Úgy indultam el, hogy ma egy rövid "tarrbélás baktatást" csinálok Bogyiszló határában, kb. úgy, mint majdnem pontosan kilenc évvel ezelőtt Decsnél. Ez a vidék gondolom -különösen így sáros időben- keveseknek nyújt élményt. Én mégis valahogy kedvelem ezeket a különös hangulatú "menéseket" is. Mondjuk Szombathelyi Gergelynek ezt például nem kell magyaráznom, aki a bogyiszlói határt régebben bejárta, és egy sokáig listavezető rekorder füzet is talált is az innét messzebbre fekvő karaszi részen. A képen egy 415 cm-es kerületű tölgy. |
Nem mondom azt, hogy az alpesi tengerszemek izgalmát idézi meg, de ... |
...azért vannak hangulatos részei. Ha lesz egy traktorom, akkor nyáron ide jövök fürdeni. |
Tóparti bagatell. |
Aztán a környék valósággal beszippantott. Bogyiszló határát ugyanis az egykor dunai fokok szövevénye járja át, változatossá és dendromán szempontból is érdekessé téve a vidéket. A kép előterében az egykori Dalocsa ma már száraz medre.Dalocsa középkori település volt, ennek neve ragadt rá erre a fokra. A település nyomait korábban megtaláltam a földeken. |
A 3. katonai felmérés (1869-1887) térképe a vidékünkről. Forrás: mapire.eu . A térképen fekete vonallal jelöltem azt a 7,7km-es utat, amit bejártam Bogyiszló sarkáról indulva. |
A Dalocsa medrében haladtam először. Partján néhány hatalmas romos fűz. |
Az egykori fokok medre ökológiai folyosóként, számos állatnak ad búvóhelyet. Ahogy elindultam legalább tíz fácán röppent fel a sűrűből. Ezen a képen kettőt még sikerült elkapnom. |
Sorban követik egymást a romos füzek. Dendromán szempontból már értéktelenek, mert több ágra hasadtak. |
Tipikus. |
Ez még egyben maradt, de csak 578 cm-es. |
A bányatavak ideiglenes lakói most a környező földeken lakmároznak. |
Aztán a Gője és a Dalocsa találkozása után víz is lesz a sásos mederben. Új nevet is kap, Bogyiszlói-főcsatorna. |
Egy szépségdíjas fűz, de ez is csak ötszázas. |
A Gője és a Dalocsa találkozása igen tetszetős vidék. |
Göje torok után a Dalocsát már Heremnek nevezték. Ennek partján hatalmas fűz mutatkozik. |
Még egy kép a vidékről a szépségdíjas fűz mellől. |
A Herem medrében haladva. A Herem alsó végét jó pár évvel ezelőtt több másik fok kíséretében bejártam. |
A távolról hatalmasnak ható fűz közelről sem kicsi, 733 cm lett a kerülete, ezzel stabil helye van a fűzlista közepén. |
Vadmacska, elkóborolt házi, hibrid? Egy rosszul sikerült felvételen a határozottan vadmacskás farkát is látni, ezt belemontíroztam a bal felső sarokba. |
A Boldogság útja nevű dűlőúton indulok visszafelé, ami az elején nevének szöges ellentéte. |
Távolról a Gője. Ennek partján is sok nagy fa áll. |
A Gője felső vége. |
Hungarian savannah. |
Bíbicek és seregélyek vegyes csapata az utolsó megörökítésre érdemes momentum ezen a nagyon érdekesre sikeredett menésemen. |