2016. március 6., vasárnap

Rövid hozzászólás a szekszárdi 33 milliárdhoz


Nemrégiben Orbán Viktor Szekszárdon járt, és ígért a városnak 33 milliárd forint fejlesztési pénzt. Erről szól ez a rövid hozzászólás, a turisztikai fejlesztésekre koncentrálva. Az adatokat főként a teol.hu tudósítása alapján ismertetem. Nem vagyok szakember semmilyen téren, csak hangosan gondolkodom. Lehet, hogy sületlenségeket is írok, de ez nekem megbocsátható, mert nem vagyok semmilyen döntési helyzet közelében. Persze információk közelében sem, amik csak növelik annak esélyét, hogy sületlenségeket írok. (Persze nem tudom, hogy gondolataimat mi a fenének írom le, talán mert érdekel a városom sorsa.)

1.”Csővezetéken érkezhet a meleg a paksi atomerőműből a szekszárdi lakásokba, irodákba. A rendszer kiépítésére 10 milliárd forintot szán a kormány.”

Először olvasva kicsit meglepődtem, de utánanéztem. pl. Izlandon ennél jóval hosszabb távhővezetékek is épültek. De ez nem egy gazdasági blog, ezt a szálat itt elvarratlanul hagyjuk.

Kiegészítés 2016.04.19-én: Már alá is írták a szerződést, és van aki nem látja gazdaságosnak.

2. „ Az ipari parkot száz hektárra bővítheti Szekszárd, erre 2,5 milliárd áll rendelkezésre.”

Szekszárdon a munkanélküliség 4,5%-os, azaz lényegileg aki akar, az tud valamit dolgozni. A hazai cégvezetők 85%-a legfőbb gondnak a szakemberhiányt tartja. (1) Az ipari park bővülésének a legnagyobb akadálya tehát a munkaerőhiány lehet, ahogy arra Orbán Viktor is utalt. Figyelembe véve azt is, hogy Tolna megye lakossága évente kb. 1000 fővel csökken, ez a jövőben egyre nagyobb gond lesz. De ez nem egy gazdasági blog, ezt a szálat itt elvarratlanul hagyjuk.

Jelenleg csak a legbátrabbak mernek erre autóval jönni, vállalva a rázkódásokat. De legalább sokkal jobban néz ki, mint egy aszfaltcsík, és nem csábítja a downhilleseket.
3. „A borvidéki úthálózat fejlesztésére és a városon belüli utak renoválására mintegy 3 milliárd forintot hívhat le a város.”

Remélem ebbe belefér a Remetétől a Bati-keresztig tartó rázós út ésszerű korszerűsítése is, hogy hétvégenként még több ember mehessen a kilátóba. Talán sikerül valahogy megoldani azt is, hogy  az extrém kerekesek ne jussanak újabb downhill pályához.

Kiegészítés 2016.04.19-én: Már el is kezdték a Sárköz utca folytatásában, a Csatári-völgyben az út felújítását

4. „Korszerű szakképző központ kialakítására 2 milliárd támogatást kap a város.”

Ez a 2. ponthoz csatlakozik. Figyelembe veendő viszont azt, hogy a szakmunkások száma csak a gimnazisták rovására bővíthető. Erről nagyon markáns véleményem van, de ez nem egy oktatási blog, ezt a szálat itt elvarratlanul hagyjuk.

Egy kirándulóhajó utasai megnézik Kalocsát. 

5. „4,8 milliárd közpénz bevonásával legalább négy csillagos szálloda épül a tolnai megyeszékhelyen.”

