2014. június 24., kedd

Szekszárdi tótúra

Tegnap délután végigjártam a Szekszárd környéki tavakat a Csörge-tó kivételével, mert ott még a rockmaratoni utómunkálatai zajlottak. A tótúra tortúrával indult. A Tatos-tóval kezdtem, itt töltöttem el a legtöbb időt, teljesen feleslegesen.  Ezen a széles nyiladékon sem volt élvezet végigmenni, cserébe nem volt semmi látnivaló, ezért belevágtam a dzsuvába is, de ott sem volt semmi.

A környék hangulatát ez a rókatetem fejezi ki leghívebben
Több  mint egy órás szenvedés eredménye néhány békafotó, meg néhány fotó a mocsári aszat hatalmas példányiról. 
  
Át is mentem a közelben lévő bányatóhoz, ahol valósággal nyüzsgött az élet a szinte halottnak ható Tattos-tóhoz képest. Persze itt sem kell mindjárt ritkaságokra gondolni. Ez például déli szitakötő ha jól tippelek és eléggé közönséges...

...akárcsak a fehér pásztor.

A tóban régente fürödtek a szekszárdiak, de az idei nyáron ennek semmi nyoma. A partszegélyt benövi szép lassan a nád. Egész jó kis élőhely lett,  kár, hogy nem nevezhettem helyi védettségű területnek, mert közigazgatásilag Őcsényhez tartozik.

A múltkoriban is láttam itt bíbiceket, most is fel-fel tűnt egy-két egyed. 

A tó tiszta vize is nyüzsgött az élettől, Itt éppen egy sárgaszegélyű csíkbogár vesz levegőt.

Apró halak garmadája 

Sokféle -jobbára közönséges- lepke is körözött a tó körül. A leglátványosabb ezek közül a nappali pávaszem volt. 

A közönséges borzas füzike is virított a parton.

Aztán irány a Sáros. Hát igen, ez más kategória.

Kis kócsag a nádasban

Nagy kócsag a kiszáradt fák ágai közt