2022. január 2., vasárnap

Tavaszias merengés sövényekről és egyéb hülyeségekről

A bodzási szőlők feletti domboldalon fekszünk kis dombságunkban. Napozunk, 15 C fok van, de ahogy ott dél körül odasüt, simán megvan a 20 C fok is.  Öt napja még szánkóztunk. 
 
Szokásos 6,5 km-es sétakörünket tettük meg a tavaszias időkben. 

Szőlőteraszok közt, de valahogy elkezdtek a szőlők nyomasztani. Erről még lesz szó. 

Szívesebben néz az ember tájat és erdőt, mint a mindent behálózó kerítéses szőlőket. 

100% erdő. 


A sötétvölgyi Erzsébet-rét a távolból. Ilyenkor biztos sokan vannak a Sötétvölgyben is, bár még biztos nem mérhető a dolog  a Normafához.

A több százszor végigjárt Szarvas-szurdik...

... és az unalomig ismert löszfala. 

A Bati-keresz sem az újdonság erejével hat.

Pillantás a kilátóból.

A másik irányba, csenevész kis telepített fenyves felé.

Akkor ismét a szőlőkről. A kis dombságunkban egyre nyomasztóbb lesz a nagyüzemi táblák aránya. Ez a Bodzás- dűlői még hagyján, mert itt legalább van középen egy sövény. 

A háttérben a Mecsekkel meg egész jól mutat. 

El is gondolkodtam, hol máshol láttam én még gyönyörű szőlőket? Elsőként Svájc jutott eszembe, a buszból láttam ezeket a Genfi-tó partján, de erről normális képet nem csináltam, mert a CERN vendégei voltunk és nem a lavaux-i szőlősgazdáké.  Itt Chillon vára felett láthatunk néhány meredek teraszt.


Aztán beugrottak a meredek teraszok a Wachauból is...

... és természetesen Umbria és Toscana gyönyörű vidékei. A táj mozaikos, rengeteg sövénnyel, erdőfolttal, a szőlőket szántók legelők, olajfaligetek váltogatják. 


Mifelénk egyre inkább veszítenek a mozaikosságukból a szőlők, ahogy egyre dominánsabbak lesznek a nagyüzemi táblák. Sövény, gyümölcsfa alig van, annál több  az undorító drótkerítés. A drótkerítés persze kell, mert a  vadászati érdekekből túltartott vadállomány mindent lelegelne. Az, hogy a sövény milyen hasznos lenne, tanulmányozhatjuk a devoniaknál, ahol a Angliában a  legtöbb és legöregebb ilyen van, gyakran 400-500 évesek is akadnak.

A villányi táblák (meg az egriek, tokajiak stb.) már nem nagyon különböznek a szekszárdiaktól, bár pl.  Villányban nincsenek azok az undorító drótkerítések (olyan nagy számban), talán errefelé kevesebb a vad. 

Itt van például a tavalyi év legszebb szőlőbirtoka. Ezt a címet sem az ökológusoktól kapták, az biztos. 

Kinyíltak a százszorszépek... 

... meg valami kutyatejféle is.