Többször leírtam már, hogy Szekszárd idegenforgalmilag alulértékelt. Össze is gyűjtöttem a blogjaimon több mint hatvan jó helyet Szekszárd környékén.(Lásd jobb oldalon "A legjobb helyek a környéken" menüpontot.) Minden ilyen fejlesztést csak üdvözölni lehet, de azért illúzióink se legyenek.
Szekszárdon jelenleg egy 4 csillagos szálloda van. Átnézve a szallas.hu –n a foglalásait, elég jó lehet a kihasználtsága. Ha sikerül Szekszárdot még vonzóbbá tenni, elbírhat még egy elit szállodát. (Másnak nem ez a véleménye.)Különösen, ha paksi meleg vízzel egy wellnessrészlege is lesz. Hová épüljön? Két megoldás lehet. 1. A belváros egy Patyomkin-házának rekonstrukciójával a halódó belváros egyes részeinek feltámasztásával egybekötve. (Patyomkin-háznak a továbbiakban azt a házat fogom nevezni, ami kívülről még elég jól néz ki, de már nincs funkciója vagy lakója. A belvárosban sok ilyen épület van. Pl. a volt főiskolai E épület, vagy az egykori Relax épülete a Bezerédj utcában, vagy ilyen a Gemenc Hotel, stb. A Patyomkin-ház jelenség sajnos Európa nagy részét sújtja, lásd pl. dubrovniki bejegyzésem.) 2. Gemenc közelébe. Erről még lesz szó, bár a Szekszárdi Vasárnap szerint eleve belvárosira kapnánk pénzt.
Kiegészítés 2016.04.19-én: A Magyar Krónika legutóbbi számában nyilatkozott Ács Rezső polgármester, miszerint a négycsillagos szálloda  a sportcentrum környékén épülne, nem használnák ki tehát azt a lehetőséget, hogy ezzel egy Patyomkin- házak problémáját megoldanánk.  Itt lenne a kisvasút végállomása is. Az is érdekes, hogy a program (vagy inkább elképzelések) részletei nem a város honlapján vagy  a helyi sajtóban jelennek meg. Sőt, úgy általában sehol. 

A jelenlegi gemenci kikötő a Gemenc Zrt. kirándulóhajójával
6. „2-3 milliárdból… Szekszárd „hóna” alatt olyan dunai kikötő létesül, mely a személyszállító hajók kikötésére is alkalmas.” (Érdekes, hogy a hirado.hu "a dunai kikötő átalakításáról " ír.)

A közelben Domboriban és Bogyiszlónál van olyan kikötő, ami gabonafélék szállítására van felkészülve. Az egyik kapacitásának a felét, a másik harmadát tudja kihasználni. Ezek bővítése nem indokolt. (2) (3) Kissé távolabb a nagyobb paksi, a még nagyobb bajai. Ezek a kereskedelmi igényeket bőven ki tudják elégíteni. A személyszállítási igény gondolom azért fogalmazódott meg, hogy a dunai luxus- és sétahajók közönsége ne csak a Foktő-Meszesi kikötőn szálljon ki megnézni Kalocsát és az „Ungarische Pusztát”, hanem Szekszárdra is jusson belőlük. A meszesi kikötő kb. 200 üdülőhajót fogad évente, ami sok-sok ezer turistát jelent, bővítették is nemrégiben. Hová építhető kikötő? Bogyiszlót személykikötővel bővítve fél órát buszozhatnak ide a vendégek, feltéve, hogy a kikötő felé normális út épül. (Miközben Meszes-Kalocsa: 11 perc) Ha megnézzük a meszesi kikötőt,, az nem kerülhet 2-3 milliárdba, ennyi pénzből már egy út is ki kell, hogy jöjjön. (Ugyanakkor Pakson egy új kikötői támfal csaknem 1 milliárd volt, sok tehát a bizonytalanság.) Okos ötletnek tűnne az M9-es közelébe, Bóni-fok közelében, hogy jó közlekedési kapcsolatai legyenek. Ez a helyszín hidrológiailag nem jó, vagy csak nagyon nagy költséggel építhető meg. (Lehet, hogy ezért kerülne 3 milliárdba? ) A gemenci Duna parton is van egy kis kikötő, amit jelenleg néha az erdészet használ, ennek esetleges bővítése a nemzeti parktól és a Gemenc Zrt-től is függ. Tegyük fel, hogy a gemenci Duna parton mégis megépül a kikötő, hogy jönnek be akkor a városba a turisták? A nemzeti parkon keresztül út nem hiszem, hogy építhető. Gondolom, ehhez kapcsolódik a következő ötlet.

