfm alatt nőnek. A György által említett életkori kérdés ("a hétszázasok tkp. gyorsan növő hatszázasok") pedig alapvetően helytálló, mert a jelenleg rendelkezésemre álló információk alapján pl. a hatszázas harkakötönyi, ragályi, tardosi vagy parádfürdői tölgyet kb. 300 évesnek gondolom, míg a hétszázas bogdásai, lajosházi vagy péterhidai tölgy talán ha 220-250 éves lehet. Egyébként megragadnám az alkalmat …, hogy leírjam: szerintem Magyarországon a (kocsányos) tölgyek elérhető maximális életkora 400 év (+ néhány évtized), ehhez jelenleg a legközelebb a baki tölgy (350 év, esetleg kicsit már több) és a zsennyei fa (kb. 320 év) állnak a legközelebb (nem számolva most a még életben lévő emlékműveket, a hédervári és az "eredeti" zsennyei fát, amelyek szerintem mindketten legalább 400 évesek).
|
