2019. december 15., vasárnap

Egészségügyi séták a Szekszárdi-dombságban

Marha jó idő volt tegnap és ma, úgyhogy sétálgatunk a hegység lebetonozott mezőgazdasági útjain, ahol nincs sár.

A leglátványosabb ilyen út Szálka felett húzódik 2,9 km hosszan, amit oda-vissza teszünk meg, élénk sétával.  Nem először és nem utoljára járunk ezen a "panorámaúton." 

A régi kataszteri térkép ezt a tetőt Rustenbergnek nevezi, ami magyarul Rozsda-hegynek fordítható.

Egy elcsípett önkormányzati irat szerint a Grábóccal való összeköttetés is 2015 óta tervben van, de egyelőre nem valósult meg.

Az itt legelésző gulya a leglátványosabb elem.

Most rámértem az út elején álló eperfára, éppen elérte a 400 cm-t.

Ez már a Batikereszti- kilátóról készült kép

Borzvár lett a régi bedőlt lyukpincékből a Szarvas-szurdik mellett. 

A Szarvas-szurdikban 1.

A Szarvas-szurdikban 2.

Egy új betonozott út vezet a Bodzás-dülőbe, ami a Szekszárdi-borvidék legnyugatibb szőlőse, a Sötétvölgy felett.

A bodzási szőlők és a dombság.

Kis napfürdőzés.

A Bati-hegy szabályos formájú kis kúp, Wosinsky prehistorikus földvárat talált rajta.
Néha -tévesen- Bati-hegyi kiltónak is nevezik a Bati-kereszt mellett álló kilátót, amit most Bodzás felől fényképeztem. A 19. századi kataszteri térképen a Bodzás név még nem szerepel. Ezt a részt Batnak tüntetik fel az elpusztult középkori falu neve alapján, ami a kereszt és az imént bemutatott hegy névadója is volt.