Kiegészítés: Azért nem úgy zajlik a turistahajók fogadása, hogy építünk egy kikötőt, és akkor ők kikötnek, hanem a nagy - jobbára nem magyar tulajdonú hajóstársaságok-  saját stéget építenek, amit csak ők használhatnak. Ezek a cégek pedig nagyon megnézik, hová építik a stéget. Remélem a város is már egyeztet ezekkel a nagy cégekkel, hogy Kalocsa helyett  (kincstár, műemlékek, puszta) Szekszárdra jöjjenek inkább a továbbiakban. (bor,pince, bor).

A "szekszárdi kikötő" elképzelése az 1970-es években jelent meg először, nem számítva a balul sikerült XIX.sz.-i fejlesztéseket.   Az 1970-es években, és még sokáig utána, egy Sió kikötőben gondolkodtak egyesek, belelkesülve a hátfői árvízkapu és duzzasztó építésén, amit a tervek szerint még öt követett volna a Sión felfelé. Ebből nem lett semmi. Most már annak is lehetne örülni, ha a Balaton és a Duna közt legalább kenuval le lehetne csordogálni, vagy biciklivel a töltésen végigtekerni.
Aztán a 2008-as "400 ezer turistás" elképzelés idején jelent meg újra a kikötő gondolata. (Erről lásd a cikk végét.) Gondolom, ez emelődött megint be az elképzelések közé. 

7. „ Mivel a gemenci kisvasút eddig nem jött be a városba egy szárnyvonal is épül.”

A kisvasút jelenleg csak Keselyűig jár, de csak nyáron. Keselyűsből Bárányfokra évek óta nem megy tovább, itt a pálya egészen elhanyagolt állapotban van már. Bárányfok ugyanis még az 1990-es években privatizáció révén külföldi tulajdonoshoz jutott, majd a 2000-es évek táján látványos sorvadásba kezdett, és tetszhalott állapotban van ma is. Gondolom innen menne tovább a kisvasút unalmas a szántóföldek közt, az M6-ost is keresztezve. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ez gazdaságosan üzemeltethető lenne úgy, hogy Keselyűsig közúton is simán el lehet jutni. (A felcsút-etyeki kisvasút is egy tanulmány szerint eleve évi 28,5 milliós veszteséggel számol. Az eddig elkészült Alcsút-Felcsút szakasza is mélyen a tervezési szint alatt teljesít. Ma a hazánkban működő kisvasutak közül csak egyetlen egy, a Szalajka-völgyi gazdaságos. Ott nincs közút vele párhuzamosan, van viszont rengeteg turista, és a völgy tele van látnivalókkal. ) Másrészt, ha a Duna-partról kisvasúttal hoznánk be a turistákat, az csaknem egy óra lenne, hiszen Keselyűs-Dunapart út önmagában már 24 perc jelenleg. (Miközben Foktő-Kalocsa 11 perc) Szerintem tehát a kisvasutat nem kell tovább bővíteni. Így a hipotetikus gemenci kikötőből érkezőknek Keselyűsben kell egy átszállást tervezni. Az a 24 perc vonatozás éppen elég, a busz meg sokkal gyorsabb, arról nem is beszélve, hogy a városban úgyis buszra kellene szállni, hogy eljussanak egy kiszemelt helyhez. (Gondolom a Garay Pince jön szóba főként, eddig csak nem jön el a kisvasút, ami gondolom a vasútállomáshoz kapcsolódna.) Ha meg nem a kikötőhöz kapcsolódna a meghosszabbítás ötlete, hanem a turizmus fellendítése érdekében, akkor eleve biztos a még nagyobb anyagi ráfizetés.
Kiegészítés 2016.04.19-én: A Magyar Krónika legutóbbi számában nyilatkozott Ács Rezső polgármester, miszerint a gemenci vasúthoz kapcsolódna a kikötő. Ez érdekes, kíváncsi vagyok arra, hogy egy nemzeti park területén hogy fog ez üzemelni. 

