 |
| A Nagyberegi Református Líceum vendégszeretetét élvezve néhány napot Kárpátalján töltöttem tanárkollégáimmal. Nyilván a Kárpátaljára érkező magyar csoportok útba ejtik a hágót. Én magam is most harmadszor jártam itt, annak ellenére, hogy közvetlen felmenőim Kárpát-medencébe érkezésében az Ulmer Schachtel összehasonlíthatatlanul fontosabb szerepet játszott, mint ez a hágó. |
 |
| Panoráma |
 |
| A legismertebb nézet |
 |
| A ma itt látható magyar emlékmű Matl Péter munkácsi szobrász műve. Sajnos ez is már többször lett az ukrán(?)/ ruszin(?) szélsőségesek vandalizmusának áldozata.Erre "érzelmi alapot"- a honfoglalás nyilvánvaló ténye mellett- az adhat, hogy a hágónál adták át 1939-ben a magyar csapatok (ráadásul március 15. után néhány nappal) a lengyel határőröknek a Szics-gárda lengyel állampolgárságú, galíciai tagjait. A lengyel határőrök ezt követően itt kivégezték a számukra dezertőröknek tekintett gárdistákat. Az ukrán/ruszin közvélemény egy részében még az él, hogy a kivégzéseket a magyar honvédség hajtotta végre. (A magyar wikipédia itt fegyveres harcról beszél, de én nem így hallottam ezt az itteni kollégáktól, az angol nyelvű wikipedia is ukrán forrásra hivatkozva lengyel határőrös változatot hozza. Tehát ma már az ukrán történetírás is elismeri, hogy a Verecke-hágói kivégzéseket nem a magyar honvédség hajtotta végre, bár más vonatkozású magyar kegyetlenkedést megemlítenek.) |
 |
| A hágónak ma már nincs közlekedési jelentősége, egy félreeső, még kárpátaljai mércével mérve is rossz minőségű út vezet csak erre. A kép jobb szélén az 1408m magas Pokolbérc-csúcs. |
 |
| Maga a hágó 841m magas, az emlékmű egy kicsit magasabban van. |
 |
| Kicsit mintha kevesebb lenne már errefelé a kaszáló, mint 2009-ben. |
 |
| A rákócziszállási görög katolikus templom. Gondolom 1889-ben a falu lakosságát alkotó 650 ruszinnak és 150 zsidónak nem túl sokat mondhatott a hivatalossá tett új falu-elnevezés, és ők továbbra is a Zavadka nevet használták. A névadás alapja az, hogy 1703-ban Rákóczi átkelvén a hágón, itt megszállva intézte egyik kiáltványát a nemzethez. |
 |
| 2009-ben még ennyi kaszáló volt errefelé |
 |
| A táj Felsőgereben határában |
