2016. december 22., csütörtök

Mostanában mifelénk: Hol tanyáznak a szürke gémek?

A Holt-Sión nem, mert az befagyott

A Sároson sem, mert az is befagyott
Ha már lementem a Sáros partjára, akkor egy dendromán pillantást vetettem erre a fűz-tobzódásra, és megállapítottam, hogy van olyan 130cm környékén összenőtt része, ahol érdemes lenne egyszer egy centit körbevezetni.
Ha szürke gémek nincsenek is, de újra vannak hódok a Sároson, sőt elég ambiciózusak is, elnézve az általuk megrágott fűz méretét.
A Sötétvölgyi-tónál sincsenek. Egyrészt itt ritkán szoktak lenni, másrészt ez is befagyott, harmadrészt a korcsolyázók és jégkorongozók zavarnák őket.
Az előző képen látszott már, ezen még jobban, hogy mostanában mielénk kb. 180-200m-en húzódik zúzmarásodási határ.
Íme
Végre megvannak a Széptölgyesi-tavaknál, amiket éppen leengedtek. A szürke alkonyi órák dacára elég jó képet tudtam volna készíteni róluk a piros autómból, ha hozzákészülődés közben nem könyöklök rá a dudára.
A szürke gémek kevésbé majrésak mint a nagy kócsagok. Az igazi jellembajnok el sem mozdultak. Gondolom a  tavak leengedése után a pangó vizekben elég nagy maradhat a halsűrűség. Ez egy legendásan jó időszak  környék profi természetfotósai számára, akik ilyenkor hosszú órákat töltenek leseikben. Én kb. 3 percere ugrottam be ide.
A kissé félősebb nagy kócsagok és  szürke gémek hátrább húzódtak.
A már szinte jellemtelenül majrézók meg sem álltak a szomszédos domboldalig. Ez a többség.