Igazi ökovasút a Borrév-foknál 
8. „…továbbá 2 milliárdos beruházást jelent egy interaktív kalandpark-ökocentrum.”
Hová épülhetne ez?
- Keselyűs. Helye a volt Szarvas-csárda, a későbbi "Kádár-villa" lehetne. Egy új idegenforgalmi centrum épülhetne ide, a 5.pont szállodájával együtt.(Bár ekkor nem kaphatna paksi melegvizet)
Érvek mellette: a) A Gemencnek jó a híre (Hála ennek a blognak is :-) ) b) Összekapcsolható lenne (a még jelentősen fejlesztendő) turistautakkal, túrakenu és kerékpártúra utakkal. c) Kisvasút kapcsolatok d) Horgászati lehetőség a közelben
Érvek ellene: a) A területen még kevés a turistaút, a vadásztatás még messze előrébb való, mint a túrázás, ezért az erdei szabályokat ehhez igazítják. b) A nemzeti park turizmushoz való hozzáállása fenntartásos. Jelenleg ő a lerobbant Kádár-villa tulajdonosa, lehet, hogy nem adják a területet. A "Kádár-villa" maga még nincs védett területen c) Az ártéri erdők jellegzetessége (pl. nyári szúnyoghelyzet, téli sártenger stb. ) e) A környék helyenkénti lepukkantsága f) Messze van a belvárostól
- Bárányfok. Ide is épülhetne a 5.pont szállodája. Lehetne ez is egy poraiból feltámasztott idegenforgalmi centrum.
Érvek mellette: a) A Gemencnek jó a híre (Hála ennek a blognak is :-) ) b) Van már valami infrastruktúra itt. c) A Frigyes-féle vadászkastély is itt van, ami jelenleg a nemzeti park bemutatóhelye d) Kisvasút kapcsolatok könnyen helyreállíthatók e) Összekapcsolható lenne (a még jelentősen fejlesztendő) turistautakkal.
Érvek ellene: a) Vissza kellene vásárolni a területet külföldi tulajdonosától, ami sokba kerülne b) A területen még kevés a turistaút, a vadásztatás még messze előrébb való, mint a túrázás, ezért az erdei szabályokat ehhez igazítják c) A nemzeti park hozzáállása nem biztos, hogy pozitív d) Az ártéri erdők jellegzetessége (pl. nyári szúnyoghelyzet, téli sártenger, árvízveszély stb.)
- Sötétvölgy.
Érvek mellette: a) Összekapcsolható lenne turistautakkal b) Közelben horgászati lehetőség
Érvek ellene: a) A terület helyi védettség alatt áll b) Ez van legmesszebb a várostól
Kiegészítés 2016.04.19-én: A Magyar Krónika legutóbbi számában nyilatkozott Ács Rezső polgármester,miszerint ez a kisvasúthoz kapcsolódóan épülne meg,  de én nem tudom hova.

9. „ És igen, lesz új uszoda, sőt sportcsarnok is, erre 5 milliárdot fordíthat Szekszárd.”
Mi lesz a régi uszodával? Az úttörők házával és a volt Gemenc Hotellel létrejön Szekszárd új Patyomkin- negyede”? De ez nem egy sport-blog, ehhez nem értek, ezt a szálat itt elvarratlanul hagyjuk.

A keselyűsi töltésutak a kerékpárosok Mekkája lehetne különösen akkor, ha megépülne az 55-ös útat kiváltó szakasz és a Szekszárd-Keselyűs szakasz is. Úgy tűnik, ez nem lett betervezve. 
10. Mi hiányzik nekem?

a).Többször írtam már, hogy Keselyűs a hazai kerékpárturizmus Mekkája lehetne. Ehhez viszont nem ártana egy kerékpárút, ami összekapcsolja a várossal, legalább úgy, hogy a keselyűsi útig lehessen biztonságosan eljutni. Erről semmit nem találtam, pedig korábban már többször volt róla szó a városi fórumokon. Talán más forrásokból fog megvalósulni? Ugyancsak nincs benne a csomagban az 55-ös út kiváltása, a „gemenci nagy kör” létrehozásához, de ezt talán a bajaiak fogják majd kérni, ha egyszer ők is kapnak ilyen csomagot.

