Az idén még nem jártam a Sárosnál. A Sáros fokán a lihegő fenntartásában talán még a hódok is besegítettek, rengeteg a friss rágásnyom. |
Arra gondoltam, az út tiszta sár lesz, erre még tiszta jég. (Pénteki állapot, ma már más lehet.) |
Nyomok a jégen. |
A Sáros pénteken |
A jég szélére még rámerészkedtem. |
Szinte sehol nincs sima tükörjég. |
Néhány év alatt ez a fűz teljesen megroppant |
2013-ben 592 cm volt ez fűz, most már listásnak kell lennie. Innen nem nagyon fogom többet fotózni, mert ez a jégről készült. |
Bagatell |
A Sáros foka |
Még egy kép a Sáros fokáról friss hódrágásokkal |
Ez (vagy ő) az egyetlen szürke gém most a vidéken. |
Kinéztem a Dunára is. A csurgalékvizek mosta part. |
A folyó -számomra némileg meglepő módon- szinte teljesen jégmentes már. Az öblökben is megroppant a jég. |
Rengeteg tőkés réce. |
Nem egy jellembajnok faj bátorságukat tekintve. |
Az utolsó jégtáblák. |
A múlt heti nagy madárnyüzsgés után szombatra már csak egy pár tőkés réce maradt a szálkai lihegőnél. |
A túrolás is lelapult, és mindenhol víztócsa. |
Kontrasztos fehér nyár. |
A másik túrolás is lelapadt és tocsog. |
A széleken az olvadékvíz vagy 10cm magasan a jég felett. |
A jég felszíne is megöregedett. |
Mindenhol repedések. |
A tó kissé távolabbról. |