 |
| Kilátás, illetve annak hiánya a mórágyi Harang-dombról. A mai "túrám" során Paulo, a nagy brazil bölcs stílusában mondásokat generáltam magamban. (Ilyenkor karácsony felé az ember amúgy is belebotlik az életbölcsességek hömpölygő áradatába. ) "Nem az ember választja meg az időt, hanem az idő az embert." Jutott eszembe egyből, mikor ónos ködszitálásban, túrázásra teljesen alkalmatlan időben elindultam Mórágy felé. |
 |
| "Nem te választod meg utad, hanem az Út választ ki téged." Úgyhogy a céltalan bolyongást választottam módszernek, amerre az "Út hív", arra indulok. A faluszéli volt kőbányánál kezdtem. |
 |
| "A hömpölygő áradat és a csöpögő csermely lényege ugyanaz". A Gránit-forrás. |
 |
| "Ételeidet a kultúrád és az éhség határozza meg, de ha nagyon éhes vagy, már nem számít a kultúrád." Téli fülőke. Japánban eszik. Én nem. |
 |
| " Ha kellően hideg van, ne csodálkozz ha megjelenik a jég a tavon. Életedben is vannak ilyen elkerülhetetlen dolgok." |
 |
| "Az Életed olyan mint egy barlang, lehet nyugodt menedék, de rémisztő, sötét kiismerhetetlenség is. Csak rajtad múlik, miként éled." |
 |
| Ez a mórágyi barlang nem a sötét kiismerhetlenség, néhány méteres üreg csupán. Talán követ fejtettek ki innen is. |
 |
| "Ha homályosan látsz az Életben, nem kell mindjárt arra gondolni, hogy a szemed rossz, lehet hogy csak köd van." |
 |
| "Az utolsó őszi virágok mind megfagynak jeges télben. A későn jött segítség sem ér semmit." |
 |
| "A lélek átlát a dzsuván is." Ez fontos dendromán mondás is. Sokfelé kis elhagyott gránitbányára akadok, amiket nyáron talán nem is látni. |
 |
| Valamiféle kilátás. |
 |
| "A Vágy, a Lehetőség és Szükségszerűség hármasságában józanul navigálni, ez az Élet legfőbb parancsa." Felérve az egyébként igen jól jelzett Kéken a falu feletti dombra, visszafordultam. Egy hajtás összetéveszthetetlen zajai jöttek a völgyből. |
 |
| " Egy csepp öröm is lehet a boldogság óceánja." Végre egy normális fát is találok utam során. Persze messze nem listás. |
 |
| "Lefektettük a jövő gránitszilárdságú alapjait" -gondolhatták a geodéták, amikor 1952-ben szintezési alappontot létesítettek itt, pontosan 153,00 m-en. |
 |
| Nem tudom, használják-e még ezt itt, a Petőfi utcában, a másik gránitszilárdságú alappontról, a nadapiról sokkal többet hallani. Persze lehet, hogy csak azért, mert az a Velencei-tó mellett van, ez meg itt a "végeken." |
 |
| "Minden elmúlik egyszer, még várnod sem kell. " Talán egyszer még a Nap is kisüt mifelénk. |
