 |
| Ha az M6-os úton átszeljük a Sárközt, akkor néhány nagy nyárfát láthatunk az autópályáról. Ezek közül egyet már Torma Zoli becserkészett. Ideje volt nekem is szétnéznem a környéken. |
 |
| A Torma Zoli-féle fához útvonalakat keresve tűnt fel, hogy igencsak történelmi vidék ez, a középkori Ete és a Sárköz vidéke. A mapire.eu régi térképei közt kezdtem el tehát kutakodni, és megint csak Böhm Ferenc nagyszerű 1772-es Sárköz térképével kezdem a vidék bemutatását. A térképrészleten kéken és vastagon kígyózik le a régi Sárvíz, keresztül a Sárköz közepén. A Decs-Szekszárd határkőnél belőle ágazik ki a Malom-fok, lejjebb a Osztózó-fok és Kis-ér. Az Ettei-domb rejti a hódoltság alatt elpusztult Etét. Ete előtt a kanyargó Sárvízen a decsiek malmai álltak. A Sárvíz másik oldalán a Korsódi-domb. Helyén ma az M6-os parkolója van. |
 |
| Az Első Katonai Felmérés térképén az Etei-domb nem jelenik meg markánsan, viszont dél-nyugati csücskénél öreg falakat tüntet fel, németül. Nagyjából ezen a helyen találta meg Miklós Zsuzsa és Vizi Márta Ete nagy méretű középkori templomát. |
 |
| A Második Katonai Felmérés már lényegében a mai állapotokat tükrözi. 1854-ben a Sárvizet Szekszárd határában elterelték, és a Taplósi-Dunakanyarba vezették. A víz nélkül maradt sárközi Sárvíz gyorsan elapadt, sok oldalága kiszáradt. Ez a térkép ezt a már átalakuló tájat ábrázolja kb. 1860-70 körül. Van viszont egy érdekessége, amire az Első Katonai térképen még nem szerepel: az etei földnyelv körül, a mocsaras területre utaló vonalkázással sejteti, hogy ott egy régi -talán a középkori- Sávíz folydogálhatott egykoron. |
 |
| Az etei halom műholdképe a Bing és a Google Earth térképein. A Bing térképén pirossal megrajzoltam Ete "falait " . Etének természetesen nem voltak városfalai, de még a 20.század elején is földvárnak írták le a területet. A földsáncokat a szétszántás tüntette el. A középkorban Ete volt a Sárköz központja. Virágkorát a középkor végén és a hódoltság elején élte. Ekkor a török defterek szerint lakosainak száma meghaladta az ezer főt is. Virágkora nem sokáig tartott, 1620-ra lakosai elhagyták, és főként Decsre húzódtak át. |
 |
| Az elpusztult sárközi falvak emlékműve az egykori Ete helyén, a szőlőhegyi út mellett. |
 |
| Az általam bejárt vidék. Sárgával jelöltem a mi útvonalunkat. Piros folt mutatja a listás fák helyét. A Goole Earth 2012-es felvételén a Böhm-térképen szereplő objektum beazonosítását is elvégeztem. |
 |
| Az etei halom még ma is, a sok szétszántás dacára, markánsan kiemelkedik a Sárköz síkjából. (Középen lévő barna sáv.) |
 |
| Az egykori Sárvíz-kanyar mai képe távolról. |
 |
| A Torma Zoli-féle nyárfa felé haladva, egy távolabbi Ős-Sárvíz kanyarban, egy másik nagy nyárfát is megpillantok. |
 |
| A Szekszárdi-séd medre a régi Sárvizet követi itt. |
 |
| A nagy nyárfa seregélyek ülőfája. |
 |
| Felszállnak. |
 |
| A távoli nyárfa mellett egy másik fa is feltűnik, innen ezt romos fűznek véltem. |
 |
| A nagy nyárfa a másik oldalról. Torma Zoli olyan 670-esnek mérte, megjegyezve, hogy alacsonyan elágazik. Vitathatatlanul egy fa, alacsonyan elágazó oldalággal. Én Zolinál nagyobbnak mérem, csaknem 7m-esnek, de nyilván csak trehányabb voltam. Az M6-ost egy éppen elhaladó teherautó jelzi. |
 |
| A szántáson átvágva megközelítjük a szürke nyárfát. 524 cm-esenek mérem a törzs kerületét. |
 |
| Az egykori Sárvíz eutrofizálódott medre. |
 |
| Amit én fűzroncsnak néztem távolról, az egy másik szürke nyár. 510cm-es csonka törzsének kerülete, de kétségtelenül élő példány. |
 |
| Tövénél titkokat rejtő lyuk. |
 |
| Ahol a Szekszárdi-séd átvágja a Sárvíz egykori kanyarjait. |
 |
| Búcsúzóul még egy kép a nagy nyárfáról és a vidékről. |
