2011. október 7., péntek

Egy tolnai kápolna és vadgesztenyéi: Ódány

Tolnai táj
   Kedd délután Molnár Zoltánnal, az utóbbi időkben szép sikereket elért
Tolna megyei fotóssal meglátogattunk egy olyan kápolnát,
amit eddig egyikünk sem látott. Arra számítottunk, hogy ez ugyan olyan lesz,
mint a többi külterületi kápolna: romos, kifosztott, feldúlt. De kellemesen
csalódtunk.
Zoltán szenvedélyesen gyűjti Tolna megye érdekes, "múltba zuhant" helyeit is.
Honlapja itt van. Érdemes végignézni. Egyéni, jellegzetes hangulatú
képeivel gyakran találkozhatunk a Google Mapsen is.

A kápolna- az isteni gondviselés mellett- talán ismeretlenségének
köszönheti azt, hogy eddig elkerülte a többi megalázó sorsát.
Az ismeretlenségének egyik oka fekvése. 4-5 km-re
van a legközelebbi publikus út. Többször kell átkelni akácos-kökénybokros erdősávon...

... és vizenyős löszvölgyek mélyén, ahol romos füzek állnak.

Végül kis szerencsével az ember ráakad arra a kápolnára, ami egy valóságos
kis csoda itt az Isten háta mögött, vagy inkább Isten tenyerén. A kápolna mellett
egy 370cm-es szép vadgesztenye áll.

A berendezése is meg van még, romjaiban. Egyszerű fa kereszt, esztergált
gyertyatartókkal.

Krisztus az Olajfák hegyén

A templom elődje szerepel a középkori pápai tizedjegyzékben.
Az első katonai felmérés középkori templomromot tüntet fel a helyén.
Valószínűleg ezekre a romokra épült fel 1846-ban,  a helyi kegyúrak,  Dőryek
jóvoltából a templom.

A melléképületek  az alapfalakig elpusztultak. Köztük érdekes fák nőttek.

Vadgesztenyék, hársak.

Egy másik 360-as vadgesztenye.

A közeli uradalmi központ felé szép vadgesztenyesor vezetett egykoron.

Fény

A templom búcsús hellyé vált a környékbeli németek körében, és
Nagyboldogasszonykor gyógy- és fűszernövényeket hoztak megáldásra.
Egykoron, régen.