Csámborgások a Budai Várnegyed környékén

 Két napig a fővárosban akadt dolgom a Vár környékén,  de sok időm is maradt. Elsősorban urbanizált területeket jártam végig. Néhány múzeumot is érintettem, de azért a zöld területek és a fák iránt is mutattam bizonyosfajta érdeklődést, nagyjából úgy, mint néhány éve Prágában. Nem volt ez megtervezett út, inkább csak ösztönösen, a pillanatnyi kedvemnek és szükségszerűségeknek megfelelően csámborogtam. 

A 2013-ban átadott "Mária-anya" a várban nézelődőknek háttal van, a pestieknek távol.  A Víziváros felé tartó várfalba helyezték át a 19. század végén az egykori Zeughaus (fegyvertár) remek kapuját. Ez volt a barokk palotaegyüttes egyetlen eleme, amin Ybl Miklósnak és Hauszmann Alajosnak megesett a szíve, amikor a palota gyökeres bővítésekor/szétbarmolásakor  a korábbi épületeket lebontották a vár déli részén.  Az Ybl-féle Várkert-kioszk is látszik magas tornyával, ami eredetileg szivattyúházként a Duna vizét felpumpálta a Várba. 

Jelenleg teljesen méltatlan körülmények közt van a Pósfai-listán országos második japánakác. Ez  talán az utolsó maradéka a várpalota egykori hatalmas parkjának, ami  József főherceghez köthető, akárcsak a Margitsziget vagy Alcsút.

  

A várba a Várkertbazár Ybl-lépcsőjén érdemes felmenni. 

A Szent János kápolna.
Elsőként a középkori palota romjain létrejött Budapest Történeti Múzeumot néztem meg, amit kb. gimnazista koromban láttam utoljára. Szerintem itt azóta nem sok minden változott. Szerencsére a "Mindent vissza Hauszmannig-" program ezt nem érintette, pedig Hauszmann idején ebből semmi nem látszott, a helyén díszlépcső és park volt.  Az 1686-as ostrom után ugyanis a romokat feltöltötték, és később barokk teraszok alakultak itt ki, és ezeket a romokat csak az 1945 utáni ásatások hozták a felszínre. 

A Zsigmond-kori szoborlelet egy darabja.
A középkor során a legnagyobb tekintélyt kivívott uralkodónk elsőrangú rezidenciává építette ki a budai palotát, amit Mátyás és Ulászló főként csak díszítményekkel egészített ki.

Reneszánsz töredék a Mátyás-Ulászló-palotából.
Régen a palota reneszánsz átépítését Mátyás királyhoz kötötték kizárólagosan. Ez algebrailag sincs alátámasztva, ugyanis a kiállított kőemlékeken majdnem annyi Ulászló címert látunk, mint Mátyás címert. 

Idilli táj ábrázolása egy szárnyasoltáron a Nemzeti Galériában. Későgót szárnyasoltáraink java  a  Jagelló-kor 36 évéből származik, nem Mátyás uralkodásának 33 évéből.

Legelésző nyáj pásztorral és kutyájával ugyanonnan.  Az új Nemzeti Galéria építésének  a módosított határidők szerint 2025-ben kellett volna elkezdődnie a Városligetben.

A várban is lehet csendes helyeket találni, és nem csak a kőtárakban. Idilli kert a Babits-sétányon.

Tisztes vadgesztenye ugyaninnen. 

A Bécsikapu-tér.Egyszer olvastam, hogy a tér egyik házában védett öreg szőlőtő van, de nem tudtam melyikben. A kapukat biztonsági zár védi. Ezt már itthon olvasom.

A turistaáradat elkerüli a középkori eredetű zsinagógát is, ami ma szerény imaház. 

A hódoltság alatt zavartalanul éltek és haltak itt a zsidók, a sírkövek ebből a korból valók.

Törökfejes ablakkeret a Táncsics Mihály utcából. 100 év alatt a gyűlölt ellenségből romantikus díszlett lett.

Rengeteg az érdekes épület, de ezek  inkább a másik blogomba kívánkoznak. Még egy a végére: Az Úri utca 52. sz. ház kapuja felett Széchenyi-címer. Itt élt Széchenyi Zsigmond, a neves vadász.

