2019. március 23., szombat

Góga

Gógát egyszer régebben a Gemenc legunalmasabb részének neveztem. Tegnapi utam megerősített ebben. Pedig az indítás a Kutyatanyai-rév környékén elég izgalmas.

A Kutyatanyai-rév persze annak idején még dunai rév volt, de hol van már az a régi Duna?

A Sió is jó nagy most, mert a Dunán is egy kisebb árhullám megy most le, majdnem elérve az elsőfokú árvízvédelmi szintet.

Eseménytelen kilométerek után egy bika került elő. A bikák agancs nélkül leginkább egy tapírra emlékeztetnek.

Aztán újabb kilométerek múlva egy jókora rúdlit veszek észre. Itt vannak még bikák, amiknek meg van még az agancsa.

Próbálom becserkészni őket, de észrevesznek.

Úgyhogy komótosan elvonulnak.

Itt már szenved a kis bridge gép.

Következzék egy rövid dendromán rész. Elég tekintélyes méretű, 442 cm-es kerületű szép nagy koronájú kőrisre akadok.

Korábban egy nagy nyárfát ismertem Gógában, amit még Szombathelyi Gergely talált. 2013-ban 680 körül volt, de már rossz állapotban. Most már totál halott.

Góga tele van 400-as tölgyekkel.

Itt is egy.

Nagyon magas a fiatalos, telepített erdők aránya errefelé.

A Sió és a feltöltődött részek.

Vizenyős rétek.

Tavasz  1.

Tavasz 2.

Csuszka
A Keskenyi-fok, a Góga leglátványosabb része felé tartok, de a magas víz utamat állja.

A járműpark a gógai házak, a régi "Fónagy-féle Köztársaság vagy Fónagy-féle birodalom " mellett.