b). A megyei könyvtár és a levéltár gondjainak megoldása. "Nem sikerült ugyanakkor megállapodni a városban működő megyei könyvtár és a levéltár elhelyezéséről, mert az elképzelések még nem elég pontosak. A kormány Szekszárddal közös munkacsoport létrehozását javasolja az ügyben."(4) Nekem a kikötő, a kisvasút vagy a kalandpark körüli ötletelés nem tűnik kidolgozottabbnak, de mindegy. (A szekszárdi kikötőről pl. egyetlen neten fellelhető anyag itt van, ez is három sor egy teljesen elavult cikkben a városi honlapról. Persze lehet, hogy csak én vagyok tájékozatlan.) De legalább a reménye megvan annak, hogy ez a gond is rendeződhet még, remélem úgy, hogy a belváros egyes Patyomkin-házainak a sorsa jobbra fordul ettől.

c) A Csörge-tó elfelejtődött?

d) Mi lesz a belvárosi Patyomkin-házakkal, a belvárosi foghíjakkal?

Végezetül érdemes egy 2008-as turisztikai fejlesztési koncepciót is felidézni, ami annak idején 400 ezer turista megjelenésével számolt, de nem lett belőle semmi. (A KSH adatai szerint 2013-ban a Szekszárdon töltött vendégéjszakák száma nem érte el  18 ezret):
Forrás: Turizmus Online 2008.január 14.

Lendületet vehet a szekszárdi borturizmus!
Kétmilliárd forintos turisztikai projekt megvalósulása érdekében kötöttek elvi megállapodást Szekszárdon a Gemenc Zrt., valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság képviselői a város polgármesterével a két-három éven belül megvalósuló elképzelésekről. A projekt a térség természetföldrajzi értékein túl a vidék gasztronómiai, néprajzi és borkultúrájára épül.


A meglévő adottságok kihasználásával a gemenci erdő keselyűsi részében szeretnének megvalósítani egy, a határon belüli és határokon túli idegenforgalomra építő interaktív ökocentrumot. Gemenc természeti adottságaira, Sárköz gasztronómiai és néprajzi hagyományaira, valamint a szekszárdi borkultúrára alapozva évente 400 ezer turista fogadását tervezik a térségben, írja a Dél-Dunántúli Turisztikai Hírlevél. Závodszky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója elmondta: a tíz éves nemzeti park legjelentősebb bemutató helyét Szekszárdra tervezik, miután a Keselyűsben lévő Szarvas Csárda az igazgatóság tulajdonában került, és közel a csere-megállapodás a Gemenc Zrt.-vel a körülötte elterülő mintegy 20 hektáros erdőterület megszerzésére is. Hozzátette: a bemutató hely méltó lesz a horvát-magyar-szerb megállapodáshoz, amely közös bioszféra-rezervátum kialakítására szól. Bodor László, a Gemenc Zrt. osztályvezetője az erdőgazdaság már meglévő infrastruktúráját - a 30 kilométer hosszan haladó kisvasutat, a két kishajóval működő Duna-parti kikötőt, a Pörbölyön kialakított ökocentrumot - kínálta fel az együttműködéshez abban a reményben, hogy ezáltal Szekszárd felé nyitva a jelenlegi százezer fős látogatottságot és a gazdálkodás rentabilitását tovább tudják növelni. A felek egyetértettek abban, hogy az elképzelések megvalósulásának fontos feltétele a közelben elhaladó autópálya és a dunai kikötő fejlesztésének megvalósulása. A forrás előteremtéséhez legsürgősebb a konkrét tartalmi megállapodás megkötése, amelynek határidejét, január 21-ét, a regionális operatív program pályázatának első fordulója tűzi ki; ezen 1,5 milliárd forint elnyeréséért indulnak az együttműködő felek. (Kiegészítés tőlem: Ennek a pénznek az elnyerése nem lett sikeres. )