Az Ybl-lépcsőn a nap végén lefelé megyek, éppen egy esküvői fotózásba érkezek. 

Kilátás a Várkertbazár tetejéről. 

Szép hárs az Anjou-bástyán.

Életemben először felmegyek a Mária Magdolna templom tornyába.

Innen nézem a szinte teljesen beépített Svábhegyet és a János-hegyet. 

Innen jól látni a vár újjáépítésén dolgozó daruerdőt is.
A várbeli építkezésekről az első vita a 19. század végén robbant ki. Voltak akik elhibázottnak tekintették azt, hogy a vár középkori-barokk hangulatát hatalmas  középületekkel törjék meg.  A második vita az 1950-60-as években zajlott arról, hogy a háborúban szétlőtt épületekből  mit kell visszaállítani. Ekkor olyan régész és műemlékes szakemberek, mint Zolnay László, Gerő László  és Rados Jenő (no meg a párt) azon véleménye győzött, hogy inkább állítsuk helyre a vár középkori-barokkos arculatát. Ebből egy torzóban maradt helyzet alakult ki. A Hauszmann-terv radikális újjáépítési elképzelései hozták el a harmadik vitát, amibe nem megyek bele. Szerintem mértékadó (de korántsem alapos) összefoglalását és értékelését   itt olvashatunk. 

Nekem ez az arculat jobban tetszik...

....mint ez. (A volt Pénzügyminisztérium rekonstruált épülete, ahová a Belügyminisztérium költözik.)
Vajon mekkora autóforgalmat fog generálni az, ha tele lesz a vár minisztériumokkal?         

Kellemes meglepetésként fedeztem fel a hangulatos lépcsőket. Ez a linzi, szép vadgesztenyével.

Néhány park is új volt nekem, pl. ez az Európa-park. Ősinek nem nevezhető fák alkotják, mert 1972-ben egy konferencián résztvevő európai fővárosok képviselői ültették őket.

Egy újabb hangulatos lépcső a Kagyló utcában.

A lépcső alján  nagyszerű barokk szobor, Hörger Antal Máriája. A barokk mester ügyesen megoldotta azt is, amit 2013-ban már nem tudtak az imént bemutatott Mária-szobornál: Ez hátulról is nagyszerűen mutat, hála a szép napsugármotívumnak, ami szemből Mária körüli dicsfényként hat. 

Az öt éve bezárt már, és lassan romosodik a Király-fürdő épülete.

Arszlán pasa fürdője volt a Királyfürdő legrégibb része.

A városmajori templom a hazai modern építészet szép emléke. Árkay Aladár tervezte, fia fejezte be 1933-ban.

A templomegyüttes mögött hatalmas ostorfa.

Egy darabka Törökország. Gül Baba türbéje. 

1893-tól kezdődően Wágner János építész hatalmas villájával körbeépítette ezt a türbét, a déli lejtőt pedig parkosította. Ekkor ültette ezt a vadgesztenyét, ami parkjának egyetlen maradéka. A II. világháborúban  komoly károkat szenvedett épületet nem állították helyre eredeti magasságában, szerencsére a 2016-18 közti felújítás sem a Hauszmann-terv szellemében zajlott,

Ez a neobarokk villa már a Kissvábhegyen van. 

Egy darabka természeti zárvány.  

Egy régi könyvben olvasom, hogy a keresztény seregek 1686-ban innen lőtték a várat, a korszerűtlenebb török ágyúk nem hordtak el idáig. Állítólag ma is szép rálátás van innen a várra. Erre nem nagyon találtam példát, talán ha egy villa felső teraszára kéredzkedem be. 

A Budai-hegyek felé sincs túl jó kilátás. 

Északi oldalán kőbánya volt. 

Kristályok kis barlangjának  falában.

Maga a barlang inkább csak egy repedés. Hajdan a bányatulajdonos megelégelte, hogy a kristálygyűjtők folyton idejárnak, ezért a szurokkal kente be a kalcitokat, ennek nyoma ma is látszik. 

Ma sziklamászók gyakorlatoznak rajta. Azért "az se semmi", hogy 1,5 km-re a belváros szívétől sziklákat lehet mászni. Vajon melyik európai főváros tud ilyent? Budapest megér még néhány sétát.